
„Ha egy tartálykocsin azt látom, hogy »a se feri«, nekem Ács Feri jut eszembe, bárhol is járnék” – fogalmazott Horia Picu, a szombaton Kolozsváron megnyílt Fehér Holló román–magyar küldőkönyvtár olvasója.
2017. november 26., 22:362017. november 26., 22:36
Horia Picu egyike a magyar irodalmat a román tömegek körében sikerrel népszerűsítő könyvtár elkötelezett olvasóinak. De nemcsak a fizika szakos máramarosszigeti tanár az egyetlen, akit a Fehér Holló román–magyar könyvtár meggyőzött arról, hogy érdemes magyar irodalmat olvasni és hogy a románra fordított magyar irodalom kincs annak a kezében, aki előítéletek nélkül olvassa „Mór Jókai”, „Dezső Kosztolányi”, „Péter Esterházy” és írótársai regényeit.
őszinte érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a Walesi bárdokat mindenkinek kívülről kell tudni.

A magyar irodalmat ismertetné meg a román közönséggel a Fehér Holló Médiaklub Egyesület, amely küldőkönyvtárat nyitott a kincses városban, hogy szorgalmazza a két kultúra közti párbeszédet.
H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény sokéves és sokoldalú fordítói tevékenységéről számolt be, majd ünnepélyesen átadta azokat a dobozokat, amelyek a kiadó román–magyar tematikájú könyveit tartalmazták.
„Jó érzés románul beszélgetni a magyar irodalomról, tapasztalni, hogy a románság körében egyre nagyobb a kereslet Kosztolányira, Tamásira, Szabó Magdára, Jókaira. Fontos azt is megjegyezni, hogy a most felavatott könyvtár nemcsak elrejtett-elfeledett könyveket hoz újra napvilágra, de a fordítókat is rivaldafénybe állítja. Azokat a fordítókat, akikről bizony keveset beszélünk” – részletezte a Kriterion Könyvkiadó igazgatója.
Szabó Csaba, a Fehér Holló Médiaklub elnöke, a román–magyar könyvtár ötletgazdája röviden felsorolta azokat a városokat, ahonnan könyveket igényelnek: Craiova, Konstanca, Bukarest, Ploiești, Pitești, Slobozia. A legnépszerűbb könyvek eddig Mór Jókaitól az Omul de aur, de nagy sikernek örvend Karinthy és Kosztolányi is. Mint a Médiaklub elnöke kifejtette, a könyveket postán küldik ki azoknak, akik a www.corbiialbi.ro román–magyar portálnak hű olvasói. A kötet náluk marad ajándékban, de cserébe kérnek egy húszsoros beszámolót.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!