Hirdetés

Belépés egy megszűnő, időtlen világba

•  Fotó: Dan Buldus

Fotó: Dan Buldus

INTERJÚ – Egyszerre jeleníti meg az eldugott hegyvidéki falvak és a kommunista ipari örökség pusztulásának hangulatát Vakarcs Loránd fotóművésznek a kolozsvári IAGA galériában megnyílt Land(e)scape című tárlata. A sajtófotósként is elismert fényképészt, lapunk volt munkatársát a többéves projektről kérdeztük.

Pap Melinda

2017. január 26., 16:022017. január 26., 16:02


– Sajtófotósként dolgozol, fontos közéleti lapoknak, de sportújságnak is fotóztál, jelenleg a Sinteza folyóiratnak fényképezel. Eközben dokumentarista fotósnak tartod magad, szabadidődben ezzel foglalkozol. Mi a különbség a kettő között?

– A fotóról eleve el lehet mondani, hogy dokumentarista, mindig dokumentál valamit. A sajtófotóban is megvan a dokumentarista jelleg, így hasonlít a két terület. Mégis különbözik, hiszen a mostani kiállítás anyaga négy-öt éves lejáratú projekt. Az igazi dokumentarista fotó az, amikor egy témát sok ideig, akár éveken keresztül nyomon követ az ember, addig fotózza, amíg összeáll az anyag. A sajtóban egy megadott időpontig el kell küldeni a képeket, függetlenül attól, hogy folytatódik-e az esemény. És közben lemaradhatsz mozzanatokról, mert le kell tölteni és elküldeni a fotókat. A dokumentarista fotó esetében nincs ilyen, kimész a helyszínre és reggeltől estig fotózol, vagy akkor mész ki, amikor jók a fényviszonyok, és ha megtetszik valami, utólag többször visszamész.

– Honnan jött a késztetés, hogy a dokumentarista fotózás irányába indulj el?

– Mindig úgy éreztem, a személyes fotók jobban kifejezik a gondolkodásmódomat, hiszen azt fotózok, amit szeretek. A sajtófotóval ellentétben itt nem mondja meg senki, hogy mikor, hol, mit és miért kell fotózni, hanem belső indíttatásból csinálom. Régebb főleg az eldugott falvak érdekeltek, utólag, rá két-három évre láttam, hogy a kommunizmusban épült gyárakat, üzemeket eladták és lebontják. Ezt is meg akartam örökíteni. Ebben a sorozatban tehát két párhuzamos vonal van, egyik a hagyományos vidéki táj, az eldugott hegyvidéki falvak világa, a másik az iparé. Főleg Fehér és Hunyad megyében jártam, olyan településeken, ahol csupán négy-öt lakos él, az eltűnőfélben lévő életmódot akartam megörökíteni, az utolsó embereket a hegytetőn. És ezzel párhuzamosan a gyárakat, amelyek szintén eltűnőben voltak, sok azóta el is tűnt.

– A tárlat címében – Land(e)scape – benne van a menekülés is. Menekülés volt számodra ez a pár év?

– Így is lehet értelmezni, bár inkább a szójáték miatt került bele a címbe. Az anyagban elsősorban a tájakról van szó, de valóban benne van a menekülés is, hisz az emberek elmenekülnek ezekről a helyekről, mert már nem tudnak megélni. Valaminek vége van mindkét téren: az iparinak, de a rurális, hegyvidéki életmódnak is, ha meghal az az egy-két lakos, megszűnik az a fajta létforma.

– A tárlat valamennyi fotója fekete-fehér, fekvő, vagyis landscape formátumban készült. Ez tudatos választás?

– Mindig nagyon szerettem a fekete-fehér fotót, közelebb áll a gondolkodásmódomhoz, úgy érzem, időtlenebb. Nem vonja el annyira a figyelmet, a kép nem lesz rikító, színes foltokból összeálló valami. Ez személyes hozzáállás, van, aki ugyanezt színesben fotózza.. A fekete-fehér technika használata egyfajta szubjektív hozzáállás is, hiszen a tájat színesben látom, de úgy érzem, hogy fekete-fehérben koncentráltabban jelenik meg, grafikailag jobban összeáll, kifejezőbb a fotó. Másképpen asszociálódnak egymás mellett a különböző textúrák, a foltok, a formák, a vonalak.

