
A kormány tovább karcsúsítaná a kulturális ágazatokat
Fotó: Pinti Attila
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék.
2023. augusztus 24., 16:562023. augusztus 24., 16:56
2023. augusztus 24., 17:002023. augusztus 24., 17:00
2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent.
a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (mínusz 7,7 százalék), Csehországban (mínusz 7,3 százalék), Horvátországban (mínusz 6,3 százalék), Észtországban (mínusz 5,3 százalék) és Lettországban (mínusz 2,5 százalék) jegyezték.
A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019-2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021-2022-re plusz 21,5 százalékra), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5% százalékra), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14 százalékra) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3 százalékra ), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3 százalékra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7 százalékra) regisztrálták.
Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019-2020-ban és 2021-2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent.
Uniós viszonylatban 2022-ben jegyezték a valaha mért legkisebb különbséget a nemek között ebben a szektorban. Ez mindössze 1,6 százalékpont volt, 3,93 millió férfi és 3,80 millió nő dolgozott a kulturális ágazatban, ami 50,8 százalékos és 49,2 százalékos aránynak felel meg, tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Nadia Comăneci lesz a jubileumi 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitógálájának díszvendége: a legendás román tornásznő jelenlétében exkluzív részletet vetítenek a róla készülő dokumentumfilmből a Kolozsvár Főterén szervezett eseményen.
szóljon hozzá!