Bookfest: Egyre több román és magyar művet fordítanak le egymás nyelvére

Az idén Magyarország a díszvendég ezen a vásáron, amely öt napon keresztül könyvbemutatóknak, írók és műfordítók pódiumbeszélgetéseinek és számos zenei koncertnek lesz a színhelye. Két évvel ezelőtt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezésében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál adott otthont a román kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom legjobb alkotásai számára. Ennek viszonzásaként a bukaresti Bookfest az idén Magyarországot hívta meg díszvendégnek. A magyar könyvkultúra bemutatkozásának megszervezésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetet és az MKKE-t kérte föl.

A szerdai megnyitón Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes visszaemlékezett azokra az időkre, amikor az ugyancsak neves költőként ismertté vált Szőcs Gézával még együtt ültek a román szenátus padsoraiban. Felidézte, hogy azóta sok minden történt a két országban, ahol a kulturális értékeket egyaránt igyekeznek megóvni. Elmondta: a román kormányzaton belül Kelemen Hunor kulturális miniszterrel mindig is arra törekedtek, hogy minél inkább kivonják a kultúrát a piacgazdaság hatásai alól.

Kelemen Hunor is utalt arra, hogy az elmúlt évek gazdasági változása megnehezítette a romániai könyvkiadás helyzetét, ennek ellenére míg tavaly csupán 120, az idén 150 kiadó jelentkezett erre a vásárra. Emlékeztetett azokra a „jóslatokra”, amelyek az internet világának a terjedése miatt a nyomtatott könyvkiadás halálát vetítik előre. A miniszter szerint azonban továbbra is megmarad az embereknek a papíron olvasható irodalom iránti szeretete.

Szőcs Géza úgy fogalmazott: egy-egy könyvfesztiválon kis területen hatalmas szellemi értékhalmazhoz jutnak az érdeklődők. „Ha mindezen értékek egyik pillanatról a másikra átváltoznának megfelelő fedezetű aranytömbökké, meggyőződésem, hogy csak szigorú biztonsági intézkedések mellett, marcona őrök sorfala közt, riasztóval ellátott üvegfal mögött lehetnének látogathatók” - mondta. A könyvek azonban az aranytól eltérően nem elzárkóznak, hanem felkínálják magukat önzetlenül és demokratikusan mindannyiunk számára - fejtette ki.

Az államtitkár örömmel állapította meg, hogy az utóbbi két évtizedben a román irodalom egyre kiválóbb és egyre sikeresebb könyvek és írók felvonultatásával hívja fel magára a világ figyelmét. Napjainkban nagy erővel folyik a kortárs román művek magyarra fordítása, egyre több magyar író érzi feladatának, hogy magyar nyelven tolmácsolja a legjobb román műveket - tette hozzá.

Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója kifejtette: Magyarország jelenléte ezen a könyvvásáron semmiképpen sem tudna ilyen erős lenni, ha a román könyvkiadók nem adnák ki oly szép számban a magyar könyveket. Ezek a könyvkiadók teszik lehetővé, hogy elhozhassuk Bukarestbe a magyar irodalom legjavát - mondta.

A bukaresti könyvvásáron a közel ezer kötet bemutatására alkalmas kiállítási térben a teljes magyar anyanyelvű könyvkiadás újdonságaiból láthatnak válogatást az érdeklődők. Kerekasztal-beszélgetéseket is rendeznek, bemutatkozik a Nagyvilág című folyóirat, Esterházy Péter és Nádas Péter; a programokon részt vesz a neves műfordító, Anamaria Pop is, román irodalmárok és irodalmi szerkesztők szólaltatják meg Bartis Attilát, Forgách Andrást, Bodor Ádámot.

A könyvvásár keretében rendezett Duna-fórumon Szőcs Géza felvázolta a Duna makrorégiót érintő átfogó stratégiát, amelynek kidolgozása és elfogadtatása a magyar európai uniós elnökség egyik legfontosabb vállalása. Az államtitkár szerint ezt a térséget a gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik, ugyanúgy megtalálhatók ott az ipar, a tudomány, a technika, és az ipar fellegvárai, mint az elmaradott területek.

Az előadó szerint a kulturális és vallási sokszínűségétől függetlenül mégis egységes térséget alkot ez a makrorégió. A Duna-stratégiát éppen abból a célból dolgozták ki, hogy jobban ki lehessen aknázni e térség lehetőségeit, és ennek jegyében kell összehangolni például a fejlesztési politikákat is.

A Dunának szimbolikus jelentősége van, ugyanis a rendszerváltást megelőző időszakban e jelkép jegyében fogtak össze azok az értelmiségiek, akik például a bős-nagymarosi építmény vagy a romániai falurombolás ellen emeltek szót - mondta Szőcs a fórumon.