– Első ránézésre a kordokumentumokra asszociálunk.

– Ez is része a koncepciónak, könnyebben hozzá lehet férni egy képhez, ha ezzel a hozzáállással nézzük. Mivel a régi fotók mind fekete-fehérek, megvan az első lépés: be tudsz lépni a dokumentum világába.

– A képek egy részét már bemutattad, legutóbb a kolozsvári In/Out dokumentarista-­­­
fotó-fesztiválon láthatta a közönség. A mostani tárlat azonban egyfajta mérföldkőnek számít, a nemzetközi IAGA galériával való együttműködés révén más országokban is kiállítják az anyagot. Szándékodban áll folytatni a projektet?

– Ez az első nagyobb, hosszú lejáratú projektem, 2010–11-ben kezdtem el fotózni, és az utolsó kép 2015-ben készült. Lehetne folytatni, mert a világ folyamatos változás, bármeddig lehetne követni. De úgy érzem, összeállt a téma. Bár vannak még gyárak, amelyeket nem fotóztam le, ez így jó. A mostani tárlat anyaga mintegy negyede azoknak a képeknek, melyeket kiválasztottam. Kiadványokhoz sem nagyon küldözgettem, mert úgy éreztem, hogy amíg nem fejezem be, nem akarom futtatni az anyagot. Most be van fejezve, és úgy érzem, beindult valami. Még friss a dolog, most került sor egy komolyabb kiállításra a IAGA galériában, és kilátásban vannak más, külföldi kiállítások is. Hiszen a műalkotások lényege, hogy minél többen lássák őket.

– Lesz-e következő projekt, és megvan-e a témája?

– Nekifognék újabb projektnek, de még nem határoztam el, mi legyen. Néha jó érlelni a döntést, hogy érezzem: ez az, amit érdemes lefotózni. Amikor megvan, nekikezdek.

– Tavaly tartottak először Kolozsváron dokumentarista­fotó-fesztivált, amelynek te is szervezője voltál. Mennyire van igény erre a műfajta?

– Mások szerint is hiánypótló volt a fesztivál, mivel nincs olyan rendezvény, mely kifejezetten a dokumentarista fotóval foglalkozzon. Ezért idén is folytatjuk, már elkezdtünk beszélni a témáról is. Minden kiadásnak van témája, ennek alapján gyűjtjük össze a kiállítandó munkákat. Külföldi és romániai fotósokkal egyaránt dolgozunk, azért hívunk más országokból is fotósokat, hogy érzékeltessük a különbséget. Hogy ugyanazt a témát hogyan látja egy olasz, német vagy angol fotós. Jó, hogy több pólus van, mert így színesebb az összeállítás.

Kollázsként újjászületett „riportfotók”

Első ránézésre riportfotókat láthat a néző, olyanokat, amilyeneket hírügynökségek honlapjain vagy napilapok címoldalán szokott – hívta fel a figyelmet Olimpia Bera, a kolozsvári IAGA Contemporary Art galéria Land(s)scape kiállításának kurátora a tárlat megnyitóján. Kifejtette, Vakarcs Loránd tárlatának összeállításakor az volt a céljuk, hogy a képeket megfosszák narratívájuktól, egymás mellé helyezve, kollázsként mutassák be, ezáltal hangsúlyozva művészi értéküket, és arra késztetve a nézőt, hogy újragondolja ember és táj kapcsolatát.
Vakarcs Loránd képein a menekülés nemcsak az alanyok esetében jelentkezik, a szerző a nézőt is arra készteti, hogy elhagyja komfortzónáját, mutatott rá Bera. Hangsúlyozta, az anyagot külföldön is be szeretnék mutatni, felmérni, hogy az ottani nézőkre hogyan hatnak a számukra kevésbé ismerős tájakról készült fényképek, a nemzetközi szinten jegyzett IAGA kiállítóterek fő célja ugyanis, hogy elősegítsék a nyugat- és kelet-európai kortárs művészet közötti párbeszédet. A tárlat február 10-éig látogatható a Cloşca 9–10. szám alatti galériában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés