
Kolozsváron az elmúlt években számos kisebb-nagyobb előrelépés történt a magyar nyelv láthatóbbá és természetesebbé tételében
Fotó: Biró István
A kolozsvári és Kolozs megyei magyar nyelvhasználat látványos utat tett meg az elmúlt másfél-két évtizedben: ma már magyar feliratok fogadják az utazót a repülőtéren, kétnyelvű tájékoztatók készülnek, magyarul is elérhető a közszállítási vállalat honlapja. Mindez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a magyar ember gond nélkül intézhetné az ügyeit anyanyelvén. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese RMDSZ-es Kolozs megyei tanácsos szerint a következő nagy áttörést a kétnyelvűség terén a digitalizáció hozhatja el: a megyei online ügyintézési platform, a Ghișeul Unic magyar nyelvű felülete heteken belül valósággá válhat.
2026. június 08., 08:002026. június 08., 08:00
Kolozsváron ma már egészen más a magyar nyelvhasználat légköre, mint a 2000-es évek elején vagy akár még tíz-tizenöt évvel ezelőtt – véli Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese. Az RMDSZ-es megyei tanácsos szerint az elmúlt években sikerült eljutni oda, hogy a kétnyelvűség és a magyar ügyintézés kérdése egyre kevésbé napi politikai csatatér, és inkább gyakorlati problémaként, megoldandó feladatként jelenik meg. Hangsúlyozta ugyanakkor: a folyamat korántsem lezárt, és továbbra is rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy a magyar közösség valóban otthonosan érezhesse magát saját városában és intézményeiben.
„Számos jó példa mellett még mindig rengeteg dolog van, amivel foglalkoznunk kell” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezért is kulcsfontosságú a magyar képviselet jelenléte minden olyan intézményben, ahol erre lehetőség van. Mint mondta,
A tanácsos szerint Kolozsváron az elmúlt években számos kisebb-nagyobb előrelépés történt a magyar nyelv láthatóbbá és természetesebbé tételében. Ezek között vannak szimbolikus jelentőségű ügyek, de olyan gyakorlati lépések is, amelyek a mindennapi életet könnyítik meg a magyar közösség számára. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese
A politikus példaként említette, hogy ma már a Kolozsvári Napok – vagyis a város román rendezvénysorozata – kommunikációjában is megjelenik a magyar nyelv, és a programsorozatnak magyar nyelvű tájékoztatása, programfüzete is készül.
Mint mondta, ezek első látásra apró dolgoknak tűnhetnek, de nagyon sokat számítanak azoknak az idősebb embereknek vagy nehezebben románul beszélő családoknak, akik számára egy hivatalos dokumentum vagy tájékoztató értelmezése komoly nehézséget jelenthet.
A turizmusban is fontos a kétnyelvűség: a válaszúti Bánffy-kastélynál magyar nyelvű tárlatvezető is várja a turistákat
Fotó: Orbán Orsolya
Szintén fontos eredményként említette, hogy a helyi közszállítási vállalat, a CTP honlapja ma már magyar nyelven is elérhető, akárcsak a Tranzy nevű mobilitási alkalmazás, amely a városi közlekedéssel kapcsolatos információkat foglalja össze. A tanácsos szerint a digitalizáció és az online platformok azért is különösen fontosak, mert ezeken sokkal könnyebb megteremteni a kétnyelvűséget, mint minden intézményben megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazottat biztosítani.
A felsorolt eredmények között Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese kitért a Román Ifjúsági Központ kétnyelvű kommunikációjára is. A Szentegyháza utcában működő intézmény esetében már a megnyitáskor felmerült az igény, hogy a magyar fiatalok és ifjúsági szervezetek számára is otthonosabbá tegyék a teret. A tanácsos elmondása szerint végül önkéntes munkával, gyakornokok segítségével sikerült magyar nyelvűvé alakítani a központ kommunikációját és weboldalát is. Ez azért fontos, mert a központ tereit különböző ifjúsági szervezetek ingyenesen használhatják workshopokra, találkozókra vagy konferenciákra.
A politikus szerint ezek az aprónak tűnő ügyek valójában az otthonosságérzetet erősítik, és azt üzenik a magyar közösségnek, hogy a város kulturális tereiben is természetes helye van a magyar nyelvnek.
A megyei tanácsos emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években több szimbolikus jelentőségű ügyben is sikerült előrelépni. Ezek közé sorolta a 2017-ben kihelyezett háromnyelvű helységnévtáblákat, amelyek magyarul, románul és németül is jelzik Kolozsvár nevét a város bejáratainál. Szintén fontos eredményként említette:
Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint ezek az ügyek túlmutatnak önmagukon: azt jelzik, hogy a magyar közösség jelenlétének láthatósága és tisztelete fokozatosan természetesebbé válik a városban.
Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint a magyar nyelvhasználat kérdése nemcsak a feliratokról, honlapokról vagy formanyomtatványokról szól, hanem arról is, hogyan viszonyul egymáshoz a város különböző közössége a mindennapokban.
„Az együttélés alapfeltétele lenne a kölcsönös tisztelet” – fogalmazott a tanácsos, aki szerint ezen a téren ugyan lassan, de érzékelhető előrelépés történt Kolozsváron.
„Ezek apró előrelépések, amelyek jó irányba mutatnak” – mondta, hozzátéve: ma már szerinte társadalmi szinten is nagyobb az érzékenység az ilyen ügyek iránt, és a város egyre inkább úgy érzi, hogy az etnikai alapú agresszió nem fér bele a közösségi normákba.

Két év 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kártérítés megfizetésére ítélte a kolozsvári bíróság a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának szurkolóját, aki tavaly március végén üveggel fejbe dobott egy magyar CFR-szurkolót.
Ugyanakkor szerinte továbbra is léteznek verbális atrocitások, főleg focimeccsek vagy nagyobb rendezvények után, amikor magyarul beszélő embereket érnek beszólások vagy sértések. Úgy látja, az elmúlt két év politikai kampányai és a szélsőségesebb hangok megerősödése valamelyest vissza is hozott ezekből a reflexekből.
„Ha helyén kezeljük ezeket, és nem adunk nekik túl nagy hangot, akkor szerintem nem tudnak tovább fennmaradni” – fogalmazott, hangsúlyozva: fontos, hogy a társadalom és a politikai szereplők egyaránt következetesen elítéljék az ilyen megnyilvánulásokat.
A tanácsos szerint ugyanakkor az is fontos üzenet, hogy a magyar nyelv egyre több helyen jelenik meg természetes módon a városban.
Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint ezek a gesztusok túlmutatnak önmagukon: azt erősítik, hogy a magyar közösség jelenléte természetes része Kolozsvár életének.
Bár az elmúlt években sok minden változott, a mindennapi ügyintézés terén továbbra is jelentősek a hiányosságok. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint az igazi cél az lenne, hogy bárki bármilyen intézménybe gond nélkül bemehessen, és anyanyelvén intézhesse az ügyeit.
A politikus személyes tapasztalatairól is beszélt. Mint mondta, vidéki környezetből érkezve neki magának is nehézséget jelentett a román nyelv magabiztos használata, és sokáig komoly stresszt okozott számára a román nyelvű hivatalos ügyintézés.
„Az ember fejben összerakja előre, hogy mit akar mondani, mégis ott van benne a szorongás” – fogalmazott. Hozzátette:
Szerinte éppen ezért van komoly társadalmi igény a magyar nyelvű ügyintézésre, különösen az egyaránt az idősebb és fiatalabb generáció részéről. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar nyelvű ügyintézés támogatása nem jelentheti azt, hogy az erdélyi magyar közösségnek ne kellene jól megtanulnia románul.
„Ez nem zárja ki, hogy nekünk erdélyi magyar fiataloknak jól kell tudnunk románul. Ez alapfeltétele annak, hogy itthon boldoguljunk” – mondta.
A beszélgetés egyik központi témája a Kolozs Megyei Tanács online ügyintézési platformja, a Ghișeul Unic volt. A rendszer jelenleg román nyelven működik, de a megyei tanácsos szerint ígéret van arra, hogy júniustól magyar felülete is lesz.
Kolozs megye fontos lépéseket tervez a kétnyelvűség terén
Fotó: Facebook/Consiliul Judetean Cluj
Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese ezt „hatalmas előrelépésnek” nevezte, hiszen a platformon keresztül lehet intézni számos megyei ügyet: urbanisztikai engedélyeket, különböző kérelmeket, kulturális és ifjúsági pályázatokat, valamint egyházi támogatási dokumentációkat is.
A politikus szerint az igazi cél nem csupán annyi, hogy egy gombbal magyarra lehessen váltani a felületet, hanem hogy a teljes rendszer logikája, az útmutatók, a formanyomtatványok és a navigáció is magyarul legyen érthető.
– részletezte, hozzátéve, hogy szerinte ez különösen fontos a civil és ifjúsági szervezetek számára, amelyek rendszeresen pályáznak a megyei kulturális és ifjúsági alapokhoz. Bár a pályázatokat továbbra is románul kell majd megírni, már az is sokat segítene, ha az útmutatók és a rendszer kezelése magyarul is elérhető lenne.
Mint mondta, kérték, hogy a magyar felület mögött legyen emberi ellenőrzés is, mert az AI fordításai gyakran pontatlanok vagy nyelvileg természetellenesek.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban egyébként alapvetően optimista. Úgy véli, az AI hosszú távon sokat segíthet a kétnyelvű ügyintézésben, sőt akár az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben magyarul benyújtott dokumentumokat automatikusan fordítson le a rendszer románra. Ugyanakkor hangsúlyozta: ezek még inkább jövőbeli lehetőségek, és a technológiával szemben továbbra is kritikusan kell viszonyulni.
