
Balázs Imre József
Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni Dsida Jenő, Páskándi Géza munkásságának pedig három műnemben is kezdeményező jelentősége volt az erdélyi irodalomban – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József irodalomtörténész annak kapcsán, hogy a hét végén emlékeztek a két alkotóra Szatmáron.
2018. május 21., 18:242018. május 21., 18:24
2018. május 21., 18:262018. május 21., 18:26
Két élvonalbeli alkotóról van szó – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész a Krónikának a 80 éve elhunyt Dsida Jenőről és a 85 éve született Páskándi Géza íróról, költőről, akik emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a hétvégén Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen. Dsida Jenő Szatmárnémetiben, Páskándi Géza Szatmárhegyen született, mindkét alkotó emlékére rendszeresen szerveznek ünnepségeket a két településen.
Kosztolányi tanítványának tekinthető sokféle értelemben, saját korosztályából Radnóti Miklós és Weöres Sándor rokona – az erdélyi költők közül pedig »könnyű, halk beszédével« tűnik ki, ahogy egyszer ő maga utalt a vágyott saját hangjára” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Páskándi Gézáról (1933–1995) szólva kifejtette, az író, költő, drámaíró, publicista fiatalkori pályájának alakulásába másfajta erők avatkoztak be, 1956-os politikai fogolyként írói karrierjének felívelése megtört és lelassult.
– mondta el Balázs Imre József. Az EMKE által szervezett programsorozaton megemlékeztek az 55 esztendővel ezelőtt meghalt Jakabffy Elemér (1881–1963) politikusról, jogászról és publicistáról is. A jeles évfordulók alkalmából irodalmi előadásokat, tanácskozásokat és filmvetítéseket tartottak Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen.

A többség igazán csak akkor létezik, ha a kisebbség számára biztosítja identitásának megélésének lehetőségét, amivel pedig maga a többség is gyarapodik – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Páskándi Géza mellszobrának koszorúzásán Szatmárhegyen pénteken.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!