Év könyve-díjjal tüntetett ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 2020. évi kiadványai közül kettőt a hét végén. Szikszai Mária kolozsvári antropológus Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában című kötete, valamint Péntek János és Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete kapta a 2020-as Év Könyve díjat.
2021. március 29., 20:382021. március 29., 20:38
2021. március 29., 20:392021. március 29., 20:39
A Kása Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm alkotta bizottságnak összesen 25 kötetet kellett számba vennie. A bizottság tagjai leszögezték, hogy egyetlen kötet kiemelése helyett kettőt javasolnak e kitüntető címre, egyet az EME saját megjelentetésű kiadványai közül, egyet pedig a más kiadókkal közösen megjelentetett könyvek közül – közölte az egyesület.
Szikaszai Mária több mint 300 oldalas kötete lapjain a szerző egy elmagyarosodott sváb családból származó első generációs értelmiségi, Tyukodi Mihály római katolikus lelkész és tanár (1916–1997) tekintélyes mennyiségű irathagyatékát (levelezés, naplószerű feljegyzések, hivatalos iratok stb.) elemzi az antropológia módszereivel.
Szikszai Mária a Krónikának adott interjúban elmondta,
A változatos témájú iratok egy kis közösség mindennapjaira vetnek fényt az erőteljesen változó történelmi körülmények között. Az irategyüttes tudatos gyűjtés és őrzés eredményeképpen állt össze, az események és kapcsolatok kitartó dokumentálását a reménybeli jövendő olvasóra is tekintve folytatta az „adatközlő".
Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat része, az EME és Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot. Monografikus elemzői perspektívából mutatja be az elmúlt évtizedek nyelvhasználattal kapcsolatos kutatásait, az erdélyi románság, szászság, cigányság társadalmi és művelődéstörténeti összefüggéseibe ágyazottan.
Kontra Miklós sorozatszerkesztő előszava ismerteti a trianoni döntéssel szétszakított kárpát-medencei magyarság 1920 utáni kisebbségi nyelvállapotának felmérését célzó, az 1990-es évek közepén indult kutatást. A kárpátaljai, vajdasági, szlovákiai, ausztriai és szlovéniai nyelvállapotot bemutató kötetek 1998–2012 között jelentek meg. A „legtöbb poszttrianoni magyart" érintő kötet most látott nyomdafestéket. A szerzők bevezetőjükben fejtették ki a késés előnyeit:
„Minden, ami a nyelvvel történik, az a nyelvközösségekben történik, és ez szoros összefüggés. Az erdélyi magyarságnak a magyar nyelvhez való viszonyát az elmúlt harminc év perspektívájából vizsgáltuk” – mondta el a kötetről Péntek János nyelvészprofesszor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!