Hirdetés

Bartók és Kodály zenéje mint közös nevező – premier a kolozsvári színházban

Cs. Kiss Zsuzsánna, Csiki Csaba, Mester Dávid, ifj. Vidnyánszky Attila, Visky András és Vecsei H. Miklós az Ifjú barbárok sajtótájékoztatóján  •  Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/ Biró István

Cs. Kiss Zsuzsánna, Csiki Csaba, Mester Dávid, ifj. Vidnyánszky Attila, Visky András és Vecsei H. Miklós az Ifjú barbárok sajtótájékoztatóján 

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/ Biró István

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéből inspirálódott előadást mutatnak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az Ifjú barbárok című előadás alkotói hétfői sajtótájékoztatójukon kifejtették: erőteljes, közös munka eredménye a produkció, amelynek egyik fókuszában a zene egyetemessége áll.

Kiss Judit

2022. július 04., 17:072022. július 04., 17:07

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéből inspirálódva mit lehet leszűrni a körülöttünk lévő világról? – ezt jeleníti meg az Ifjú barbárok című, ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett előadás, amelynek premierjét szerdán tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

A fiatal rendező szerint nem céljuk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, és nem céljuk történetet mesélni vagy zenés darabot írni sem, ehelyett visszhangokat kerestek, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt.

Hirdetés

Dinamika és átváltozások

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös koprodukciójának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, sokféle szín, erőteljes dinamika és „átváltozások” jellemzik az előadást, akárcsak az egy hónapig tartó próbafolyamatot.

Ifj. Vidnyánszky Attila az előadást Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján rendezte, a koreográfus Berecz István.

A fiatal rendező korábban is dolgozott a kolozsvári társulattal, tavaly a Rómeó és Júliát állította színpadra. Visky András, a társulat művészeti vezetője elmondta, különleges előadásról van szó, ami azt a kérdést is körüljárja, hogy mit is jelent az autentikusság. A rendező kifejtette, Vecsei H. Miklóssal sokat dolgoztak már közösen, többek közt Arany és Petőfi életéből, életművéből kiindulva is készítettek már közösen produkciót.

Idézet
„Ha az ember klasszikus alkotókról készít előadást, persze van előképe, de nem tudja, merre induljon. A mostani erőteljes közösségi munka volt, a darab nem lesz más színháznak izgalmas, és az előadás nem hasonlítható semmihez”

– mondta Ifj. Vidnyánszky Attila. Rámutatott, a kolozsvári Rómeó és Júlia című előadás során is tapasztalta, alkotótársai nemcsak végrehajtók, hanem közösen teremtenek valamit. „Tulajdonképpen nem is rendező, hanem fordító vagyok, aki lefordítja azt, amit közösen kidolgoztunk” – mondta fj. Vidnyánszky. Úgy fogalmazott, izgalmas olyan témákhoz nyúlni, ami nem szorul a szavak magyarázatára és a zene témája ilyen.

Idézet
„Tud-e közös nevező, valódi testvériség lenni a zene, össze tudja-e kötni környezetünket, népeinket, országainkat? Igen, a zene ilyen.” 

Kodály és Bartók, az úttörő „barbárok”

Vecsei H. Miklóst, a darab íróját ismeri már a kolozsvári közönség: az idén bemutatott, Hamlet című előadás főszerepét játssza. A szöveg megalkotásának mikéntjéről szóló kérdésre válaszolva azt mondta, a legszebb szavaknak is lejár a szavatossági idejük, Bartók és Kodály életműve pedig a szavakon túl üzen.

Idézet
„Az előadás hangulatában, energiájában azt az üzenetet adja, amit nem is tudunk szavakkal megfogalmazni. A két zeneszerző  huszonéves korában ment el gyűjteni kulturális ellenszélben, az akadémia sem támogatta őket. Úttörők voltak, akik nélkül a népzene és népdalok csorbítottan lennének jelen a mai magyar kultúrában”

– mondta Vecsei. Arról is beszélt, azért Ifjú barbárok a darab címe, mert Bartók egyik fő művének Allegro barbaro a címe, a zeneszerző azért adta ezt a címet, mert kritikusai azt mondták, úgy veri a zongorát, mint egy barbár. „Bartók önkritikusan fogalmazta meg így. A címben azért van benne az ifjú szó, mert ők a fiatalon, a saját pénzükből elindultak fonográffal gyűjteni valami olyasmit, amiről nem is tudták, hogy megtalálják-e” – mondta Vecsei.

A produkcióban a Tokos zenekar zenél: Tókos Csongor Attila, Vajas Albert, Szép Gyula Bálint, Szakács Kristóf, Bálint Zsombor.

Az előadás zeneszerzője, Mester Dávid elmondta, megszólalnak autentikus népzenei betétek, és észrevétlenül átfordul a zenei anyag egy megírott szabály- és harmóniarendszerbe. Csiki Csaba díszlettervező arról beszélt, a megalkotott téren is érződik egyfajta nyerseség, ami azt sugallja, hogy nincs vége a történetnek. „Egyszerre jelen van a kint is és a bent is, nem szerettük volna lezárni befejezett díszletképpel” – mondta a díszlettervező.

Cs. Kiss Zsuzsánna jelmeztervező arra tért ki, hogy a konkrét és az absztrakt egyaránt jelen van az alkotócsapat munkájában, ahogy az is, hogy van, amit nem lehet megmagyarázni és nem is kell.

„A jelmezekben van egy alap, az 1930-as, 1950-es évek stílusának egyfajta esztétikája, de ez csak a "vázlat". A folyamatos átváltozások mindig átalakítják a dolgokat, egy színész több szerepet játszik. Az előadás elkészítésében fontos az a fajta improvizáció, amiben magadat is meg kell lepned” – fogalmazott Cs. Kiss Zsuzsánna.

A produkcióban fellépnek a Sapientia táncszakának hallgatói is: András Katalin-Bíborka és Lakatos Ágnes elmondta, számukra kihívás a színházi előadás, de táncszakosok lévén Bartók és Kodály zenéje közel áll hozzájuk.

Az előadás szerepeiben Tőtszegi Zsuzsa, Imre Éva, Szűcs Ervin, Bodolai Balázs, valamint Albert Csilla, Gedő Zsolt és Farkas Loránd lép színpadra. Imre Éva, aki Bartók Bélát játssza, a próbafolyamatról elmondta, intenzív a próbafolyamat, mert színes, sokrétű az, amit a színésznek csinálnia kell ebben az előadásban, ő pedig örül a férfiszerepnek.

Tőtszegi Zsuzsa kiemelte, néptáncos családból származik, így számára nem idegen ez a világ, ráadásul a nagyapja személyesen találkozott Kodállyal, neki pedig a Bartók Amerikában volt a kedvenc verse. Bodolai Balázs arról beszélt, ifj. Vidnyánszky Attila látásmódja nagyon "zenei", ezt a Rómeó és Júlia esetében is érezhető volt.

Albert Csilla azt mondta, a próbafolyamat olyan volt, mint egy mesterkurzus: zene-, tánc-, irodalomképzés is egyszerre. Az előadást a premiert követően augusztusban is láthatja a kolozsvári közönség.

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés