
Fotó: A szerző felvétele
2012. március 12., 05:592012. március 12., 05:59
Önéletrajzi ihletésű rövid írásaiban, amelyek közül egyet, A rock and roll Jeanne d’Arcja címűt az író-olvasó találkozón fel is olvasott, a nyolcvanas évek elejének budapesti underground világa elevenedik meg: olyan világ, amely a kor szocialista elvárásaitól a lehető legtávolabb esett. Ági 24 éves volt, amikor egy lepukkant, füstös albérlet fürdőszobájában egy zsilettpengével centisre vágta haját, és úgy érezte, megtalálta a helyét a világban.
A kor nagyjainak, az Omegához és az Illéshez hasonló magyar szupersztároknak az „árnyékában” vaskos rajongótáborra tett szert a gyakorlatilag semmilyen promócióval nem rendelkező, a hatalom által soha el nem fogadott Kontroll Csoport. Koncertjeiken a közönség tagjai készítették a hangfelvételeket, amelyeket aztán egymás között terjesztettek – mesélte a művésznő, aki a rengeteg angol és magyar dalszöveggel megtűzdelt, a kor „földalatti” rockéletének legnagyobb alakjait felvonultató szöveget ismertette meg a kis váradi közönséggel.
Kistamás Laci és Hajnóczy Csaba alapítók, Wahorn András, a legendás Bizottság zenekar oszlopos tagja, Menyhárt Jenő, a nem kevésbé ikonikus Európa Kiadó énekes-gitárosa és az akkor még nem Sziámi Müller Péter – egytől egyig megjelennek a meghökkentően őszinte és nevettető, mégis véresen komoly történetben.
Mivel nemcsak zenéjük számított újszerűnek, hanem szókimondó szövegeik is kifejezetten lázítónak hatottak, a rendőrség sem volt ritka vendég a Kontroll Csoport fellépésein. A meghívott elmesélte: nemegyszer vitték el a közönség tagjait a koncertekről az akkori rendszer hatósági emberei. „Fura világ volt. A gyerekek számára már megszokott volt, hogy a rendőrök néha megverik őket” – idézte fel Bárdos Deák Ágnes.
Az énekes-írónő és irodalomszervező egyébként úgy véli, lázadó természetét a születése előtt átélt eseményeknek köszönheti: éppen 1956. november 27-én született, s édesanyja, amíg őt a szíve alatt hordta, a forradalom legszörnyűbb képeit látta, s még az élete is veszélybe került, nem sokkal lánya születése előtt. Bárdos Deák Ágnes egy dalát is előadta a Törzsasztal közönségének, amely felvételről is meghallgathatott néhány Kontroll-dalt.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.