Hirdetés

„Gúzsba kötve táncol” a műfordító, munkáját nem tudja helyettesíteni a mesterséges intelligencia

Románról magyarra, magyarról románra, angolról magyarra és magyarról angolra ültettek át irodalmi szövegeket a műfordítói versenyen részt vevő középiskolások •  Fotó: Sapientia egyetem

Románról magyarra, magyarról románra, angolról magyarra és magyarról angolra ültettek át irodalmi szövegeket a műfordítói versenyen részt vevő középiskolások

Fotó: Sapientia egyetem

Egyre több középiskolás kapcsolódik be egész Erdélyből, sőt Magyarországról is a Sapientia egyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke által szervezett műfordítói versenybe. Lajos Katalin, a tanszék oktatója, egyetemi adjunktus ugyanakkor a Krónikának elmondta, az internetes fordítói programok fejlettsége miatt át kell gondolniuk a szervezőknek a versenyeztetés mikéntjét.

Kiss Judit

2023. március 25., 15:312023. március 25., 15:31

Immár tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke a Gúzsba kötve táncolni elnevezésű műfordítói versenyt, amelynek végső, személyes részvételű szakasza a múlt hétvégén zajlott.

A Kosztolányi Dezső megfogalmazását – miszerint „műfordítani annyi, mint gúzsba kötötten táncolni” – címéül választó vetélkedőnek Lajos Katalin már a kezdetektől, 14 éve a szervezője, így rálátása van arra, hogy miként alakult és alakul a középiskolásoknak a műfordításhoz való viszonya.

Hirdetés

Magyarról románra, románról magyarra, angolról magyarra és magyarról angolra lehet fordítani kortárs irodalmi műveket a verseny keretében. Mint elmondta, idén megdöntötte a korábbi évek rekordját a jelentkezők száma: 173 középiskolás vállalkozott arra, hogy kipróbálja magát műfordításban.

Hiánypótló a műfordítói verseny Erdélyben

„Az oktatáson, képzésen túl az egyetemeknek az is a feladata, hogy következő hallgatói nemzedékeket toborozzanak, ennek az egyik formája, hogy középiskolások számára szervezünk versenyt. Olyan vetélkedőt próbáltunk kitalálni, ami az irodalommal, nyelvekkel kapcsolatos. Egészen jól működik, és úgy látjuk, hogy hiánypótló, van rá igény” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, sokan visszajeleztek az elmúlt évek során, hogy kimondottan örvendenek annak, hogy szépirodalmi szövegekkel és műfordítással foglalkoznak egy ilyen kezdeményezés keretében.

A műfordítás, irodalmi szövegek átültetése egy másik nyelvre nem szerepel az iskolai oktatásban, ahol esetleg a nyelvtanulást, nyelvtudást elősegítő fordítási gyakorlatok szerepelnek – de az nem műfordítás, és ott nem az irodalmi művek fordítása a cél.

Lajos Katalin egyetemi oktató adja át a jutalmat a műfordítói verseny egyik résztvevőjének a Sapientia egyetem csíkszeredai karán •  Fotó: Sapientia egyetem Galéria

Lajos Katalin egyetemi oktató adja át a jutalmat a műfordítói verseny egyik résztvevőjének a Sapientia egyetem csíkszeredai karán

Fotó: Sapientia egyetem

„Itt kipróbálhatják a diákok a »gúzsba kötve táncolást», és ez persze sok mindent elmond a nyelvtudásukról is, de az elsődleges cél nem a nyelvtudás mérése, hanem a fordítói készségek, kreativitás felmérése, a fordítói problémák kreatív megoldását ösztönözzük, és ezen szempontok alapján rangsoroljuk a beérkező fordításokat” – mutatott rá Lajos Katalin. A versenynek az is lehet egyébként a járulékos pozitív hozadéka, hogy ösztönzi az erdélyi fordítói utánpótlást. „Aki középiskolás korában belekóstol a műfordítói munkába és megtetszik neki, az foglalkozhat majd ezzel a későbbiekben is. A verseny alkalmat nyújt egy olyan első találkozásra a műfordítással, ami később gyümölcsöző lehet” – fogalmazott az egyetemi oktató.

