
A CNSAS a kommunizmus időszakának túlkapásaira emlékeztet. Képünk Sepsiszentgyörgyön, a kommunizmus múzeumában készült, amely a nyárra készül el
Fotó: Tuchiluș Alex
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek – közölte szerdán megjelent összefoglalójában a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
2026. január 28., 19:492026. január 28., 19:49
Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a kommunizmus időszakát jól szemléltető szerdai összegzésében szerepel, az állambiztonságiak még a rágógumit és a műanyag papucsot, a női fehérneműt, a konzerveket és a gyerekeknek szánt játékokat is kilopták a Romániába érkező külföldi csomagokból. Amint az összefoglalóban olvasható, a kommunista „paradicsomból” sok román állampolgár menekült el, kapitalista országokban telepedett le. Tette ezt vagy a román hatóságoktól kapott engedély révén, vagy – a legtöbb esetben – illegális úton. Azok, akik elhagyták az országot, levelezés útján tartották a kapcsolatot az itt maradt rokonokkal és barátokkal, és miután elérték a minimális jólét szintjét, csomagokat küldtek nekik.
Dosszié, amely a csomagokból elkobzott, értékesített javakat sorakoztatja fel
Fotó: CNSAS/Facebook
„Mindenki tudta, hogy bár a levelezés és a postai küldemények titkosságának tiszteletben tartását még a kommunista alkotmány is garantálta, a Securitate sok levelet »eltávolított« a forgalomból. Néhányat elolvastak, majd ezután elküldték a címzettnek, sok levél viszont nem érkezett célba. A Securitate nem habozott elkobozni a külföldről érkező csomagokat, amelyek többségében hétköznapi tárgyak voltak, például
A társadalom megfigyelése és a rendszerrel szembehelyezkedő megnyilvánulások felszámolása mellett a Securitate – különösen a rezsim utolsó éveiben, amikor Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához – pénzt is kellett gyűjtsön a költségvetés kiegészítésére az adósság törlesztése érdekében” – emlékeztet a CNSAS. Mint részletezik, különleges egységek voltak felelősek azért, hogy külföldi szerződéseket kössenek, jelentős mennyiségű „kemény valutát” hoztak be Romániába.
A rezsim utolsó éveiben Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyakorlatban a rettegett politikai rendőrség feketepiaci tevékenységet folytatott, és pénzt szerzett a jogtalanul elkobzott, kis értékű tárgyak eladásából. „Szinte komikusan hangzik, hogy egy olyan, jelentős hatalommal rendelkező erőszakos intézmény, mint a Securitate, nem volt képes az illegálisan elkobzott árukat eladni, ezért kénytelen volt azokat az úgynevezett »bizományi áruházakon« (románul consignație) keresztül értékesíteni. Azok számára, akik nem éltek át ilyen időket, javaslunk egy képzeletbeli gyakorlatot:
Ráadásul nem kap semmiféle magyarázatot vagy bocsánatkérést, és nincs kihez fordulnia” – áll az összefoglalóban.
A „bizományi áruház” volt az egyetlen „szabad”, félig magánjellegű kereskedelmi forma a Román Szocialista Köztársaságban. A CNSAS megmagyarázza, hogy
Ha az áru elkelt, az állam 13%-os törvényes jutalékot vett el, a fennmaradó pénz pedig az eladóhoz került. Egyesek számára ez az üzlet lehetőséget nyújtott arra, hogy eladják a külföldről örökölt vagy kapott javaikat. A legtöbb polgár számára az a hely volt, ahol azokat a tárgyakat láthatták, amelyekről csak hallomásból értesülhettek, mivel a szocialista kereskedelemben nem léteztek:
„Mit foglalt le a Securitate az állampolgárok csomagjaiból? Mindent, amit csak tudott, különösen, ha a küldemény külföldről érkezett” – áll a közleményben. A CNSAS számos korabeli dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, mi mindent koboztak el a külföldi csomagokból.
Külföldi csomagokból elvett tárgyak hosszú listáját is közli a CNSAS
Fotó: CNSAS/Facebook
Többek közt a következő termékek szerepelnek a listán:

Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.
A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.
Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
szóljon hozzá!