Az egységes csapatjátéknak is köszönhető a debreceni színház Macskajáték című előadásának sikere
Fotó: debreceni Csokonai Színház
„Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna” – írta Örkény István Macskajáték című darabjáról. Az emberi kapcsolatok gubancait boncolgató darabot a debreceni Csokonai Színház társulata előadásában, Szabó K. István rendezésében láthatta a nagyváradi közönség a hét végén.
2020. január 20., 09:422020. január 20., 09:42
2020. január 20., 09:442020. január 20., 09:44
Nemcsak magyar, de világirodalmi szinten is kevesen ismerik olyan jól, mint Örkény István, legapróbb részleteiben a mindennapi életet, az emberi kapcsolatok összes gubancát, illetve adják vissza az élet szolgáltatta leckéket olyan tömören, de közérthetően, mint ő, saját kitalálású műfajában, a néhány mondatos egyperces novellákban, illetve két legismertebb, a nagyvilág színpadjain is játszott drámai alkotásában, a Tóték és a Macskajáték darabokban. A debreceni Csokonai Színház ez utóbbival örvendeztette meg a nagyváradi közönséget a hétvégén két előadás erejéig.
A szerzői utasítás szerint „ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. Ez teszi lehetővé, hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi, s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba, hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani.” Szabó K. István rendező, aki sok emlékezetes előadást vitt színre, amikor a nagyváradi színház művészeti vezetője volt, követte Örkény utasításait, ezúttal is tökéletes munkát végezett.
A rendező vezényletével ezt valósítják meg a debreceni művészek, a Horațiu Mihaiu díszlettervező otthonos mozgást biztosító színpadképének is köszönhetően. A külső történet, melynek megfogalmazásával indítja Örkény a darab kisregényváltozatát, egyszerű képletre épül: „mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Ez a darab lényege, az öregek valamit akarása egymástól.
Középpontban a két Szkalla lány áll, Orbánné (Ráckevei Anna) és nővére, Giza (Kubik Anna), akik egymás kiegészítő ellentétei, más szóval két egységből összeálló karakter.
Az Orbánné–Egérke (Majzik Edit) páros is ezt a kiegészítő egybefonódást bizonyítja, azt, hogy a gyengének hitt sokszor erősebb a mindig nagy hangon erőset felmutatónál. Az Orbánné lelki összeomlását okozó Viktor (Jámbor József) és Paula (Oláh Zsuzsa) nem a klasszikus értelemben vett intrikusok, csupán az emberi tulajdonságoknak egy kissé más szemszögből nézett vetületét képviselik, az önző, mások érzelmeit nemcsak figyelmen kívül hagyó, de az átverésig elmenő, jól ismert karaktereket.
Az eddig látott számos Macskajáték-változat alapján állítom, hogy a szerző által sugallt Viktor-figurát leghitelesebben Jámbor József formálta meg. A főszereplő kvintett mellett megjelenik az Orbánné bajaival csak felszínesen foglalkozó lánya és veje (Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr), illetve erősen idősödő fiát még mindig gyámolítandó gyerekként katonásan kezelő operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida (Miske László). Utóbbi három sem nevezhető intrikusnak, bár a lánya időnként nemcsak időt szakít anyjára, de arra is, hogy nagy-nénjének elpanaszolja az Orbánné lelki-szellemi állapotának gyengülését, Csermlényi Viktor édesanyja pedig a fiát óvja a szenvedélyes, indulatos Orbánnétól.
Örkény darabja maradandó sikerét a helytől és időtől független, az emberi jellemvonásokhoz kapcsolódó narratívájának köszönheti, illetve annak a más megoldáson töprengésnek, amit a didaktikusság kizárásával a nézőnek enged át szabadon a szerző. Feltálalja a lehetőséget, hogy hasonló alaphelyzetből kiindulva egészen másként oldódjék meg a konfliktus.
Miske László Jászai Mari-díjas színművész most a debreceni társulatnál játszik, korábban a nagyváradi színház színművésze volt. A Macskajáték hétvégi nagyváradi vendégjátékában az operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida szerepét játszotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!