
Fotó: Facebook/Lucian Nastasa Kovacs
Bemutatták Bukarestben A székelység képes története című román nyelvű könyvet, amelyet a Hargita megyei önkormányzat gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki.
2020. október 07., 18:172020. október 07., 18:17
A román nyelvű könyvbemutatón részt vett Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, a kötet tudományos koordinátora, Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történész, aki előszót írt a kötethez, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, valamint Lucian Mândruță újságíró. Borboly Csaba emlékeztetett, hogy
Hangsúlyozta, a könyvnek nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a magyar történelemírás igazáról, hanem lehetőséget akartak adni a románoknak is, hogy anyanyelvükön ismerjék meg a magyar történészek álláspontját a székelység történetéről. Hozzátette, hogy Székelyföldet nagyon sok román turista keresi fel, őket is célközönségnek tekintik, ugyanis minden eszközzel népszerűsíteni akarják a régiót. Közölte, hogy angol nyelvű kiadással is készülnek.
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet tudományos koordinátora nehézségnek nevezte, hogy ebben az eredetileg tankönyvnek készült magyar nyelvű kiadványnak több mint tíz szerzője van, az ő stílusuk összehangolása kihívás volt, a románra való fordítás után pedig figyelembe kellett venni a román olvasóközönség érzékenységeit. A nyelvezetet kissé átalakította, hogy ne csak diákoknak szóljon, hanem felnőttek és a történelemmel foglalkozók is kézbe vehessék.
A történész szerint még nagyon messze vagyunk attól, hogy a német-francia modell alapján létrejöjjön egyfajta történelmi megbékélés román-magyar viszonylatban.
Felidézte, hogy nemrég jelent meg a Curtea Veche román kiadó gondozásában A székelyek rövid története című könyve, amelyet eleve román nyelven írt. Úgy vélte, hogy a most bemutatott könyv kiegészíti azt, hiszen a Curtea Vechenél megjelent kötet olvasmányosabb, ebben a mostaniban viszont több történelmi adat és háttérinformáció található.
Fotó: Facebook/Lucian Nastasa Kovacs
Lucian Nastasă-Kovács történész kifejtette: a könyv erényének azt tartja, hogy az embert helyezi a középpontjába és nem csak száraz adatokat, tényeket közöl.
de a történelemtanároknak is sok újdonságot mond. A kolozsvári történész is egyetértett a székelyudvarhelyi kollégájával, hogy eddig kevés lépés történt a német-francia megbékélési modell követése érdekében a román-magyar viszonylatban. Ebben akadálynak látja azt, hogy a román és a magyar történelemírás általában a két nép néhány konfliktusos történelmi eseményeire összpontosít, ugyanakkor elhallgatja azt, hogy a két nép évszázadokon át jó egyetértésben és együttműködésben élt egymás mellett.
Úgy vélte, hogy a románoknak és a magyaroknak sokkal gyakrabban ki kellene lépniük a saját köreikből és többet kellene beszélniük egymással ahhoz, hogy a két etnikum közötti kapcsolatok javuljanak. Szerinte ez a kötet alkalmas arra is, hogy a román nacionalisták megtudják: a székelyek nem Magyarországról költöztek Romániába, hanem ott élnek évszázadok óta.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
1 hozzászólás