A beszélgetés során felmerült a telefonos ügyintézés kérdése is, amely sokak számára még az élő ügyintézésnél is nehezebb.
„Ez egy nagyon jó javaslat” – mondta, hozzátéve: a jövőben ezt szeretné is felvetni városi és megyei szinten.
A tanácsos emlékeztetett arra is, hogy az RMDSZ az elmúlt időszakban elindította a negyedfelelősi rendszert, amelynek lényege, hogy különböző városrészekhez vagy térségekhez kapcsolódóan magyar tanácsosok segítenek a lakosoknak eligazodni a helyi ügyekben és hivatalos problémákban.
A magyar nyelvhasználat kérdése a turizmus területén is egyre hangsúlyosabban jelenik meg Kolozsváron és Kolozs megyében.
Ilyen például a városházához tartozó Visit Cluj platform, de a megyei turisztikai oldalak egy része is többnyelvű felülettel működik. A tanácsos ugyanakkor megjegyezte: bár ezek a rendszerek többnyire már magyarul is használhatók, sok esetben még mindig vannak olyan almenük vagy fülecskék, amelyek fordításra várnak, így a teljes kétnyelvűség itt sem valósult még meg teljesen.
A politikus szerint ugyanakkor fontos előrelépés, hogy ma már egy magyar turista vagy látogató jóval könnyebben talál információt Kolozsvárról és a környező településekről, mint néhány évvel ezelőtt.
Pozitív példaként említette a válaszúti Bánffy-kastélyt, amely szerinte az egyik legsikeresebb modellje annak, hogyan lehet természetesen és működőképesen jelen a kétnyelvűség egy turisztikai intézményben. A kastélyban ugyanis van magyar nyelvű tárlatvezetés, magyarul beszélő alkalmazott, és a látogatók magyar nyelven is segítséget kérhetnek. Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese megjegyezte: bár előfordulhat, hogy egy adott időpontban éppen nincs bent a magyar kolléga – például hétvégi beosztások vagy szabadnapok miatt –, alapvetően mégis egy olyan helyről van szó, ahol tudatosan figyeltek arra, hogy a magyar látogatók is otthonosan mozoghassanak.

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.
Külön kitért a kastély mellett létrehozott vidékfelfedező központra is, amelyet szintén fontos előrelépésnek nevezett. Az intézmény a környék, illetve az úgynevezett Kéklepke vidéke településeit mutatja be, és a kiállítás anyagait eleve többnyelvűre tervezték. A feliratok és ismertetők magyarul és románul is olvashatók, de bizonyos részek cigány nyelven is megjelennek, így a központ szerinte a valódi többnyelvűség egyik jó helyi példájává vált.
„A Bánffy családról románul beszélni azért kellően furcsa lenne” – jegyezte meg a beszélgetés során, hozzátéve: az ott dolgozó magyar kolléga nemcsak egyszerű ügyfélszolgálatot lát el, hanem magyar és román nyelven egyaránt tart tárlatvezetéseket, fogad diákcsoportokat és segíti a látogatókat.
Csorba Zsuzsanna RMDSZ-es képviselőnek szívügye a kétnyelvűség kérdése
Fotó: Jakab Lóri
Szabó-Csorba Zsuzsanna Emese szerint ugyanakkor a turizmusban ma már nem elsősorban az információ hiánya jelenti a legnagyobb problémát, hanem a gyakorlati megközelíthetőség. Úgy véli, az online információk és a többnyelvű platformok ma már nagyrészt rendelkezésre állnak, a turisták azonban sokszor nehezen jutnak el a megye kisebb településeire vagy látványosságaihoz. „Nem az információ hiánya a probléma, hanem az effektív logisztika” – fogalmazott.
Szerinte ez nemcsak a turizmus, hanem általában az egész megye egyik fontos problémája, amelyen a következő időszakban mindenképp dolgozni kell.
Úgy véli, a magyar nyelvű turisztikai tájékoztatás és a kétnyelvűség akkor válik igazán működőképessé, ha nemcsak az információ lesz elérhető magyarul, hanem a rendszer egésze – a közlekedéstől a helyszíni eligazításig – valóban könnyebbé és természetesebbé teszi az itt élő vagy ide látogató magyarok számára a tájékozódást.
Románia lakossága gyorsan öregszik, miközben az idősellátás, idősotthonok kapacitása messze elmarad a nemzetközi szinttől. Cikkünkben körbejárjuk az idősotthonok helyzetét, hátrányait és előnyeit, árait.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
Szombat éjjel tűz ütött ki a gyergyótölgyesi pszichiátriai kórházban.
Hogyan tovább, egyetemisták? Erdélyben vagy külföldön, diplomájuk szerinti szakmájukban vagy azon kívül képzelik el a közeljövőjüket, munkavállalásukat – ezt kérdeztük a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem néhány végzős hallgatójától.
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
szóljon hozzá!