Hirdetés

„Nem sziget a teátrum, minden kolozsvárinak szól” – 15 éves a magyar színház Szamos-parti stúdióépülete

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Szamos partján található, 15 éve létesült stúdió létfontosságú a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése, lehetőségei, de a teátrumnak otthont adó régi épület tekintetében is – hangzott el a jubileumra szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest keretében. Többek közt elhangzott, a stúdiótér a ma színházának közvetlenebb, hitelesebb játékstílusát szolgálja, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen egyazon, sürgős felújításra szoruló épületben kénytelen működni két intézmény: a kolozsvári magyar színház és az opera.

Kiss Judit

2023. november 15., 16:482023. november 15., 16:48

A Kolozsvári Állami Magyar színház stúdióépülete 15 éves, ennek a térnek a szükségességéről, funkcióiról, előnyeiről és hiányosságairól, a megépüléséhez vezető göröngyös útról, de a közönség igényeiről és változásairól is szó esett a szerdai beszélgetésen, amelyen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Demeter András, a kulturális minisztérium volt államtitkára, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház volt igazgatója, valamint Gergely Zsuzsa újságíró osztotta meg gondolatait.

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest programjába illeszkedő rendezvényen elhangzott,

Hirdetés

a stúdióépületet 2008. november 8-án avatták fel egy, az Európai Színházi Unió fesztiválja keretében tartott, portugáliai előadással. Tompa Gábor felidézte, bár régóta tudták, hogy égető szükség van egy stúdióépületre több szempontból is, a megvalósulás számtalan akadályba ütközött.

Végül 2008 márciusa és novembere között épült meg 1 800 000 euróból, Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító, ma már nem a legkorszerűbb, többszintes épület, amely a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el.

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Többek közt azért létfontosságú a stúdió, mert a színháznak otthont adó – mostanra sürgős felújításra szoruló épületben – működött és működik a Kolozsvári Magyar Opera is, a két intézmény számára pedig a jó együttműködés ellenére kényelmetlen, hogy nincsen elég tér a próbákra és előadásokra. Gergely Zsuzsa felvetésére, miszerint a kisebb, közvetlenebb stílusú előadások számára is létfontosságú a stúdiótér, Tompa Gábor elmondta,

másfajta játékstílust követel meg egy nagyszínpadi előadás, ahol a színészek talán modorosabban, patetikusabban alakítanak.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„A stúdiótér azért is szükséges, mert segíti a színészt, hogy az őszintébb játékstílust gyakorolja – azt a fajta stílust, amit valóban igaznak lehet érezni. Ugyanakkor költségvetés szempontjából is fontos a kisebb tér, de ez nem jelent egyértelmű megtakarítást, hiszen bár lehet kevesebbe kerülő előadásokat is a stúdiótérbe tervezni, de például egyik legdrágább produkciónk volt a Hedda Gabler, ami szintén stúdióban játszódott” – emlékeztetett Tompa Gábor. Arról is beszélt, hogy a stúdiótérnek előnyei mellett vannak hiányosságai is: például nem volt modern, halk klímaberendezése, nem lehet szellőztetni a női öltözőt, mindennek ellenére „kicsi, sánta, de a miénk”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az igazgató kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a mintegy 100 férőhelyes stúdióterem modellje egy izgalmas, fekete Glasgow-i színházterem volt, ahol 1994-ben rendezett egy Hamlet-előadást.

„A mi stúdióterünk európai szinten már nem számít a legmodernebbnek, hiszen a technika nagyon gyorsan fejlődik. Ugyanakkor a megléte azért is nélkülözhetetlen, mert egy nagy színház Európában nem képzelhető el ma már el kisebb stúdiótér nélkül” – mondta Tompa Gábor.

