Szatmár megyében is többen vásároltak a 25 ezer eurós támogatásból beszerezhető erőgépet. Kozma Mónika szerint a gazdának kell eldöntenie, mire van szükségük
Fotó: Orbán Orsolya
Csaknem tíz év alatt közel hétezer gazda részesült támogatásban, mintegy 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. A magyar állami támogatások felhasználását ugyanakkor kezdettől kritikák is kísérték: felmerült például, hogy valóban szükség volt-e ennyi mezőgazdasági gépre, illetve milyen szempontok alapján választották ki a több millió eurós támogatásban részesülő vállalkozásokat. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta: az eredményeket és a vitatott kérdéseket is dokumentumok alapján kell megítélni. De kitért arra is, mitől függ az alapítvány működése, a programok folytatása a magyarországi kormányváltás után.
2026. augusztus 31., 19:002026. augusztus 31., 19:00
Hosszú szünet után folytatódott a kisgazdákat célzó erdélyi gazdaságfejlesztési program: a Pro Economica Alapítvány tavaly nyáron hét nyugat-erdélyi megyében hirdette meg de minimis pályázatát magyar állami forrásokból. A kezdeményezés előzményei 2017-ig nyúlnak vissza, amikor az alapítvány olyan eszközvásárlási programot indított, amely elsősorban azoknak a kisebb gazdálkodóknak kínált lehetőséget, akik a romániai és európai uniós pályázati rendszerekben nehezen vagy egyáltalán nem jutottak támogatáshoz. Kozma Mónika szerint a székelyföldi programban több mint ötezer sikeres pályázatot bonyolítottak le, és ennek lezárását követően, közvetlenül a koronavírus-járvány időszaka után szerették volna kiterjeszteni a programot a Partiumra, illetve a környező megyékre, ez azonban éveken keresztül váratott magára.
Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk legújabb részében az alapítvány vezetője arról beszélt, hogy a több éves késlekedésnek elsősorban politikai okai voltak. A Klaus Iohannis államfősége idején működő román politikai vezetés részéről többször megfogalmazódtak fenntartások a magyar állam által Romániában finanszírozott gazdaságfejlesztési programmal szemben.
2024-ben ismét felmerült a program elindítása, de az egymást követő romániai választási kampányok miatt végül úgy ítélték meg, hogy nem lenne szerencsés egy korábban is vitatott támogatási rendszert választási témává tenni. A hosszabb előkészítés után végül akkor hirdették meg a pályázatot, amikor rendelkezésre állt a szükséges forrás, elkészült a kiírás, és lezajlottak az egyeztetések a falugazdászokkal, valamint más szakmai szervezetekkel.
A de minimis támogatások ugyanakkor az elmúlt években szakmai vitákat is kiváltottak. Az egyik gyakran megfogalmazott kifogás szerint bizonyos településeken aránytalanul sok traktort és más mezőgazdasági gépet vásároltak, miközben a kis területen gazdálkodók számára nem feltétlenül az önálló géppark kiépítése jelentette volna a gazdaságilag leghatékonyabb megoldást. Felmerült az is, hogy célszerűbb lett volna erőteljesebben ösztönözni a társulásokat, illetve a szövetkezeti géphasználatot.
Ilyennek nevezte a székelyföldi program során tapasztalt nagyszámú traktorvásárlást is. ,,Az alapítvány éppen az együttműködés ösztönzésére a szövetkezetként vagy társulásként pályázóknak magasabb pontszámot biztosított. A gazdák többsége ennek ellenére ragaszkodott az önálló pályázáshoz és a saját géphez, aminek részben történelmi, társadalomlélektani okai is vannak: a kollektivizálás emléke még mindig erősen él a vidéki közösségekben, ezért sok gazdálkodó idegenkedik a közös tulajdontól és géphasználattól” – fogalmazott az alapítvány vezetője a Krónikának.
Kozma Mónika magabiztosan tekint a Pro Economica Alapítvány átvilágítása elé
Fotó: Orbán Orsolya
Kozma Mónika ugyanakkor túlzónak tartja azt a képet, amely szerint a kisgazdaprogram lényegében traktorvásárlási akció lett volna. Elmondása szerint közel hétezer támogatott gazdáról beszélhetünk, és a beszerzett eszközök palettája ennél jóval változatosabb.
A nyugat-erdélyi pályázat során is találkoztak olyan településekkel, ahol feltűnően sokan kértek ugyanolyan típusú gépet. Az alapítvány munkatársai ilyen esetekben külön rákérdeztek ennek okára. Kozma szerint a válasz rendszerint az volt, hogy az adott térség termelési szerkezetében valóban arra az eszközre volt szükség, miközben más támogatási programokból nem tudták beszerezni.
A székelyföldi de minimis program már megfelelő időtávot kínál az eredmények vizsgálatához. Az ötezer támogatott gazda egy részénél már le is telt az ötéves fenntartási időszak. Az alapítvány szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket végez, amelyek során azt vizsgálják, megvan-e és rendeltetésszerűen működik-e a támogatásból vásárolt eszköz.
Kozma Mónika szerint az ellenőrzések tapasztalata az, hogy a gazdák túlnyomó többsége valóban használja és értékként kezeli a beszerzett gépeket.
A több mint ötezer pályázatból mindössze egyetlen olyan esetet találtak, amikor a beruházás nem működött megfelelően: egy támogatott fóliasátrat nem sikerült az előírt formában üzembe helyezni, ezért közös megegyezéssel visszakövetelték a támogatást.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Hasonló ellenőrzési rendszer működik a mostani nyugat-erdélyi program esetében is.
Jóval nagyobb vitát váltottak ki azok a programok, amelyekben már nem néhány tízezer eurós gazdapályázatokról, hanem több millió eurós beruházásokról volt szó. A korábbi ellenzéki sajtó és a program kritikusai részéről visszatérő kérdés volt, milyen szempontok alapján választották ki a nagy összegű támogatások kedvezményezettjeit, és valóban azokhoz a vállalkozásokhoz kerültek-e a források, amelyek a térség egészének gazdasági fejlődéséhez hozzá tudtak járulni.
Ennek első szintjén a gazdák állnak, akik megtermelik a mezőgazdasági alapanyagot. A második szint az élelmiszer-feldolgozás: a cél az volt, hogy a megtermelt nyersanyag ne feldolgozatlanul hagyja el Erdélyt, hanem helyben teremtsen hozzáadott értéket. Ehhez feldolgozóüzemekre, silókra, hűtőházakra és raktárakra volt szükség.
A harmadik elem a turizmus: olyan magasabb kategóriájú szálláshelyek létrehozását támogatták, amelyek turistákat vonzhatnak az adott térségbe, ezáltal piacot teremtve a helyi élelmiszereknek és szolgáltatásoknak is.
A nagyberuházási pályázatokon kis- és középvállalkozások vehettek részt. A támogatás a beruházási költség legfeljebb 50 százalékát fedezhette, és maximum 7,5 millió eurónak megfelelő összeget lehetett elnyerni. Ez azt jelentette, hogy a vállalkozónak jelentős saját forrást kellett biztosítania.
Kozma Mónika szerint éppen ez vált a pályázati rendszer legerősebb szűrőjévé. Voltak olyan cégek, amelyek megfelelő üzleti tervvel pályáztak, és formailag teljesítették a feltételeket, a szerződéskötésig azonban már nem jutottak el, mert nem tudták biztosítani az önrészt, vagy a szükséges banki finanszírozást.
Egy nagy élelmiszer-feldolgozó üzem teljes beruházási költsége ugyanis meghaladhatja a tízmillió eurót, bizonyos technológiák esetében pedig akár húszmillió euró fölé is emelkedhet. A támogatási plafon ugyanakkor ilyen esetben is 7,5 millió euró maradt. A beruházóknak ráadásul nemcsak a fejlesztést kellett megvalósítaniuk, hanem legalább öt évig fenn is kell tartaniuk azt, miközben az alapítvány meghatározott mutatók alapján ellenőrzi a vállalások teljesítését.
Kozma Mónika szerint ezt azért is érdemes figyelembe venni a program megítélésekor, mert
Mindezek ellenére mintegy 120, a nagyberuházási kategóriába tartozó fejlesztés valósult meg.
A Partium megyék zöldségtermesztéssel foglalkozó falvaiban sokan fóliasátorba ruháztak be
Fotó: Orbán Orsolya
Az alapítvány vezetője szerint a támogatási rendszer eredménye leginkább akkor látható, ha a létrejött gazdasági láncokat vizsgáljuk. Példaként említette a Csíki Csipszet, amelynek gyártója a környék burgonyatermelőitől vásárol alapanyagot, miközben termékei már nemcsak Romániában és Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európa több piacán is jelen vannak.
