Forgatás a színpadon. A színészek jókedvű felszabadultsággal játszottak, örömmel használva ki a különböző szerepek kínálta alakítási lehetőségeket
Fotó: Facebook/Szigligeti Színház
Egy commedia dell’arte hagyományokra épülő, nagyon pergő, folyton változó improvizációs kollázst idéz Matei Vișniec Napnyugat Expressz című darabja, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját a nagyváradi Szigligeti Színházban tartották a hétvégén.
2019. március 03., 19:462019. március 03., 19:46
2019. március 03., 19:482019. március 03., 19:48
Geopolitikai meghatározottságunk a Kelet és Nyugat közötti korridor örökkévalósága: szeretnénk nyugatinak látszani, de a magába gyűrő keletiség a legváratlanabb pillanatokban tör elő belőlünk, elutasítjuk a balkáni rokonságot, holott a történelem ezt már jó ideje kiosztotta ránk. Akit mindez nagyon zavart, elment régebben, elmegy most is. Folyamatosan, egyre többen. Van, hogy sikerül, van, hogy nem. Tudunk diadalmas visszatérésekről és szégyenkezve kushadó ottmaradásokról. De
Azok között, akiknek sikerbe fordult az elmenése, elsősorban az alkotó művészekről tudunk, köztük Matei Vișniecről, a lassan világhírűnek mondható íróról. A nagyváradi színházkedvelők a pénteki ősbemutató előtti ráadásként személyesen a szerzőtől hallhatták írói hitvallását, a rendezőkkel való együttműködésének alapelveit, a francia nyelv és az évszázados kulturális hegemóniához tartozó francia színházi világ hatását a balkániság oldására.
1987-ben ment el, amikor már egyre tarthatatlanabb volt a vasfüggöny innenső részén a helyzet, Franciaországban telepedett le, franciául is írt és ír jelenleg is, 1990 után pedig egyre többször látogat haza, hiszen darabjait az ország különböző színházaiban játsszák, az előadások díjakat nyertek, vagyis miért ne járna vissza, ha ez egyaránt örömet szerez neki és a közönségének. A visszatelepedés viszont szóba sem kerül, elmondása szerint megtalálta a helyét a francia kultúrában. Érdekes volt hallgatni, hogy mindenekelőtt az aktív rádiós tevékenysége következtében az utóbbi évek eseményei miként kerültek hozzá egyre közelebb, hatásuk hogyan vált egyre személyesebbé.
A közönségtalálkozón részt vett a bemutatott Vișniec-darab, a Napnyugat Expressz rendezője, Zakariás Zalán is, akivel már többször dolgoztak együtt, mindannyiszor sikerült jól összehangolódniuk és minden alkalommal közös nevezőre jutniuk, amit a nagyváradi, magyar nyelvű előadás is beszédesen példázott.
Ennek ellenére az előadásnak nagyon jól sikerült elkerülnie a szétesést, darabokra hullást, részben mert az egymástól független, pulzáló minijelenetek szövegfölötti összekötő kapcsa a nyugati elit számára a Közel-Kelet felé vivő utat jól megrendezett kalandok által is bemutató, legendás Orient Expressz, másrészt pedig a kavargó forgatagban folyton változó szerepekben megmutatkozó színészek dinamizmusa.
A szerb világháborús partizánt bemutató jelenetre gondolok mindenekelőtt, aki miután tizenöt évet lehúzott egy szibériai lágerben, és emberi roncsként hazakerült, már csak egyetlen vágya maradt: legalább megérinteni a híres Orient Expresst. A megfizetett igényeket kiszolgáló túlbuzgóság ironizálása is tetszett, az a bajlódás, ahogy készül a vonat utasai számára hivatásos színészek játszotta, spontánnak feltüntetett cigányesküvőt, illetve Erdélybe érve magukat Drakula-utódoknak mondó vámpírok forgatagát bemutató film felvétele.
A forgatás iróniája tragikomikus keserűséggé válik annak a doktori disszertációnak a megvédését parodizáló jelenetben, melynek témája az elérhetetlen nyugati világból kapott reklámzacskók, címkék, üres dobozok és palackok kincsként való egykori őrizgetése. A cigányesküvőről szóló film azért jön össze annyira kínlódva, mert a színészek nem értik, miért kell ezt nekik eljátszaniuk, amikor a rendező lefilmezhetne egy valódi eseményt, a rengeteg tárgyi bizonyítékot begyűjtő doktorandus pedig azért nem kapja meg az óhajtott tudományos címet, mert a sztálini maszkot viselő bizottsági elnök nem találja eléggé meggyőzőnek a több zsáknyi anyagot.
A színészek – Csatlós Lóránt, Dimény Levente, Firtos Edit, Gajai Ágnes, Hajdu Géza, Hunyadi István, Kardos M. Róbert, Kiss Csaba, Kiss Tamás, Román Eszter, Sebestyén Hunor, Tóth Tünde, Tőtős Ádám, Trabalka Cecília és Pitz Melinda – jókedvű felszabadultsággal játszottak, örömmel használva ki a különböző szerepek kínálta alakítási lehetőségeket. Segítségükre volt a díszlet- és jelmeztervező Andra Bădulescu-Vișniec színpadi tere, valamint a zeneszerző Boca Hunor Lehel zenei aláfestést kínáló munkája.
A szünet nélkül játszott, közel kétórás előadás, mellőzve mindenféle üresjáratot, végig fogva tartotta a néző figyelmét, maximálisan megérdemelve a végén kapott óriási tapsot. Számomra valami mégis hiányzott: egy, az előadás előtti beszélgetésben a szerzőnek részletesen ecsetelt, egyéni sikerét idéző, ahhoz hasonló karakter, vagyis annak a felvillantása, hogy nem csak sikertelen tengődés lehet a napnyugati elvágyódásból, hanem méltó emberi lét is. Feltehetőleg a rendezőnek is hiányozhatott valami efféle, erre találhatta ki a befejezést, a beszélgetéskor ugyanis a szerző külön kiemelte, milyen katartikus meglepetés volt a számára is a zárójelenet, melyben mindenki együtt, különféle bajaik ellenére hatalmas meggyőző erővel, kitartóan énekelte a Légy boldog (Be happy) közismert slágert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!