
A 17. Bukaresti Magyar Filmhetet Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című filmjével indítják
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Friss magyar filmeket láthat a bukaresti közönség november 12. és 19. között: immár tizenhetedik alkalommal szervezi meg a Bukaresti Magyar Filmhetet a Liszt Intézet Bukarest.
2023. november 09., 16:222023. november 09., 16:22
Amint az intézet közleményében olvasható, immár márkanevükké vált a rendezvény. A filmművészet bukaresti kedvelői már tudják és várják azt a novemberi hetet, amikor magyar filmek kerülnek a Román Parasztmúzeum mozijának nagyvásznára, hiszen ez a magyar film ünnepe a román fővárosban. Az egyhetes eseménysorozaton olyan új filmeket vetítenek, amelyek az elmúlt évben kerültek bemutatásra, nemzetközi filmfesztiválokon elismeréseket szereztek, illetve eddig még nem vetítették Bukarestben.
Buvári Tamás A másik érintése című filmje az emberi érintés hiányát ábrázolja egy háromtagú család történetén keresztül
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Stork Natasa ebben a filmben egy egypetéjű ikerpárt játszik és a történet e két szemszögből körvonalazódik ki a néző számára, úgy, hogy Stork Natasa tulajdonképpen négy szerepet játszik benne.
Az elmúlt évek magyar elsőfilmes sikereinek „laboratóriuma” a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja. A program keretében elkészült filmek közül a bukaresti közönség – a nyitófilm mellett (Veszélyes lehet a fagyi) – romániai premieren láthatja a nemrégiben Varsóban három díjjal kitüntetett Elfogy a levegő című filmet, az erdélyi születésű Moldovai Katalin rendezésében, aki elkíséri filmjét Bukarestbe, valamint a Látom, amit látsz című filmet Szabó Mátyás rendezésében. Az Inkubátor Program 2015-től működik a Magyar Nemzeti Filmintézet keretében, és azzal a céllal jött létre, hogy első, egész estés (min. 70 perces) filmek elkészülését támogassa. A program lehetőséget teremt a fiatal rendezők innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozására, és kiemelt célja, hogy biztosítsa a magyar film műfaji sokszínűségét. A program által a Nemzeti Filmintézet célja, hogy a fiatal pályázó filmesek megismerjék az NFI támogatási rendszerét és megfelelő referencia szerzése révén a későbbi pályázatokban minél sikeresebben szerepeljenek, ami számos Inkubátor programban készült első filmnél már megtörtént, hisz ezek a filmek éppúgy megállják a helyüket és díjakat hoznak nemzetközi fesztiválokról, mint a nagyobb költségvetésből készült, tapasztaltabb rendezők által készített alkotások.
Madarász Isti Átjáróház című filmje egy elsőre kissé morbidnak tűnő, de annál mulatságosabb témát dolgoz fel: azt, hogy az igaz szerelem a síron túl is kitart. Szabó Mátyás Látom, amit látsz című filmje egy másfajta szerelmet mutat be: szubjektálás segítségével a film főhőse a szeretett lány szemein keresztül látja a világot. A harmadik fantasy egy gyerekeknek szóló mesefilm, El a kezekkel a Papámtól! címmel, amelyet Dobó Kata és Gulyás Buda rendeztek.
A roma identitás aktuális megítéléséhez nyúl hozzá Háromezer számozott darab című film
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Császi Ádám második nagyjátékfilmjében újra egy aktuális témához nyúlt – a 2014-ben, a 8. Bukaresti Magyar Filmhéten bemutatott Viharsarok után (amelyben egy fiatal fiú önmagát keresve egy másik fiatal fiú által próbál válaszokat találni), nyolc évvel később a roma identitás aktuális megítéléséhez nyúl hozzá Háromezer számozott darab című filmjében. Buvári Tamás A másik érintése című filmjében egy mindannyiunk számára túlságosan ismerős szituációt visz el a végletekig, a filmben az emberi érintés hiányát ábrázolja egy háromtagú család történetén keresztül. A különleges hangulatú road movie bukaresti bemutatóján jelen lesz a rendező is.
A magyar filmművészet mindig is a világ élvonalába tartozott. Felejthetetlen alkotások sorát lehetne számba venni, melyek közül évek óta a Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában újabb és újabb alkotások kerülnek felújításra. Ezek rendszeresen helyet kapnak a Bukaresti Magyar Filmhét programjában is, sőt Intézetünk elindított egy évente bemutatásra kerülő Magyar Klasszikusok sorozatot, amelyben a Magyar Filmarchívum felújítási munkáiból mutatunk be. Idén a Filmhét keretében Gazdag Gyula A sípoló macskakő című filmjét láthatjuk, amely az egyik legjobb példája a magyar direct cinema műfajnak, és amelynek Gazdag Gyula meghatározó alakjaként vált ismertté. Gazdag Gyula alkotói módszerének jellegzetessége, hogy műfajra való tekintet nélkül próbálta meg a szocialista rendszerben tapasztalható abszurditást komédiába fordítani, szarkasztikus humorral ábrázolni. Ezt a filmet mindössze 24 évesen forgatta, és ez volt az első filmje, melyet rendszerkritikus hangvétele miatt az elkészülte után betiltottak, mégis 1972-ben bemutathatta a magyar közönségnek, és noha 1973-ban a Magyar Filmkritikusok a Legjobb első filmes rendező díjával tüntették ki, nemzetközi premierre 1979-ig kellett várnia.
A Filmhét dokumentumfilmes programjában idén két sport témájú film lesz látható: a Szarka Nóra rendezte Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm az 1940-es évekbeli magyar téli olimpia megrendezésének előkészületeit meséli el. A film bemutatja a meg nem valósult erdélyi téli olimpia ötletét, a terveket és Borsafüredet, a még ma is álló létesítményekkel együtt – ezekről majd Csortos Szabó Sándor, a film producere fog mesélni a bukaresti közönségnek. A Borsody István rendezte
A közönség romániai premieren láthatja a nemrégiben Varsóban három díjjal kitüntetett Elfogy a levegő című filmet
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A kisjátékfilmes összeállításkban idén bemutatjuk a Filmtett Workshop filmjeit. A kolozsvári Filmtett Egyesület évente szervez egy nyári tábort, ahol neves magyar filmesek (forgatókönyvírók, rendezők, vágók, hangmérnökök, producerek) irányításával a fiatal pályakezdő filmeseknek lehetőségük van egy kisjátékfilmet forgatni, betekintést nyerve ezáltal a filmkészítés összes fázisába, a forgatókönyv megírásától, az előkészítésen, gyártáson, forgatáson keresztül egészen a vágásig és hangutómunkáig. Intézetünk évről-évre támogatja ezen kezdeményezést, és idén a Filmhét keretében bemutatjuk a 2023 nyarán, a 19. Filmtett tábor keretében készült filmeket.
Idén sem hagyják a fiatal nézőket nagyvásznon látható filmes élmény nélkül: számukra a Bogyó és Babóca nagysikerű filmsorozat újabb füzérét vetítjük, ezúttal a Hónapok meséit, az Oscar díjra is nevezett M.Tóth Géza rendezésében, akinek e film elkészülésében Fazakas Kinga volt a társrendezője.
A Dobó Kata és Gulyás Buda rendezte élőszereplős mesefilm, az El a kezekkel a Papámtól! című film különleges látvány- és fantáziavilággal és sok zenével. A film csodálatos látványvilágához hozzájárultak Bárdosi Ibolya jelmezei, akinek munkásságát a 12. Bukaresti Magyar Filmhét keretében, a Film-Jel-Mez című kiállításon láthatta korábban a bukaresti közönség.
A Filmhetet november 19-én vasárnap, a Nyugati nyaralás című vígjátékkal zárják, amelyben újra egy közönségkedvencet készített a Tiszeker Dániel – Lévai Balázs rendezőpáros. A film főhőse egy ügyes autószerelő, aki a 80-as évek Magyarországán az útlevél-tiltásnak esik áldozatául, és amit úgy játszik ki családjával, hogy nyugaton nyaraló magyarok helyett inkább nyugatról érkező turisták lesznek a Balatonon, és
A Filmhét szokásos hétfői filmes megnyitóját megelőzi idén is a fesztivál 0-ik napjaként emlegetett vasárnapi rendezvény, melynek az intézet ad otthont (Gina Patrichi u. 8. sz.): a FILM – HANG – MESTER című kiállítás, amely a film hangmesteri munkáját mutatja be a kortárs magyar filmipar 10 legreprezentatívabb filmes alkotása révén.
A részletes program a culture.hu honlapon található.

Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató.

Jubileumi, 15. kiadásához érkezett a Bukaresti Magyar Filmhét, amelyet november 7. és 14. között tartanak a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében. Kósa András László, a Liszt Intézet igazgatója beszélt a szemléről a Krónikának.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!