Király Farkas, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt a rendezvényen
Fotó: Pap Melinda
„Nincs befejezve a történet, ahogy a való életben sincs befejezve a rendszerváltás. Vannak elvarratlan szálak, régi figurák köpenyéből bújnak elő mások” – jelentette ki legújabb regényéről Király Farkas. A kolozsvári származású, Budapesten élő író, költő Sortűz című regényét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében.
2019. augusztus 26., 16:442019. augusztus 26., 16:44
2019. augusztus 26., 16:462019. augusztus 26., 16:46
Márton Evelin író, rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva a szerző elmondta: művének ötletét az adta, hogy 1989-ben, a forradalom kitörésekor volt sorkatona, így saját és generációtársainak a tapasztalatait fűzte össze benne. A naplószerű szerkezetű regény négy szereplő – egy román, egy magyar, egy sváb és egy szerb katona – szemszögéből láttatja a történéseket, ugyanilyen sokszínű volt az alakulat is, melyben a szerző szolgált.
Az aradi várban állomásozó gépesített lövészezredben 1700-an voltak, intervenciós brigádként küldözgették őket oda, ahova kellett.
– jelentette ki Király Farkas. Elmondta, volt ugyan kiképzés, de a sorkatonákat utána mezőgazdasági munkára, bányába vagy valamelyik szocialista építőtelepre vitték építeni a szocializmust. A fizikai megterhelésnél csak a lelki terror volt rosszabb, erről azonban kevesen beszéltek. „Kikapcsoltad azt a részedet, hogy túléld. Másik személyiséget húztam magamra, mint egy virtuális golyóálló mellényt, hogy védjem magam” – mesélte a rendszer ellen bevetett saját önvédelmi stratégiáját Király Farkas. Mivel nem állt rendelkezésükre pszichológus, akivel kibeszélték volna traumatikus élményeiket, egymással osztották meg. „Elég népszerű fickó voltam, így sokan elmondták nekem a tapasztalataikat” – emlékezett vissza a szerző, aki már akkor sejtette, hogy az anyagból egyszer könyv születik.
„Nem történelmi vagy háborús regény, de sok dokumentumértékű adat van benne nevek és helyszínek nélkül” – jellemezte művét a szerző. Király Farkas első kisregénye azokról a fiatalokról szól, akiknek nemcsak a gyakorlótéren, hanem a harcokban is helyt kellett állniuk. „A kiskatonák közül van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. A háború ugyanis nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű” – áll a kötet ajánlójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!