Demeter András felidézte, hogy temesvári színházigazgatói pályája ideje alatt az adottságokhoz mérten alakították ki az 1990-es években a stúdióteret és hogy a meglévő helyhez kellett azt igazítani, így amikor nem vadonatúj teret létesítenek, hanem átalakítással hoznak létre újat, muszáj alkalmazkodni az adottságokhoz. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jó előadás ismérve nem föltétlenül a technikai fejlettség, mint Tompa Gábor mondta, tulajdonképpen öt régi reflektorral is létre lehet hozni szép látványt, és korszerűnek lehet látszani régebbi felszereléssel is. Úgy fogalmazott, nagy és kicsi térben is lehet „rideg” egy előadás, ha nem szólítja meg a nézőt.

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Egyébként a kolozsvári színház legtöbb előadása a stúdiótérre van tervezve, ez a fajta közelség, hitelesség érdekli a rendezőket. Ugyanakkor a stúdióelőadások a közönség más rétegeit is megmozgatták, mint akik a nagyszínpadi előadásokra jártak. Jó közönség a kolozsvári, amelyre régebben egyfajta „szegregáció” volt jellemző, ami viszont ma feloldódni látszik.

Idézet
A színház nem sziget, hanem minden kolozsvári embernek szólnak az előadások, az előadásaink mindenkié, a fesztiváljaink szintén, a színház pedig mindenki találkozási helye” – fogalmazott Tompa Gábor.

A közönség viszonyulásával kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a néző minden színházi eseményre előítélet, előzetes elképzelés nélkül, nyitottsággal érkezzen, és „hagyja magát megérinteni”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A beszélgetésen szó esett a kormánynak a kultúrát érintő, jelen állás szerint az év végéig érvényes költségcsökkentő intézkedéseiről. Demeter András kifejtette, nemcsak a kulturális vagy oktatási szféra irányába tett intézkedések aggasztóak, hiszen „nem lehet ugyanazzal az intézkedéssel mindent egy kalap alá venni”. Tompa Gábor arról beszélt, hogy 33 éve, amióta ő igazgató, 31 kulturális miniszter és 28 kormány váltotta egymást Romániában, és folyamatos volt a bizonytalanság. „Jelenleg sürgős felújításra szorulna a színházépület, a nagyszínpad, a technikai berendezés, de nem látjuk hogy mikor kezdődhetnek el a munkálatok” – mondta Tompa Gábor. Mint sorolta, a kolozsvári színház két, eredetileg a felújítás miatt a stúdiótérbe tervezett bemutatóval készült, de mivel a munkálatok elkezdése halasztódik, mindkét produkciót – a gyerekeknek szóló A fülemüle, valamint a Stuart Mária előadást is – nagyszínpadira tervezik.

„A 15 év összegzéseként köszönjük mindazoknak – színészeknek és nézőknek egyaránt – akik lélekkel töltötték és töltik meg a színházat” – mondta Tompa Gábor.

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

korábban írtuk

Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése
Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése

Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.

korábban írtuk

A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron
A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron

Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 18., szombat

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján

A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.

Bernády elfeledett építőmesterének nyomában: Csiszár Lajos életművét ismertetik a műemlékek világnapján
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2026. április 14., kedd

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád

Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.

Lírai sors: 140 éve született Aradon a magyar irodalom legelégikusabb költője, Tóth Árpád
2026. április 14., kedd

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron

Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.

Bajor Andor életműve előtt tisztelegnek Kolozsváron
Hirdetés
2026. április 13., hétfő

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.

A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait mutatják be Nagyváradon
2026. április 11., szombat

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző

Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.

Kalotaszegről indult, háromszázezerig jutott a Magyar menyegző
2026. április 10., péntek

Közzétette harangszógyűjteményét a közmédia, több ezer harang hangja és leírása érhető el

A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.

Közzétette harangszógyűjteményét a közmédia, több ezer harang hangja és leírása érhető el
Hirdetés
2026. április 08., szerda

Együttműködik az opera a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel

A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött

Együttműködik az opera a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel
2026. április 08., szerda

Május közepén tartják az immár 5. sepsiszentgyörgyi könyvünnepet

Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.

Május közepén tartják az immár 5. sepsiszentgyörgyi könyvünnepet
2026. április 07., kedd

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén

Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén
Hirdetés
Hirdetés