Király Farkas, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt a rendezvényen
Fotó: Pap Melinda
„Nincs befejezve a történet, ahogy a való életben sincs befejezve a rendszerváltás. Vannak elvarratlan szálak, régi figurák köpenyéből bújnak elő mások” – jelentette ki legújabb regényéről Király Farkas. A kolozsvári származású, Budapesten élő író, költő Sortűz című regényét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében.
2019. augusztus 26., 16:442019. augusztus 26., 16:44
2019. augusztus 26., 16:462019. augusztus 26., 16:46
Márton Evelin író, rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva a szerző elmondta: művének ötletét az adta, hogy 1989-ben, a forradalom kitörésekor volt sorkatona, így saját és generációtársainak a tapasztalatait fűzte össze benne. A naplószerű szerkezetű regény négy szereplő – egy román, egy magyar, egy sváb és egy szerb katona – szemszögéből láttatja a történéseket, ugyanilyen sokszínű volt az alakulat is, melyben a szerző szolgált.
Az aradi várban állomásozó gépesített lövészezredben 1700-an voltak, intervenciós brigádként küldözgették őket oda, ahova kellett.
– jelentette ki Király Farkas. Elmondta, volt ugyan kiképzés, de a sorkatonákat utána mezőgazdasági munkára, bányába vagy valamelyik szocialista építőtelepre vitték építeni a szocializmust. A fizikai megterhelésnél csak a lelki terror volt rosszabb, erről azonban kevesen beszéltek. „Kikapcsoltad azt a részedet, hogy túléld. Másik személyiséget húztam magamra, mint egy virtuális golyóálló mellényt, hogy védjem magam” – mesélte a rendszer ellen bevetett saját önvédelmi stratégiáját Király Farkas. Mivel nem állt rendelkezésükre pszichológus, akivel kibeszélték volna traumatikus élményeiket, egymással osztották meg. „Elég népszerű fickó voltam, így sokan elmondták nekem a tapasztalataikat” – emlékezett vissza a szerző, aki már akkor sejtette, hogy az anyagból egyszer könyv születik.
„Nem történelmi vagy háborús regény, de sok dokumentumértékű adat van benne nevek és helyszínek nélkül” – jellemezte művét a szerző. Király Farkas első kisregénye azokról a fiatalokról szól, akiknek nemcsak a gyakorlótéren, hanem a harcokban is helyt kellett állniuk. „A kiskatonák közül van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. A háború ugyanis nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű” – áll a kötet ajánlójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!