Bocskay Vince erdélyi szobrászművész munkáiból nyílt kiállítás Szoboremberek címmel szerdán Budapesten, a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
2016. december 15., 12:022016. december 15., 12:02
„Alkotói tevékenységem során érdeklődésem középpontjában mindig az ember áll, még olyankor is, amikor néha elvont formákat jelenítek meg\" – olvasható a művész ars poeticája a galéria MTI-hez eljuttatott közleményében. Bocskay Vince 1949-ben Szovátán született, tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, diplomája megszerzése után Szovátán kezdett rajzot tanítani. 1976 és 1981 között a Marosvásárhelyi Műhely tagja, 1977 óta kiállító művész. A Magyar Művészeti Akadémia 2011-ben választotta soraiba.
A főiskolán, majd pályakezdőként is a kisplasztika volt önkifejezésének fő iránya. Már korai alkotóévei alatt megtalálta saját hangját, amely a groteszk ábrázolásmódban teljesedett ki. A groteszkség számára eszköz, amellyel az ember valódi mivoltát kívánja kifejezni, azt az igazi arcot, amelynek vonásait nem akarják megmutatni a világnak – írták a szervezők.
A művész szerint a groteszkség minden emberben benne rejlik, éppen ezért jelenti ez a vonás számára azt a megformálásra érdemes témát, amely egy személyesebb, rejtett oldalát tárja fel modelljeinek. Szobrait főként agyagból és bronzból készíti, ám a rendszerváltás után lehetősége nyílt nagyméretű, köztéri szobrok létrehozására, amelyekkel Romániában és Magyarországon is lehet találkozni.
Munkásságának jelentős részét képezi az erdélyi történelmi személyiségek és események megörökítése; megalkotta többek között Petőfi Sándor, Mikes Kelemen, Sütő András és Márton Áron püspök portrészobrát is. Munkásságát Pro Cultura Hungarica díjjal és a Magyar Művészetért díjjal ismerték el. A kiállítás 2017. január 13-ig tekinthető meg.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!