A CNSAS a kommunizmus időszakának túlkapásaira emlékeztet. Képünk Sepsiszentgyörgyön, a kommunizmus múzeumában készült, amely a nyárra készül el
Fotó: Tuchiluș Alex
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek – közölte szerdán megjelent összefoglalójában a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
2026. január 28., 19:492026. január 28., 19:49
Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a kommunizmus időszakát jól szemléltető szerdai összegzésében szerepel, az állambiztonságiak még a rágógumit és a műanyag papucsot, a női fehérneműt, a konzerveket és a gyerekeknek szánt játékokat is kilopták a Romániába érkező külföldi csomagokból. Amint az összefoglalóban olvasható, a kommunista „paradicsomból” sok román állampolgár menekült el, kapitalista országokban telepedett le. Tette ezt vagy a román hatóságoktól kapott engedély révén, vagy – a legtöbb esetben – illegális úton. Azok, akik elhagyták az országot, levelezés útján tartották a kapcsolatot az itt maradt rokonokkal és barátokkal, és miután elérték a minimális jólét szintjét, csomagokat küldtek nekik.
Dosszié, amely a csomagokból elkobzott, értékesített javakat sorakoztatja fel
Fotó: CNSAS/Facebook
„Mindenki tudta, hogy bár a levelezés és a postai küldemények titkosságának tiszteletben tartását még a kommunista alkotmány is garantálta, a Securitate sok levelet »eltávolított« a forgalomból. Néhányat elolvastak, majd ezután elküldték a címzettnek, sok levél viszont nem érkezett célba. A Securitate nem habozott elkobozni a külföldről érkező csomagokat, amelyek többségében hétköznapi tárgyak voltak, például
A társadalom megfigyelése és a rendszerrel szembehelyezkedő megnyilvánulások felszámolása mellett a Securitate – különösen a rezsim utolsó éveiben, amikor Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához – pénzt is kellett gyűjtsön a költségvetés kiegészítésére az adósság törlesztése érdekében” – emlékeztet a CNSAS. Mint részletezik, különleges egységek voltak felelősek azért, hogy külföldi szerződéseket kössenek, jelentős mennyiségű „kemény valutát” hoztak be Romániába.
A rezsim utolsó éveiben Ceauşescunak sürgősen külföldi valutára volt szüksége a külföldi adósság törlesztéséhez és a csődbe ment ipar támogatásához
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyakorlatban a rettegett politikai rendőrség feketepiaci tevékenységet folytatott, és pénzt szerzett a jogtalanul elkobzott, kis értékű tárgyak eladásából. „Szinte komikusan hangzik, hogy egy olyan, jelentős hatalommal rendelkező erőszakos intézmény, mint a Securitate, nem volt képes az illegálisan elkobzott árukat eladni, ezért kénytelen volt azokat az úgynevezett »bizományi áruházakon« (románul consignație) keresztül értékesíteni. Azok számára, akik nem éltek át ilyen időket, javaslunk egy képzeletbeli gyakorlatot:
Ráadásul nem kap semmiféle magyarázatot vagy bocsánatkérést, és nincs kihez fordulnia” – áll az összefoglalóban.
A „bizományi áruház” volt az egyetlen „szabad”, félig magánjellegű kereskedelmi forma a Román Szocialista Köztársaságban. A CNSAS megmagyarázza, hogy
Ha az áru elkelt, az állam 13%-os törvényes jutalékot vett el, a fennmaradó pénz pedig az eladóhoz került. Egyesek számára ez az üzlet lehetőséget nyújtott arra, hogy eladják a külföldről örökölt vagy kapott javaikat. A legtöbb polgár számára az a hely volt, ahol azokat a tárgyakat láthatták, amelyekről csak hallomásból értesülhettek, mivel a szocialista kereskedelemben nem léteztek:
„Mit foglalt le a Securitate az állampolgárok csomagjaiból? Mindent, amit csak tudott, különösen, ha a küldemény külföldről érkezett” – áll a közleményben. A CNSAS számos korabeli dokumentumot tett közzé, amelyekből kiderül, mi mindent koboztak el a külföldi csomagokból.
Külföldi csomagokból elvett tárgyak hosszú listáját is közli a CNSAS
Fotó: CNSAS/Facebook
Többek közt a következő termékek szerepelnek a listán:
Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!