Nagyívű terv. Trump szerint a Béketanács tagjai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel
Fotó: America First Policy Institute
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap a kezdeményezésére alakult testület közelgő washingtoni csúcstalálkozója előtt.
2026. február 16., 09:322026. február 16., 09:32
Az elnök Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzésében megerősítette, hogy a Béketanács tagjai február 19-én tartják találkozójukat Washingtonban a Donald J. Trump Béke Intézetben.
Donald Trump hozzátette, hogy
Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a „Béketanács korlátlan lehetőségekkel bír”, nagyságrendjét tekintve túllép Gázán, az általa felvázolt elképzelés pedig „világbékéről” szól.
Eközben a CNN szerint az izraeli kormány előrehozta a megszállt Ciszjordániában található területek állami földként való nyilvántartásba vételét, amit a palesztinok „de facto annexiónak” neveztek.
Az 1967-es megszállás óta először hoz létre a kormány olyan mechanizmust, amelynek segítségével nagy területeket hivatalosan állami tulajdonba vehet.
A kormány tagjai azonban egyértelművé tették, hogy a szándék a telepek számának növelése és Izrael hatalmának megszilárdítása a területen.
A jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics azt mondta, hogy a földnyilvántartás folytatni fogja „a települési és kormányzati forradalmat földünk minden részén”, Júdeában és Szamáriában is – ez a bibliai kifejezés Ciszjordániára.
Jariv Levin igazságügyi miniszter pedig azt mondta, hogy Izrael „elkötelezett amellett, hogy megerősítse hatalmát földünk minden részén, és ez a döntés kifejezi ezt az elkötelezettséget”.
A kormány új intézkedése a C-területként ismert területre vonatkozik, amely a régió mintegy 60 százalékát teszi ki, és ahol az izraeli emberi jogi szervezet, a Bcelem szerint becslések szerint 180 000–300 000 palesztin és legalább 325 500 telepes él.
Az elnöki hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lépés „az annektálási tervek kinyilvánítása, amelynek célja a megszállás illegális telepes tevékenységek révén történő megszilárdítása”.
Izrael a 1967-es háborúban elfoglalta Jordániától a Ciszjordániát, majd megkezdte a zsidó telepek létrehozását, amelyeket a nemzetközi jog, az ENSZ és a nemzetközi közösség nagy része illegálisnak tart.
Az ENSZ a Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is megszállt területnek tekinti, amelyet a palesztinok jövőbeli államuknak szánnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!