Fotó: László Ildikó
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
2023. március 05., 09:322023. március 05., 09:32
Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján az olvasható, Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.
Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
Fotó: Kriterion kiadó
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.
Kifejtette, egyetemi hallgató volt az ELTE-n, amikor a Kortárs főszerkesztője megbízta, írjon recenziót Orbán Balázs 1971-ben megjelent, Székelyföld képekben című könyvéről. Ez volt az első munkahelye, de mindig olyan helyen dolgozott, ahol az íráskészségére szükség volt. Legutóbb a diplomácia területén, de ott is sajtó- és kulturális attasé volt. Kritikákat, recenziókat is írt, nemrég pedig megjelent egy színház- és filmtörténeti monográfiája, amit édesapjáról, a Kossuth-díjas színészről, Balázs Samuról írt. Orbán Balázs egyénisége lenyűgöző, egyébként ő maga is nagyon színesen írt, különösen élete végén, amikor visszaemlékezéseit írta.
Ösztöndíjas tanulmányútján végiglátogatta a törökországi magyar emlékhelyeket, majd bukaresti és párizsi diplomáciai szolgálata idején is folytatta a kutatást. „Ez a monográfia a teljességre törekszik. Ami újszerű benne, mindaz, ami A Székelyföld leírása című fő műve előtt és után történt. Előtte az emigrációban töltött éveire gondolok. Orbán Balázs 18 éves korában ment el Törökországba, majd
Az itt töltött idő és a Victor Hugóval való kapcsolatának leírása teljesen újszerű. A másik újdonság az, amikor élete végén ellenzéki országgyűlési képviselőként dolgozott” – mondta el a szerző a Magyar Nemzetnek.
Orbán Balázs 1829. február 3-án született az udvarhelyszéki Lengyelfalván, Budapesten hunyt el 1890-ben. Élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek nem engedték lankadni az érdeklődést tettei iránt – olvasható a wikipédián. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernesey szigetén,
1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve székely szülőföldje érdekeit. E színes életrajzhoz illett az a korabeli legenda, hogy halálakor íróasztala kettéhasadt.
Munkái, a hatkötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi szempontból (1868-73) fontos mű, akárcsak a szintén hatkötetes Utazás Keleten (1861).
Sokan gyűltek össze Székelyudvarhely központjában, hogy Orbán Balázsra emlékezzenek a legnagyobb székely születésének 194. évfordulóján.
Újabb bővítéseket kezdeményezett a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Haáz Rezső Múzeum, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Székelyföldi Legendárium. Egy újabb, Zetelakáról származó székely kaput állítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!