Csíky András, Rekita Rozália, Orosz Lujza, Senkálszky Endre, Bíró József, Bács Miklós, Miske László az előadásban
Fotó: Kántor László archív
„Mintha egyfajta megérzése lett volna annak, ami 1989 decemberében bekövetkezett. Nagyon csodálkoztunk, hogy átment a cenzúra szűrőjén” – idézte fel az egykori előadást Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelenlegi igazgatója, A buszmegálló rendezője. Az 1989 áprilisában bemutatott produkció kapta meg elsőként, 1990-ben a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb előadásért járó díját. A buszmegállót pénteken láthatják a nézők a színház Facebook-oldalán.
2020. április 16., 17:502020. április 16., 17:50
A kolozsvári magyar színház legendás előadását, az 1989 áprilisában bemutatott A buszmegálló című drámáját közvetítik felvételről az intézmény Facebook-oldalán április 17-én. Kao Hszing-csien kínai szerző darabját Tompa Gábor állította színpadra, ez volt az első produkció a Román Színházi Szövetség (UNITER) történetében, mely elnyerte a legjobb előadásáért járó díjat.
Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, nagyon sok emlék és mondanivaló lenne a jelképesen a vasfüggönyt megjelenítő, a rendszerváltozás előtt nem sokkal bemutatott produkcióról.
– mondta el a rendező. Arra is kitért, összesen 300 lejbe került az előadás, ugyanis minden ruhát meglévő anyagokból készítettek, díszlet nem volt más, csak egy zongora és a vaskorlát, ami a megállót jelképezte.
„Demény Attila zeneszerző játszotta a hallgatag férfi szerepét, aki a zongorista. Az előadás végén a zongorajáték-futammal – Demény Attila Chopint játszott – fölemelkedett a vasfüggöny. A nézőtér üres, onnan vakító fény jön, és a szereplők lassan, bizonytalanul elindulnak a fény irányába, de ott húzódik egy árok, amin vékonyka híd vezet át. Nem mernek rálépni, hanem leülnek a színpad szélére háttal a közönségnek, mint akik nincs mit tegyenek a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal. Mintha a megérzése lett volna annak, ami 1989 decemberében bekövetkezett” – mondta a rendező.
Tompa Gábor kitért arra is, csodálkoztak, hogy miként is mehetett át a korabeli cenzúrán a kínai szerző darabja.
Később kijutott Párizsba, és ott élt, 2000-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „univerzális érvényességű életművéért, keserű éleslátásáért és nyelvi eredetiségéért, mely új utakat nyitott a kínai regény és dráma számára”.
„A buszmegálló című darabot lefordították magyarra is, magyarországi író ismerősök hozták el ide a Nagyvilág című folyóiratot. Harag György hívta fel rá a figyelmemet, mert ő megrendezte a volt Jugoszláviában az előadást.
– fejtette ki a rendező.
Tompa Gábor: „a vasfüggönynek különleges jelentősége volt”
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház Biró István
Elmondta azt is, az előadás nagyon szép találkozása volt idős és fiatal generációknak a színpadon: Senkálszky Endre akkor volt 75 éves, Orosz Lujza már nyugdíjas volt, Csíky András volt az egyik főszereplő, Miske László Nagyváradról vendégként szerepelt az előadásban, és az egészen fiatalok közül az akkor éppen csak végzett Bács Miklós, akinek ez volt az egyik első szerepe.
„Amikor jött az úgynevezett ideológiai főpróba, akkor beültem az egyébként elég jóindulatú elvtársnő mellé, aki a városi kultúrtanács elnöke volt. Fordítottam neki előadás közben. Mindig rákérdezett: miről van szó, kiket bírálnak? Azt feleltem, hogy a buszvállalatot. Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen elhitte, de elkönyvelte, és a felfelé való jelentésében ezt fogalmazhatta meg. Ma is csodálkozom, hogyan juthatott át az előadás a cenzúrán. Vagy mintha már akkor érezhető lett volna, hogy összedől a rendszer alig nyolc hónap múlva” – mondta el Tompa Gábor.
Hozzátette, furcsa volt, hogy az elkövetkező nyolc hónapban sem érkezett semmiféle észrevétel a hatalom részéről. Az előadást elvitték székelyföldi turnéra, játszották Csíkszeredában a művelődési házban, és Vásárhelyen is játszották.
hiszen már 1989 decemberében telefonált Marton László, a Vígszínház akkori igazgatója, és azt mondta, hogy föltétlen menjen el a színház Pestre A buszmegállóval, és februárban a Vígszínház nagyszínpadán leengedett vasfüggönnyel játszották az előadást.
Tompa Gábor azt mondta, a felvétel minősége nyilván nem tökéletes, hiszen ő maga készítette, nem a mai technológia elvárásai szerinti, abban az időben a videókamera is ritka volt.
– írja az előadásról Visky András.
Az előadásban Demény Attila, Senkálszky Endre, Rekita Rozália, Bács Miklós, Bíró József, Orosz Lujza, Miske László / Bogdán István, Csíky András lépett színpadra.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház archív
A jelenlegi járványhelyzet előidézte kényszerszünetben a színházak tevékenysége nagyon korlátozottá vált, Tompa Gábort erről is kérdeztük. Mint mondta, a kolozsvári intézményben egy érdekes kísérlet keretében azért zajlanak próbák. Mark Ravenhill kortárs angol drámaíró Medence víz nélkül című darabját Radu Mica fiatal rendező állítja színpadra. Elkezdte a próbákat, majd megszületett a döntés, hogy le kell állni a munkálatokkal. Öt színész szerepel a produkció-
ban, a rendezőnek az az ötlete támadt, hogy online installációszerű előadást készítene, minden szereplővel külön próbál, és lehetne egy online előadás, de ez nyilván csak kényszermegoldás.
„Nagyon megviseli a színházat a kihagyás, az, hogy le kell állni. Az üres nézőtér senkinek sem jó. Márciusra minden előadásunkra elkeltek a jegyek, a Hegedűs a háztetőn című produkció zsúfolt házakkal ment volna. Márciusi veszteségünk 140 ezer lej, ami az egész éves bevételi tervünknek – ami elég magas, 1,2 millió lejes jegybevétel – több mint a 10 százaléka” – mondta el a színház igazgatója. Hozzátette, Magyarországon és több román színházban is van olyan szolidaritási akció, hogy megkérték a közönséget, ha lehet, ne váltsák vissza a jegyeket, hanem támogassák ezzel a színházakat, amelyeket óriási jövedelemkiesés sújt a kényszerhelyzetben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!