Trump szerint a Béketanács tagállamai komoly ígéreteket tettek Gáza számára

Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a „Béketanács korlátlan lehetőségekkel bír”, nagyságrendjét tekintve túllép Gázán, az általa felvázolt elképzelés pedig „világbékéről” szól.

Eközben a CNN szerint az izraeli kormány előrehozta a megszállt Ciszjordániában található területek állami földként való nyilvántartásba vételét, amit a palesztinok „de facto annexiónak” neveztek.

Az 1967-es megszállás óta először hoz létre a kormány olyan mechanizmust, amelynek segítségével nagy területeket hivatalosan állami tulajdonba vehet.

A kormány tagjai azonban egyértelművé tették, hogy a szándék a telepek számának növelése és Izrael hatalmának megszilárdítása a területen.

A jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics azt mondta, hogy a földnyilvántartás folytatni fogja „a települési és kormányzati forradalmat földünk minden részén”, Júdeában és Szamáriában is – ez a bibliai kifejezés Ciszjordániára.

Jariv Levin igazságügyi miniszter pedig azt mondta, hogy Izrael „elkötelezett amellett, hogy megerősítse hatalmát földünk minden részén, és ez a döntés kifejezi ezt az elkötelezettséget”.

A kormány új intézkedése a C-területként ismert területre vonatkozik, amely a régió mintegy 60 százalékát teszi ki, és ahol az izraeli emberi jogi szervezet, a Bcelem szerint becslések szerint 180 000–300 000 palesztin és legalább 325 500 telepes él.

Az elnöki hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lépés „az annektálási tervek kinyilvánítása, amelynek célja a megszállás illegális telepes tevékenységek révén történő megszilárdítása”.

Izrael a 1967-es háborúban elfoglalta Jordániától a Ciszjordániát, majd megkezdte a zsidó telepek létrehozását, amelyeket a nemzetközi jog, az ENSZ és a nemzetközi közösség nagy része illegálisnak tart.

Az ENSZ a Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is megszállt területnek tekinti, amelyet a palesztinok jövőbeli államuknak szánnak.