A kormány tovább karcsúsítaná a kulturális ágazatokat
Fotó: Pinti Attila
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék.
2023. augusztus 24., 16:562023. augusztus 24., 16:56
2023. augusztus 24., 17:002023. augusztus 24., 17:00
2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent.
a legnagyobb csökkenést Bulgáriában (mínusz 7,7 százalék), Csehországban (mínusz 7,3 százalék), Horvátországban (mínusz 6,3 százalék), Észtországban (mínusz 5,3 százalék) és Lettországban (mínusz 2,5 százalék) jegyezték.
A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019-2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021-2022-re plusz 21,5 százalékra), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5% százalékra), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14 százalékra) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3 százalékra ), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3 százalékra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7 százalékra) regisztrálták.
Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019-2020-ban és 2021-2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent.
Uniós viszonylatban 2022-ben jegyezték a valaha mért legkisebb különbséget a nemek között ebben a szektorban. Ez mindössze 1,6 százalékpont volt, 3,93 millió férfi és 3,80 millió nő dolgozott a kulturális ágazatban, ami 50,8 százalékos és 49,2 százalékos aránynak felel meg, tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!