Kenéz Ferenc költő
Fotó: YouTube/Olvasat
Kenéz Ferenc nagyszalontai születésű, Magyarországon élő költő kapta a Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány díját, az Arany János-díjat.
2020. október 25., 12:152020. október 25., 12:15
2020. október 25., 16:592020. október 25., 16:59
Az elismerést október 23-án, az 1956-os forradalom 64. évfordulóján adták át Budapesten a Magyar Írószövetség udvarán. „Nagyszalontai születésű írónak akkora megtiszteltetés Arany János-díjat kapni, hogy szinte illetlenség elfogadni. Ennél nagyobb illetlenség az lenne, ha az ember nem fogadná el. Egy kortárs számára mindig kérdéses, hogy a klasszikusok időnként ránk vetülő fényét megérdemli-e” – fogalmazott a díjazott az ünnepségen, amelyről videófelvételt tett közzé az Írószövetség.
A Magyar Írószövetség 1989-ben határozta el, hogy alapítványt hoz létre régebbi s élő irodalmunk értékeinek védelmére, gondozására, ez az elhatározás az írószövetség tagjainak adományaiból 1990 tavaszán Arany János Alapítvány néven került bejegyzésre.
Fotó: YouTube/Olvasat
Kenéz Ferenc 1944-ben született Nagyszalontán, a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem román–magyar szakos hallgatója 1964 és 1967 között. 1968-tól 1983 szeptemberéig a bukaresti Munkásélet kolozsvári szerkesztője, 1983-tól 1987-ig az Utunk szerkesztője. 1989 márciusában áttelepült Magyarországra, ahol a Magyar Nemzet munkatársaként működött, majd az Esti Hírlap kulturális rovatát szerkesztette. 1965-ben közölt először az Utunkban, 1968 elején már meg is jelent Forrás-kötete, a Fekete hanglemezek. Az egyetemi évek alatt a Gaál Gábor Kör járult hozzá költői hangja megtalálásához, bár kortársaitól, a Forrás második nemzedékének lírikusaitól már kezdettől fogva némiképpen különbözött. A közéletiség nála nem patetikusan, hanem már-már próza-tárgyszerűen jelentkezett, a hétköznapi magánemberi gondok megnevezésével, végiggondolásával.
A Magyar Napló kiadónál jelent meg A visszaírt betű - Válogatott versek (1972-2018) című kötete. Amint a könyv ismertetőjében olvasható, Kenéz Ferenc úgy lett költő, úgy vált egy tagadhatatlanul egyéni, senkivel össze nem téveszthető költészet birtokosává, hogy valójában nem akart (a hagyományos értelemben) költő lenni. Azt égette billogként magára – s ettől sohasem szabadult –, hogy kíméletlen fogalmazással, egyéniségét csaknem fejszével faragva, a költészetet nem szakmai, hanem „élettani kérdésként” élje meg. Szülővárosa, Nagyszalonta, számára olyan hely volt, „ahonnan az ember repülni kívánkozott”. E líra nehezékét – amelynek révén, paradox módon szárnyalni is tud – valójában a szociografikus valóság adja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!