
2008 márciusa és novembere között épült meg Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító stúdióépület Kolozsváron a Szamos partján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Szamos partján található, 15 éve létesült stúdió létfontosságú a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése, lehetőségei, de a teátrumnak otthont adó régi épület tekintetében is – hangzott el a jubileumra szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán tartottak az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest keretében. Többek közt elhangzott, a stúdiótér a ma színházának közvetlenebb, hitelesebb játékstílusát szolgálja, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen egyazon, sürgős felújításra szoruló épületben kénytelen működni két intézmény: a kolozsvári magyar színház és az opera.
2023. november 15., 16:482023. november 15., 16:48
A Kolozsvári Állami Magyar színház stúdióépülete 15 éves, ennek a térnek a szükségességéről, funkcióiról, előnyeiről és hiányosságairól, a megépüléséhez vezető göröngyös útról, de a közönség igényeiről és változásairól is szó esett a szerdai beszélgetésen, amelyen Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Demeter András, a kulturális minisztérium volt államtitkára, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar színház volt igazgatója, valamint Gergely Zsuzsa újságíró osztotta meg gondolatait.
A kolozsvári színház legújabb, október végén bemutatott, Démonok című előadása a stúdiótérben
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Amint az Európai Színházi Unió 20. Fesztiválja, a november 19-ig tartó UTEfest programjába illeszkedő rendezvényen elhangzott,
Végül 2008 márciusa és novembere között épült meg 1 800 000 euróból, Teodor Raiciu tervei alapján az akkor korszerűnek számító, ma már nem a legkorszerűbb, többszintes épület, amely a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el.
Demeter András, Gergely Zsuzsa és Tompa Gábor a stúdióépület 15. születésnapja alkalmából tartott szerdai beszélgetésen
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Többek közt azért létfontosságú a stúdió, mert a színháznak otthont adó – mostanra sürgős felújításra szoruló épületben – működött és működik a Kolozsvári Magyar Opera is, a két intézmény számára pedig a jó együttműködés ellenére kényelmetlen, hogy nincsen elég tér a próbákra és előadásokra. Gergely Zsuzsa felvetésére, miszerint a kisebb, közvetlenebb stílusú előadások számára is létfontosságú a stúdiótér, Tompa Gábor elmondta,
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„A stúdiótér azért is szükséges, mert segíti a színészt, hogy az őszintébb játékstílust gyakorolja – azt a fajta stílust, amit valóban igaznak lehet érezni. Ugyanakkor költségvetés szempontjából is fontos a kisebb tér, de ez nem jelent egyértelmű megtakarítást, hiszen bár lehet kevesebbe kerülő előadásokat is a stúdiótérbe tervezni, de például egyik legdrágább produkciónk volt a Hedda Gabler, ami szintén stúdióban játszódott” – emlékeztetett Tompa Gábor. Arról is beszélt, hogy a stúdiótérnek előnyei mellett vannak hiányosságai is: például nem volt modern, halk klímaberendezése, nem lehet szellőztetni a női öltözőt, mindennek ellenére „kicsi, sánta, de a miénk”.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az igazgató kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a mintegy 100 férőhelyes stúdióterem modellje egy izgalmas, fekete Glasgow-i színházterem volt, ahol 1994-ben rendezett egy Hamlet-előadást.
Demeter András felidézte, hogy temesvári színházigazgatói pályája ideje alatt az adottságokhoz mérten alakították ki az 1990-es években a stúdióteret és hogy a meglévő helyhez kellett azt igazítani, így amikor nem vadonatúj teret létesítenek, hanem átalakítással hoznak létre újat, muszáj alkalmazkodni az adottságokhoz. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a jó előadás ismérve nem föltétlenül a technikai fejlettség, mint Tompa Gábor mondta, tulajdonképpen öt régi reflektorral is létre lehet hozni szép látványt, és korszerűnek lehet látszani régebbi felszereléssel is. Úgy fogalmazott, nagy és kicsi térben is lehet „rideg” egy előadás, ha nem szólítja meg a nézőt.
A Kolozsvári Állami Magyar színháznak és az operának otthont adó sétatéri épület immár felújításra szorul
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Egyébként a kolozsvári színház legtöbb előadása a stúdiótérre van tervezve, ez a fajta közelség, hitelesség érdekli a rendezőket. Ugyanakkor a stúdióelőadások a közönség más rétegeit is megmozgatták, mint akik a nagyszínpadi előadásokra jártak. Jó közönség a kolozsvári, amelyre régebben egyfajta „szegregáció” volt jellemző, ami viszont ma feloldódni látszik.
A közönség viszonyulásával kapcsolatban kiemelte, fontos, hogy a néző minden színházi eseményre előítélet, előzetes elképzelés nélkül, nyitottsággal érkezzen, és „hagyja magát megérinteni”.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A beszélgetésen szó esett a kormánynak a kultúrát érintő, jelen állás szerint az év végéig érvényes költségcsökkentő intézkedéseiről. Demeter András kifejtette, nemcsak a kulturális vagy oktatási szféra irányába tett intézkedések aggasztóak, hiszen „nem lehet ugyanazzal az intézkedéssel mindent egy kalap alá venni”. Tompa Gábor arról beszélt, hogy 33 éve, amióta ő igazgató, 31 kulturális miniszter és 28 kormány váltotta egymást Romániában, és folyamatos volt a bizonytalanság. „Jelenleg sürgős felújításra szorulna a színházépület, a nagyszínpad, a technikai berendezés, de nem látjuk hogy mikor kezdődhetnek el a munkálatok” – mondta Tompa Gábor. Mint sorolta, a kolozsvári színház két, eredetileg a felújítás miatt a stúdiótérbe tervezett bemutatóval készült, de mivel a munkálatok elkezdése halasztódik, mindkét produkciót – a gyerekeknek szóló A fülemüle, valamint a Stuart Mária előadást is – nagyszínpadira tervezik.
A többszintes épület a színház főépületétől a bal oldali bejáraton közelíthető meg, és közvetlenül a Szamos partján helyezkedik el
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Továbbra is a jövő ködébe vész a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak és a Kolozsvári Magyar Operának otthont adó épület és színpad korszerűsítése: a kormányváltás előtt még úgy volt, hogy idén júliusban elkezdődhet a folyamat.

Miközben a kolozsvári román színház és opera épületének húszmillió eurós felújítási projektjét hétfőn bejelentette a kulturális miniszter, a sétatéri magyar színháznak otthont adó épület korszerűsítésének ügye továbbra sem mozdul ki a holtpontról.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
szóljon hozzá!