Több pékség technológiai fejlesztését is támogatták, emellett Gyergyóremetén liofilizált gyümölcsöt előállító üzem, Angus-marhahúst feldolgozó vállalkozás és fagyasztott burgonyatermékeket gyártó üzem is létrejött vagy fejlődött a program segítségével.
Kozma Mónika a tejfeldolgozókat, sajtkészítőket, gabonatárolókat és raktárakat is a program fontos eredményei közé sorolja.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
Az alapítvány jövőre lesz tízéves, az évfordulóra pedig olyan kiadványt készítenek, amelyben a támogatások segítségével létrejött termékeket és fejlesztéseket kívánják bemutatni.
Kozma Mónika szerint hiba lenne a beruházások elkészültével befejezettnek tekinteni a gazdaságfejlesztési programot. A következő feladat az, hogy az új erdélyi termékek minél nagyobb számban jussanak ki a romániai és nemzetközi piacokra. Ebben lát fontos szerepet például a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválnak is, amelynek a Pro Economica Alapítvány társszervezője. A rendezvényen magyarországi és romániai séfek dolgoznak erdélyi alapanyagokkal, a fesztivál pedig nemzetközi sajtófigyelmet is kapott. Kozma szerint az ilyen kezdeményezések alkalmasak arra, hogy az erdélyi gasztronómián keresztül a helyi termékeket is felhelyezzék a nemzetközi turisztikai térképre.
Szerinte továbbra is szükség lehet vissza nem térítendő támogatásokra, vállalkozásfejlesztési és közösségszervező programokra.
A magyarországi kormányváltással ugyanakkor új helyzet alakult ki, és az elmúlt évek határon túli támogatáspolitikájának átvilágítása a Pro Economica Alapítványt is érinti. Kozma Mónika fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Pro Economica helyzete eltér számos más, magyar állami támogatásban részesülő szervezetétől. Az alapítvány nem saját működésének finanszírozására kért évről évre újabb támogatást, hanem a rendelkezésére bocsátott forrásokat pályázati rendszerben továbbadta a gazdálkodóknak és vállalkozóknak.
Kozma Mónika szerint éppen ezért különösen fontos, hogy az átvilágítás dokumentumokkal alátámasztva mutassa meg, miként működött az alapítvány, hogyan használták fel a forrásokat, és milyen eredményeket értek el. Mint mondta, az alapítvány maga is kérte az átvilágítást, és a folyamat már elkezdődött. Kozma Mónika szerint ügyvédek vizsgálják a dokumentációt, és az eddigi tapasztalataik alapján szakmai, pozitív hozzáállást érzékelnek. Arra számít, hogy az átvilágítás végén olyan jogi szakvélemény készül, amely a dokumentumok alapján ad képet az elmúlt évek működéséről.
Volt, aki korszerű öntözőrendszert épített ki a támogatással
Fotó: Orbán Orsolya
A már megkezdett programok sorsa ugyanakkor nem az átvilágítás eredményétől függ. Az alapítvány szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy a folyamatban lévő beruházásokat befejezi, ezek finanszírozása pedig Kozma szerint rendelkezésre áll. Ugyancsak el kell végezniük a korábbi beruházások ötéves fenntartási időszakához kapcsolódó ellenőrzéseket.
A Pro Economica folytatná az erdélyi mentorprogramot, amely több száz vállalkozót kapcsol össze, valamint a vállalkozói szervezetekkel közösen végzett közösségépítő munkát. Az alapítvány ügyvezető igazgatója nagyobb hangsúlyt helyezne a Taste of Transylvania továbbfejlesztésére is, amelyet olyan román–magyar közös gazdasági és kulturális platformnak tart, amely képes lehet a politikai szembenállásokon is túllépni.
Az alapítvány vezetője az új magyar kormány kérésére vezetői összefoglalóban fogalmazta meg további elképzeléseiket. Ezek között szerepel, hogy a Pro Economica egyfajta erdélyi gazdasági csomóponttá váljon, amely a támogatások lebonyolítása mellett az elmúlt csaknem tíz évben felhalmozott szakmai tapasztalatot, vállalkozói kapcsolatrendszert és piacépítési tudást is hasznosítja. Kozma Mónika úgy véli, ezt a tízéves tapasztalatot érdemes továbbvinni. A következő lépést azonban már az átvilágítás lezárása után kell megtenni.
Virtuális székelyföldi mezőgazdasági piacot és online szövetkezetet tervez a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány. A szervezet vezetője, Kozma Mónika a Krónikának azt is elmondta, hogy a partiumi gazdapályázatokat idén ősszel hirdetnék meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!