Scurtu Dávid (Csongor) és Kocsis Anna (Tünde) a nagyváradi Szigligeti Színház évadnyitó előadásában
Fotó: Szigligeti Színház
Túlzottan elfilozofálta Vörösmarty Csongor és Tündéjét Anca Bradu rendező, aki a nagyváradi Szigligeti Színház társulatával állította színpadra a szerelem kereséséről és megtalálásáról szóló darabot, így az előadás sok kívánnivalót hagyott maga után. A váradi társulat a hétvégi premierrel nyitotta évadát.
2021. október 04., 10:182021. október 04., 10:18
Ahogy a legrutinosabb háziasszony is hiába híres a nagyon komplikált, új receptek telibe találásáról, előfordulhat valami miatt, hogy épp a nevéhez fűződő rakott krumpli úgy odakozmál, mint még soha. A vendégeknek pedig meg kell elégedniük a szalonnás tojás feltéttel tálalt konzervlecsóval, merthogy… A magyarázkodásra már úgysem figyel senki. Hasonlóképpen jártunk mi, nézők is a nagyváradi Szigligeti Színház évadkezdő bemutatójával, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével.
A nagyváradi színház előszeretettel tér vissza a darabhoz, feltehetőleg, mert az előző előadás óta felcseperedett nemzedék is szívesen vesz némi költői útmutatást a szerelemkeresés fortélyaihoz. Kár, hogy az épp most elszerelmesedőknek saját ötleteikre kell hagyatkozniuk, mivel a rendező, Anca Bradu úgy elfilozofálta Csongor és Tünde sztoriját, hogy a készülő „finom falatnak” csak a sütőből áradó füstje jutott a vendégeknek.
Ez sajnos szó szerint igaz, mivel a legalább három évtizede divatba jött „színpadfüstölés” most is állandóan, minden funkció nélkül működött, a maszkban ülő nézők meg fulladozhattak a közéjük gomolygó füstben. De ha csak ennyi lett volna a baj, nem számítana, ám az egyébként nagyon egyszerű felépítésű darab meg nem értése már sokkal szánalmasabb.
Csongor a szerelmet keresi, a három vándornak viszont megvan a maga filozófiája, aminek életüket szentelik: a Kalmár (Kiss Csaba) a pénz, a Fejedelem (Dimény Levente) a hatalom, a Tudós (Szabó Eduárd) pedig a tudomány bűvöletében él. Mindhárman csalódnak ideáljukban, Csongor viszont megtalálja a szerelmet, épp a keresett, vágyott személyben. Íme, a szerelmes Vörösmarty önigazolása.
Ha a rendezőnő bevallotta, hogy a román fordítás előtt nem ismerte a darabot, akkor az immár középkorú, boldogságát megtalált Vörösmarty életcélját kimondó versét, a Gondolatok a könyvtárban címűt sem ismeri, holott abban már nem a szerelemben, hanem a közösségi cselekedetekben határozza meg „dolgát a világon”, amikor a költői kérdések sorát az utolsó „Mi dolgunk a világon?” kérdésre adott felelettel zárja, mondván: „küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért. / Előttünk egy nemzetnek sorsa áll, / Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből/ S a szellemharcok tiszta sugaránál / Olyan magasra tettük, mint lehet, / Mondhatjuk, térvén őseink porához: / Köszönjük, élet! áldomásidat, / Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
A két fiatal főszereplő, Scurtu Dávid és Kocsis Anna sem érezték kényelmesen magukat a szerepükben, illetve a szövegben szereplő kerttől nagyon eltérő, világítótoronyra emlékeztető építmény tövében, a kettős lejtőn, Maria Miu díszlet- és jelmeztervező munkájában. A Balga-Ilma segédpáros (Sebestyén Hunor és Gajai Ágnes) sem találtak kellőképpen magukra, túlzottan sok burleszk-jelenetet vittek a játékba.
A három ördögfióka (Trabalka Cecília, Tőtős Ádám és Szotyori József) abszolút főszereplőként hangoskodtak, a vígoperaszerű vége-hossza nincs dalbetétek (Ovidiu Iloc szerzeményei) pedig fölöslegesen húzták el a játékidőt, és lassították le a pergőnek amúgy sem mondható ritmust. Nem tudni, a továbbiakban hogy alakul az idei évad, de ez a furcsa, eltorzított, „modernizált” (?!) előadás nem sok jót ígér. Reménykedjünk, hátha végül kellemesen csalódunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!