
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
2026. szeptember 01., 15:362026. szeptember 01., 15:36
2026. szeptember 01., 17:252026. szeptember 01., 17:25
,,Minek támadna Oroszország a NATO-ra? Minek? A balti államok függetlenségét még a Szovjetunió is elismerte. És ők békében elhagyták az uniót. Miért támadnánk rájuk most?" – hangoztatta Grusko a Keleti Gazdasági Fórumon nyilatkozva. ,,Nincs semmilyen ok, sem terv, egyáltalán nincs semmi, ami indokolná a támadást" – tette hozzá.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszországnak minden haditechnikai eszköze megvan ahhoz, hogy megvédje a kalinyingrádi exlávét attól, hogy a Nyugat megkísérelje az elszigetelését.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió részéről kezdeményeztek-e párbeszédet Oroszországgal a hangoztatott aggodalmak ügyében, azt válaszolta, hogy az európaiak részéről erre vonatkozó valós hajlandóság, szándék nem mutatkozott meg. Ebből, valamint Oroszország veszélyforrásként való megnevezéséből azt a következtetést vonta le, hogy ez az irányvonal hosszú távon, az ukrajnai konfliktus rendezése után is fenn fog maradni.

A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Ukrajnával kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, miszerint a Fekete-tengeren való támadásokra vonatkozó moratórium vagy a fegyverszünetek csak eltávolítják, nem pedig közelebb hozzák a valódi békés rendezést.
,,A különleges katonai művelet céljait vagy katonai, vagy – amit mi jobban preferálunk – politikai-diplomáciai eszközökkel fogjuk elérni" – mondta.
Olaszország szégyenének nevezte, hogy Guido Crosetto olasz védelmi miniszter innovációs tanácsadójává nevezte ki Mihajlo Fedorovot, az ukrán katonai tárca volt vezetőjét. Emlékeztetett rá, hogy Fedorov az ,,emberölés léptékének növelését" szorgalmazta az ukrajnai háborúban.
,,Szörnyen cinikusnak" minősítette az ukrán vezetés arra vonatkozó terveit, hogy a második világháborúban elesett szovjet katonákat egy, a náci kollaboránsokéval közös panteonba temessék át.
A vonatkozó spanyol vádakra reagálva kijelentette, hogy Madrid soha nem fordult hivatalosan Moszkvához a ceutai migrációs válsággal kapcsolatban. Mint mondta, az orosz fél akkor szándékozik majd foglalkozni a spanyol részről megfogalmazott beavatkozási vádakkal, ha megerősítő bizonyítékokat terjesztenek elő.
,,Mert tények nélkül, számokkal, dátumokkal és nevekkel alátámasztott anyagok nélkül egyszerűen nincs miről beszélni" – mondta sajtóértekezletén a szóvivő.
Zaharova arra is felhívta a figyelmet, hogy Moszkvának ,,vannak speciális csatornái a kibertámadásokkal kapcsolatos kérdésekben az országokkal való együttműködésre", és Madridban orosz nagykövetség működik, amelyhez el lehetett volna juttatni a vonatkozó megkereséseket. Mint mondta, a spanyol fél fordulhatott volna az ENSZ illetékes szerveihez is, de nem tette meg.
A diplomáciai tárca felhívta a figyelmet az ellenintézkedések lehetőségére, provokatívnak és kategorikusan elfogadhatatlannak minősítve a távol-keleti határoknál folytatott katonai tevékenységet, amelynek keretében amerikai Typhon közepes és rövidebb hatótávolságú föld-föld rakéták indítására alkalmas rendszerek bevetését is tervezik.

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
szóljon hozzá!