
Fotó: Biró István
2011. szeptember 16., 09:572011. szeptember 16., 09:57
A szerző érdekes művészként jellemezte a kolozsvári születésű Bertalan Istvánt, aki „megrögzötten visszahúzódó volt”. „Nagyon nehezen lehetett együtt dolgozni vele, folyamatosan neurotikus állapotban volt. Megismerkedésünk is meglehetősen különös volt” – emlékezett Pintilie. Hozzátette: a Temesváron megalakult 111 – később Sigma – képzőművészeti csoport, amelynek Bertalan is alapító tagja volt, a romániai modern művészet központjává tette a várost. A kiállítás a művész 1986 és 1989 között született, kevésbé ismert alkotásait mutatja be. Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója rámutatott: Bertalan jelenleg ismertetett alkotásaival a művészi létről alkotott gondolatait kívánták a közönség elé tárni, mivel a neoavantgard állásfoglalása szerint a művészet egyenlő az élettel.
Az igazgató arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a tárlat egy olyan kiállítássorozat első állomása, amelynek célja a kortárs romániai és romániai származású művészek bemutatása. A monográfiával kapcsolatban elmondta: mivel Bertalan gondolatai szerteágazóak, a könyv is hasonlóan sokrétű. „A monográfiát valószínűleg senki nem olvasta még el teljes egészében, magam is többször próbálkoztam” – vallotta be az igazgató. Georg Lecca, a kötet szerkesztője cáfolta a felvetést, elmondása szerint ugyanis ő biztosan elolvasta a könyvet. „Nagyon nehezen valósult meg ez a projekt, már 2000-től dolgozunk rajta, de elmondhatom, hogy a végeredmény nagyszerű” – vélekedett a szerkesztő, aki azzal kapcsolatos reményét is kifejezte, hogy a kortárs romániai művészet „visszaszerezhető”, ismertté tehető. Bertalan művésztársai és barátai – a megnyitó további meghívottai – a festőművésszel eltöltött időszakról, közös emlékeikről meséltek a jelenlévőknek. A kiállítás keretében Bertalan Istvánról készült videofelvételeket is megtekinthettek a résztvevők.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.