Románról magyarra, magyarról románra, angolról magyarra és magyarról angolra ültettek át irodalmi szövegeket a műfordítói versenyen részt vevő középiskolások
Fotó: Sapientia egyetem
Egyre több középiskolás kapcsolódik be egész Erdélyből, sőt Magyarországról is a Sapientia egyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke által szervezett műfordítói versenybe. Lajos Katalin, a tanszék oktatója, egyetemi adjunktus ugyanakkor a Krónikának elmondta, az internetes fordítói programok fejlettsége miatt át kell gondolniuk a szervezőknek a versenyeztetés mikéntjét.
2023. március 25., 15:312023. március 25., 15:31
Immár tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke a Gúzsba kötve táncolni elnevezésű műfordítói versenyt, amelynek végső, személyes részvételű szakasza a múlt hétvégén zajlott.
Magyarról románra, románról magyarra, angolról magyarra és magyarról angolra lehet fordítani kortárs irodalmi műveket a verseny keretében. Mint elmondta, idén megdöntötte a korábbi évek rekordját a jelentkezők száma: 173 középiskolás vállalkozott arra, hogy kipróbálja magát műfordításban.
Hiánypótló a műfordítói verseny Erdélyben
„Az oktatáson, képzésen túl az egyetemeknek az is a feladata, hogy következő hallgatói nemzedékeket toborozzanak, ennek az egyik formája, hogy középiskolások számára szervezünk versenyt. Olyan vetélkedőt próbáltunk kitalálni, ami az irodalommal, nyelvekkel kapcsolatos. Egészen jól működik, és úgy látjuk, hogy hiánypótló, van rá igény” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, sokan visszajeleztek az elmúlt évek során, hogy kimondottan örvendenek annak, hogy szépirodalmi szövegekkel és műfordítással foglalkoznak egy ilyen kezdeményezés keretében.
Lajos Katalin egyetemi oktató adja át a jutalmat a műfordítói verseny egyik résztvevőjének a Sapientia egyetem csíkszeredai karán
Fotó: Sapientia egyetem
„Itt kipróbálhatják a diákok a »gúzsba kötve táncolást», és ez persze sok mindent elmond a nyelvtudásukról is, de az elsődleges cél nem a nyelvtudás mérése, hanem a fordítói készségek, kreativitás felmérése, a fordítói problémák kreatív megoldását ösztönözzük, és ezen szempontok alapján rangsoroljuk a beérkező fordításokat” – mutatott rá Lajos Katalin. A versenynek az is lehet egyébként a járulékos pozitív hozadéka, hogy ösztönzi az erdélyi fordítói utánpótlást. „Aki középiskolás korában belekóstol a műfordítói munkába és megtetszik neki, az foglalkozhat majd ezzel a későbbiekben is. A verseny alkalmat nyújt egy olyan első találkozásra a műfordítással, ami később gyümölcsöző lehet” – fogalmazott az egyetemi oktató.
Internetes előválogatás, személyes részvételű döntő
Az idei versenyre is szerte Erdélyből jelentkeztek 11. és 12. osztályosok: Csíkszeredából, Udvarhelyről, Kovásznáról, Segesvárról, Marosvásárhelyről, Szászrégenből, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Brassóból. De a korábbi években Kolozsvárról, Nagyváradról, Temesvárról, Bukarestből, Kézdivásárhelyről, Nagyszalontáról, Barótról is kapcsolódtak be résztvevők. Idén és tavaly Magyarországról is jelentkezett egy-egy diák, bár őket nem célozta a verseny, de nem is zárta ki.
Ez az idei számokból is kitűnik: angol-magyar fordításra 99-en jelentkeztek, magyar-angolra több mint 60, és csak huszonvalahány gyerek jelentkezett a magyar-román, valamint a román-magyar irányú fordításra. Legkevesebben magyarról románra akarnak fordítani, legtöbben pedig angolról magyarra. A versenynek van egy válogató, internetes szakasza, a döntőt pedig személyes részvétellel tartják. Az előválogatás abból áll, hogy a jelentkezők otthon fordítják le a szövegeket, majd beküldik, a döntő pedig a csíkszeredai helyszínen zajlik, személyes részvétellel.
Új kihívásokat jelentenek a fejlett gépi fordító alkalmazások
Általános jelenség, hogy az internetes fordítói programok egyre fejlettebbek, emiatt – akárcsak a minden kérdést megválaszoló mesterséges intelligencia – egyre nagyobb kihívások elé állítják az oktatásban a követelményrendszerek megalkotóit, hiszen a fordítói program vagy a mesterséges intelligencia egy kattintással megoldhat feladatokat. Lajos Katalin rámutatott, úgy tapasztalják, hogy ez a jelenség begyűrűzik a műfordítói versenybe is, hiszen egyre jobb fordítói programok érhetőek el a világhálón, így az ottani megoldások is egyre jobbak lesznek, ezzel párhuzamosan egyre nehezebb olyan feladatot találni, amiben nem tudnak segíteni a mesterséges eszközök.
Önmagában nincsen baj azzal, hogy a fordító forrásokat és segédeszközöket használ, hiszen minden fordító ezt teszi, de az nem mindegy, hogy az illető foglalkozik-e a szöveggel, elmélyül-e benne, gondolkozik-e rajta, cizellálja-e azt, egyéni döntéseket hoz-e, vagy pedig csak betáplálja a programba, ami aztán lefordítja” – fejtette ki az egyetemi oktató. Azt is elmondta, sajnos ilyen is történt idén.
megnézte az online szótárakban, de ott nem szerepelt jelentésként, megnézte Google-fordítóval, ott sem jött ki, és akkor a Deeple fordítóprogramba táplálta be a szöveget, és ott pontosan úgy szerepelt, szóról-szóra, mint ahogy a diák beadta.
Immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Sapientia egyetemen a középiskolások műfordítói vetélkedőjét, a döntőt személyes részvétellel tartották
Fotó: Sapientia egyetem
„Az értékelésen azt is elmondtuk, hogy töprengünk, miként lehetne a jövőben megszervezni a versenyt, mert a gépi fordítók elérhetősége ellehetetleníti, hogy méltányos legyen a verseny első szakasza is. Mostanig nem volt ez gond, de idénre bizony azzá vált” – mondta a szervező. Arra is kitért, mindez csak a verseny előválogató szakaszán okozhat gondot, hiszen a döntőt úgy tartják, hogy zárt teremben írnak, az okostelefonokat beteszik egy dobozba a diákok, és papírlapú szótárakat használhatnak csak.
„Pont azokon a pontokon ismertük fel a diákok munkáján, hogy mesterséges eszközök segítettek, ahol szükség lett volna az emberi felülbírálatra, kreativitásra. Bármilyen jó egy fordítói program, a műfordítás alkotói részét nem tudja jól megoldani: szükség van újraolvasásra, javításra, mérlegelésre. A frazeológiai egységekre nem biztos, hogy jól megtalálja a célnyelvben a megfelelőt – hiszen a művészi szövegek fordítása nem annyira könnyen megvalósítható, mint mondjuk egy műszaki vagy sajtónyelvi szövegé” – mutatott rá Lajos Katalin. A jelentkezők több kategóriában is kipróbálhatták magukat, volt, aki két, volt aki három kategóriában is küldött be fordításokat.
Idén Nagy Koppány Zsolt Példamondatok című tárcakötetének egyik darabját, a Céges angol oktatás című szöveget választották fordításra románra és angolra is, román nyelvű szövegként Simona Goșu Singuri című novelláját kapták fordítani, angol szövegként pedig Liza Lange Apples and Trees című írását. „Arra is törekszünk, hogy tematikailag közel álljanak a diákokhoz a kiválasztott művek, az ő korosztályuk lehetséges problémáiról szóljanak, ismerjenek magukra, érezzék sajátjuknak a bennük megfogalmazott kérdéseket” – mondta el az egyetemi oktató. A döntőn első három helyezést elért diák külön jutalma, hogy ha a Sapientia alapszakjaira szeretne jelentkezni, automatikusan felvételt nyer. Az egyetemnek vannak már alapképzéses, sőt mesterszakot végzett hallgatói is, akikkel először a fordítói versenyen találkoztak az oktatók.
Marius Tabacu kolozsvári műfordító kapta a Román Írószövetségtől a 2019-es év legjobb műfordításnak járó díját a Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáért.
Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!