Kurátorok. Mitu Melinda, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője
Fotó: Kiss Judit
Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, szarvasbőrrel bélelt fatokban található nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a Petőfi emlékezete és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéi című kiállításon, amelyet hétfőn délután nyitottak meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2023. augusztus 14., 16:342023. augusztus 14., 16:34
2023. augusztus 14., 16:432023. augusztus 14., 16:43
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a kincses városbeli Református Múzeumban a tárlat, amely a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum együttműködéseként valósult meg.
Fotó: Kiss Judit
A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán – legdicsőbb korszakában 5000 műtárgyat számlált – a szétszóratáson át a jelenkori állapotokig.
A 97 éves korában nősülő egykori honvéd menyegzőjén készült ez a kuriózumszámba menő fotó
Fotó: Kiss Judit
A megnyitón a kiállítás kurátorai, Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője beszélt a különleges gyűjteményről. Szebeni Zsuzsa elmondta, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken címmel 3 hónapig nyitva tartó kiállítást szervezett, a kolozsvári tárlaton ennek anyaga is látható.
Az ágyúöntő Gábor Áron notesze, gyöngybetűs bejegyzésekkel
Fotó: Kiss Judit
Szebeni Zsuzsa kiemelte Mitu Melinda következetes munkáját, amellyel a történész igyekszik feltérképezni az 1848-as ereklyéket, amelyekből ma is lehetnek fellelhetőek.
Szintén nagyon érdekes a Teleki Blanka által készített, 2-szer 2 centiméteres kis, sötétkék bársonnyal szegett, Kufstein várát ábrázoló grafika, amelyet a nőnevelés úttörője raboskodása idején készített: a pici kartonlap a Gábor Áron noteszében volt található, amely szintén megtekinthető a tárlaton” – emelte ki Szebeni Zsuzsa.
Darabkák az aradi vértanúk bitófáiból
Fotó: Kiss Judit
Mitu Melinda felelevenítette, hogy
az 1949-es államosítás után pedig már csupán 600 tárgy szerepelt a leltárban – nem lehet tudni, hogy hová tűntek el. Az 1960-as évek elején a szabók bástyájába költöztették a gyűjteményt, amely 1976-ban került az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba megfogyatkozva: mintegy 300 tárgy.
Fotó: Kiss Judit
„Vannak köztük fegyverek, rabok által faragott gyönyörű tárgyak, tálkák, poharak, de iratok, fényképek is. Remélem, hátha előkerülnek korabeli tárgyak még valahonnan” – mondta Mitu Melinda, aki hosszú ideje foglalkozik a forradalom és szabadságharc emlékeinek feltérképezésével. Azt is elmondta, hogy szerdától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lesz megtekinthető egy kiállítás a Petőfihez köthető tárgyakból.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Teleki Blanka arcképe
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!