
Fotó: A szerző felvétele
2012. március 12., 05:592012. március 12., 05:59
Önéletrajzi ihletésű rövid írásaiban, amelyek közül egyet, A rock and roll Jeanne d’Arcja címűt az író-olvasó találkozón fel is olvasott, a nyolcvanas évek elejének budapesti underground világa elevenedik meg: olyan világ, amely a kor szocialista elvárásaitól a lehető legtávolabb esett. Ági 24 éves volt, amikor egy lepukkant, füstös albérlet fürdőszobájában egy zsilettpengével centisre vágta haját, és úgy érezte, megtalálta a helyét a világban.
A kor nagyjainak, az Omegához és az Illéshez hasonló magyar szupersztároknak az „árnyékában” vaskos rajongótáborra tett szert a gyakorlatilag semmilyen promócióval nem rendelkező, a hatalom által soha el nem fogadott Kontroll Csoport. Koncertjeiken a közönség tagjai készítették a hangfelvételeket, amelyeket aztán egymás között terjesztettek – mesélte a művésznő, aki a rengeteg angol és magyar dalszöveggel megtűzdelt, a kor „földalatti” rockéletének legnagyobb alakjait felvonultató szöveget ismertette meg a kis váradi közönséggel.
Kistamás Laci és Hajnóczy Csaba alapítók, Wahorn András, a legendás Bizottság zenekar oszlopos tagja, Menyhárt Jenő, a nem kevésbé ikonikus Európa Kiadó énekes-gitárosa és az akkor még nem Sziámi Müller Péter – egytől egyig megjelennek a meghökkentően őszinte és nevettető, mégis véresen komoly történetben.
Mivel nemcsak zenéjük számított újszerűnek, hanem szókimondó szövegeik is kifejezetten lázítónak hatottak, a rendőrség sem volt ritka vendég a Kontroll Csoport fellépésein. A meghívott elmesélte: nemegyszer vitték el a közönség tagjait a koncertekről az akkori rendszer hatósági emberei. „Fura világ volt. A gyerekek számára már megszokott volt, hogy a rendőrök néha megverik őket” – idézte fel Bárdos Deák Ágnes.
Az énekes-írónő és irodalomszervező egyébként úgy véli, lázadó természetét a születése előtt átélt eseményeknek köszönheti: éppen 1956. november 27-én született, s édesanyja, amíg őt a szíve alatt hordta, a forradalom legszörnyűbb képeit látta, s még az élete is veszélybe került, nem sokkal lánya születése előtt. Bárdos Deák Ágnes egy dalát is előadta a Törzsasztal közönségének, amely felvételről is meghallgathatott néhány Kontroll-dalt.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.