Internetes előválogatás, személyes részvételű döntő

Az idei versenyre is szerte Erdélyből jelentkeztek 11. és 12. osztályosok: Csíkszeredából, Udvarhelyről, Kovásznáról, Segesvárról, Marosvásárhelyről, Szászrégenből, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Brassóból. De a korábbi években Kolozsvárról, Nagyváradról, Temesvárról, Bukarestből, Kézdivásárhelyről, Nagyszalontáról, Barótról is kapcsolódtak be résztvevők. Idén és tavaly Magyarországról is jelentkezett egy-egy diák, bár őket nem célozta a verseny, de nem is zárta ki.

A mostani diákgenerációk, de a korábbiak is már szinte óvodás koruktól ismerősen mozognak az angol nyelv világában, az internet minden csatornáján találkoznak vele kiskoruktól, majdhogynem angolul gondolkoznak, így értelemszerűen a fordítói versenyben is előnyben részesítik az angol-magyar és magyar-angol fordításokat a román-magyar és magyar-románnal szemben.

Ez az idei számokból is kitűnik: angol-magyar fordításra 99-en jelentkeztek, magyar-angolra több mint 60, és csak huszonvalahány gyerek jelentkezett a magyar-román, valamint a román-magyar irányú fordításra. Legkevesebben magyarról románra akarnak fordítani, legtöbben pedig angolról magyarra. A versenynek van egy válogató, internetes szakasza, a döntőt pedig személyes részvétellel tartják. Az előválogatás abból áll, hogy a jelentkezők otthon fordítják le a szövegeket, majd beküldik, a döntő pedig a csíkszeredai helyszínen zajlik, személyes részvétellel.

Új kihívásokat jelentenek a fejlett gépi fordító alkalmazások

Általános jelenség, hogy az internetes fordítói programok egyre fejlettebbek, emiatt – akárcsak a minden kérdést megválaszoló mesterséges intelligencia – egyre nagyobb kihívások elé állítják az oktatásban a követelményrendszerek megalkotóit, hiszen a fordítói program vagy a mesterséges intelligencia egy kattintással megoldhat feladatokat. Lajos Katalin rámutatott, úgy tapasztalják, hogy ez a jelenség begyűrűzik a műfordítói versenybe is, hiszen egyre jobb fordítói programok érhetőek el a világhálón, így az ottani megoldások is egyre jobbak lesznek, ezzel párhuzamosan egyre nehezebb olyan feladatot találni, amiben nem tudnak segíteni a mesterséges eszközök.

„Idén szembesültünk először azzal, hogy nehéz megmondani, vajon egy műfordítás önálló munka-e, vagy pedig a fordítói program eredménye.

Önmagában nincsen baj azzal, hogy a fordító forrásokat és segédeszközöket használ, hiszen minden fordító ezt teszi, de az nem mindegy, hogy az illető foglalkozik-e a szöveggel, elmélyül-e benne, gondolkozik-e rajta, cizellálja-e azt, egyéni döntéseket hoz-e, vagy pedig csak betáplálja a programba, ami aztán lefordítja” – fejtette ki az egyetemi oktató. Azt is elmondta, sajnos ilyen is történt idén.

Az egyik zsűritag így vette észre, hogy fordítói programmal készült az előválogatásra a munka: volt egy kilógó szó a szövegben, ami nem illett oda,

megnézte az online szótárakban, de ott nem szerepelt jelentésként, megnézte Google-fordítóval, ott sem jött ki, és akkor a Deeple fordítóprogramba táplálta be a szöveget, és ott pontosan úgy szerepelt, szóról-szóra, mint ahogy a diák beadta.

Immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Sapientia egyetemen a középiskolások műfordítói vetélkedőjét, a döntőt személyes részvétellel tartották •  Fotó: Sapientia egyetem Galéria

Immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Sapientia egyetemen a középiskolások műfordítói vetélkedőjét, a döntőt személyes részvétellel tartották

Fotó: Sapientia egyetem

„Az értékelésen azt is elmondtuk, hogy töprengünk, miként lehetne a jövőben megszervezni a versenyt, mert a gépi fordítók elérhetősége ellehetetleníti, hogy méltányos legyen a verseny első szakasza is. Mostanig nem volt ez gond, de idénre bizony azzá vált” – mondta a szervező. Arra is kitért, mindez csak a verseny előválogató szakaszán okozhat gondot, hiszen a döntőt úgy tartják, hogy zárt teremben írnak, az okostelefonokat beteszik egy dobozba a diákok, és papírlapú szótárakat használhatnak csak.

Felvetésünkre, hogy mivel a műfordítás összetett tevékenység, a gépek, fordítói programok pedig soha nem fogják tudni elvégezni annak kreativitást igénylő részét, Lajos Katalin azt mondta, meglátása szerint a mesterséges intelligencia nem fogja tudni helyettesíteni a műfordító munkáját.

„Pont azokon a pontokon ismertük fel a diákok munkáján, hogy mesterséges eszközök segítettek, ahol szükség lett volna az emberi felülbírálatra, kreativitásra. Bármilyen jó egy fordítói program, a műfordítás alkotói részét nem tudja jól megoldani: szükség van újraolvasásra, javításra, mérlegelésre. A frazeológiai egységekre nem biztos, hogy jól megtalálja a célnyelvben a megfelelőt – hiszen a művészi szövegek fordítása nem annyira könnyen megvalósítható, mint mondjuk egy műszaki vagy sajtónyelvi szövegé” – mutatott rá Lajos Katalin. A jelentkezők több kategóriában is kipróbálhatták magukat, volt, aki két, volt aki három kategóriában is küldött be fordításokat.

A diákok olyan kortárs irodalmi szövegeket kapnak, amelyeknek még nincsen műfordítása, rövidprózai alkotásokról van szó, hogy minél inkább egy teljes művet lehessen fordítani.

Idén Nagy Koppány Zsolt Példamondatok című tárcakötetének egyik darabját, a Céges angol oktatás című szöveget választották fordításra románra és angolra is, román nyelvű szövegként Simona Goșu Singuri című novelláját kapták fordítani, angol szövegként pedig Liza Lange Apples and Trees című írását. „Arra is törekszünk, hogy tematikailag közel álljanak a diákokhoz a kiválasztott művek, az ő korosztályuk lehetséges problémáiról szóljanak, ismerjenek magukra, érezzék sajátjuknak a bennük megfogalmazott kérdéseket” – mondta el az egyetemi oktató. A döntőn első három helyezést elért diák külön jutalma, hogy ha a Sapientia alapszakjaira szeretne jelentkezni, automatikusan felvételt nyer. Az egyetemnek vannak már alapképzéses, sőt mesterszakot végzett hallgatói is, akikkel először a fordítói versenyen találkoztak az oktatók.

korábban írtuk

Magyar könyveket díjazott a Román Írószövetség, legjobb műfordításért járó elismerés az Erdély-trilógiáért
Magyar könyveket díjazott a Román Írószövetség, legjobb műfordításért járó elismerés az Erdély-trilógiáért

Marius Tabacu kolozsvári műfordító kapta a Román Írószövetségtől a 2019-es év legjobb műfordításnak járó díját a Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáért.

korábban írtuk

Középpontban a műfordítások, eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regényt is bemutatnak az Ünnepi Könyvhéten
Középpontban a műfordítások, eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regényt is bemutatnak az Ünnepi Könyvhéten

Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés