Hirdetés

„Nem sziget a teátrum, minden kolozsvárinak szól” – 15 éves a magyar színház Szamos-parti stúdióépülete

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Szamos partján található, 15 éve létesült stúdió létfontosságú a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése, lehetőségei, de a teátrumnak otthont adó régi épület tekintetében is – hangzott el a jubileumra szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest keretében. Többek közt elhangzott, a stúdiótér a ma színházának közvetlenebb, hitelesebb játékstílusát szolgálja, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen egyazon, sürgős felújításra szoruló épületben kénytelen működni két intézmény: a kolozsvári magyar színház és az opera.

Kiss Judit

2023. november 15., 16:482023. november 15., 16:48

A Kolozsvári Állami Magyar színház stúdióépülete 15 éves, ennek a térnek a szükségességéről, funkcióiról, előnyeiről és hiányosságairól, a megépüléséhez vezető göröngyös útról, de a közönség igényeiről és változásairól is szó esett a szerdai beszélgetésen, amelyen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Demeter András, a kulturális minisztérium volt államtitkára, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház volt igazgatója, valamint Gergely Zsuzsa újságíró osztotta meg gondolatait.

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben

Hirdetés

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest programjába illeszkedő rendezvényen elhangzott,

a stúdióépületet 2008. november 8-án avatták fel egy, az Európai Színházi Unió fesztiválja keretében tartott, portugáliai előadással. Tompa Gábor felidézte, bár régóta tudták, hogy égető szükség van egy stúdióépületre több szempontból is, a megvalósulás számtalan akadályba ütközött.

Végül 2008 márciusa és novembere között épült meg 1 800 000 euróból, Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító, ma már nem a legkorszerűbb, többszintes épület, amely a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el.

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Többek közt azért létfontosságú a stúdió, mert a színháznak otthont adó – mostanra sürgős felújításra szoruló épületben – működött és működik a Kolozsvári Magyar Opera is, a két intézmény számára pedig a jó együttműködés ellenére kényelmetlen, hogy nincsen elég tér a próbákra és előadásokra. Gergely Zsuzsa felvetésére, miszerint a kisebb, közvetlenebb stílusú előadások számára is létfontosságú a stúdiótér, Tompa Gábor elmondta,

másfajta játékstílust követel meg egy nagyszínpadi előadás, ahol a színészek talán modorosabban, patetikusabban alakítanak.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„A stúdiótér azért is szükséges, mert segíti a színészt, hogy az őszintébb játékstílust gyakorolja – azt a fajta stílust, amit valóban igaznak lehet érezni. Ugyanakkor költségvetés szempontjából is fontos a kisebb tér, de ez nem jelent egyértelmű megtakarítást, hiszen bár lehet kevesebbe kerülő előadásokat is a stúdiótérbe tervezni, de például egyik legdrágább produkciónk volt a Hedda Gabler, ami szintén stúdióban játszódott” – emlékeztetett Tompa Gábor. Arról is beszélt, hogy a stúdiótérnek előnyei mellett vannak hiányosságai is: például nem volt modern, halk klímaberendezése, nem lehet szellőztetni a női öltözőt, mindennek ellenére „kicsi, sánta, de a miénk”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az igazgató kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a mintegy 100 férőhelyes stúdióterem modellje egy izgalmas, fekete Glasgow-i színházterem volt, ahol 1994-ben rendezett egy Hamlet-előadást.

„A mi stúdióterünk európai szinten már nem számít a legmodernebbnek, hiszen a technika nagyon gyorsan fejlődik. Ugyanakkor a megléte azért is nélkülözhetetlen, mert egy nagy színház Európában nem képzelhető el ma már el kisebb stúdiótér nélkül” – mondta Tompa Gábor.

Demeter András felidézte, hogy temesvári színházigazgatói pályája ideje alatt az adottságokhoz mérten alakították ki az 1990-es években a stúdióteret és hogy a meglévő helyhez kellett azt igazítani, így amikor nem vadonatúj teret létesítenek, hanem átalakítással hoznak létre újat, muszáj alkalmazkodni az adottságokhoz. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jó előadás ismérve nem föltétlenül a technikai fejlettség, mint Tompa Gábor mondta, tulajdonképpen öt régi reflektorral is létre lehet hozni szép látványt, és korszerűnek lehet látszani régebbi felszereléssel is. Úgy fogalmazott, nagy és kicsi térben is lehet „rideg” egy előadás, ha nem szólítja meg a nézőt.

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Egyébként a kolozsvári színház legtöbb előadása a stúdiótérre van tervezve, ez a fajta közelség, hitelesség érdekli a rendezőket. Ugyanakkor a stúdióelőadások a közönség más rétegeit is megmozgatták, mint akik a nagyszínpadi előadásokra jártak. Jó közönség a kolozsvári, amelyre régebben egyfajta „szegregáció” volt jellemző, ami viszont ma feloldódni látszik.

Idézet
A színház nem sziget, hanem minden kolozsvári embernek szólnak az előadások, az előadásaink mindenkié, a fesztiváljaink szintén, a színház pedig mindenki találkozási helye” – fogalmazott Tompa Gábor.

A közönség viszonyulásával kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a néző minden színházi eseményre előítélet, előzetes elképzelés nélkül, nyitottsággal érkezzen, és „hagyja magát megérinteni”.

•  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A beszélgetésen szó esett a kormánynak a kultúrát érintő, jelen állás szerint az év végéig érvényes költségcsökkentő intézkedéseiről. Demeter András kifejtette, nemcsak a kulturális vagy oktatási szféra irányába tett intézkedések aggasztóak, hiszen „nem lehet ugyanazzal az intézkedéssel mindent egy kalap alá venni”. Tompa Gábor arról beszélt, hogy 33 éve, amióta ő igazgató, 31 kulturális miniszter és 28 kormány váltotta egymást Romániában, és folyamatos volt a bizonytalanság. „Jelenleg sürgős felújításra szorulna a színházépület, a nagyszínpad, a technikai berendezés, de nem látjuk hogy mikor kezdődhetnek el a munkálatok” – mondta Tompa Gábor. Mint sorolta, a kolozsvári színház két, eredetileg a felújítás miatt a stúdiótérbe tervezett bemutatóval készült, de mivel a munkálatok elkezdése halasztódik, mindkét produkciót – a gyerekeknek szóló A fülemüle, valamint a Stuart Mária előadást is – nagyszínpadira tervezik.

„A 15 év összegzéseként köszönjük mindazoknak – színészeknek és nézőknek egyaránt – akik lélekkel töltötték és töltik meg a színházat” – mondta Tompa Gábor.

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

korábban írtuk

Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése
Ködbe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színház és opera színpadának és épületének korszerűsítése

Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.

korábban írtuk

A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron
A román színház felújítása sínen, a magyar teátrum korszerűsítését megjósolni sem lehet Kolozsváron

Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés