Év könyve-díjjal tüntetett ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 2020. évi kiadványai közül kettőt a hét végén. Szikszai Mária kolozsvári antropológus Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában című kötete, valamint Péntek János és Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete kapta a 2020-as Év Könyve díjat.
2021. március 29., 20:382021. március 29., 20:38
2021. március 29., 20:392021. március 29., 20:39
A Kása Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm alkotta bizottságnak összesen 25 kötetet kellett számba vennie. A bizottság tagjai leszögezték, hogy egyetlen kötet kiemelése helyett kettőt javasolnak e kitüntető címre, egyet az EME saját megjelentetésű kiadványai közül, egyet pedig a más kiadókkal közösen megjelentetett könyvek közül – közölte az egyesület.
Szikaszai Mária több mint 300 oldalas kötete lapjain a szerző egy elmagyarosodott sváb családból származó első generációs értelmiségi, Tyukodi Mihály római katolikus lelkész és tanár (1916–1997) tekintélyes mennyiségű irathagyatékát (levelezés, naplószerű feljegyzések, hivatalos iratok stb.) elemzi az antropológia módszereivel.
Szikszai Mária a Krónikának adott interjúban elmondta,
A változatos témájú iratok egy kis közösség mindennapjaira vetnek fényt az erőteljesen változó történelmi körülmények között. Az irategyüttes tudatos gyűjtés és őrzés eredményeképpen állt össze, az események és kapcsolatok kitartó dokumentálását a reménybeli jövendő olvasóra is tekintve folytatta az „adatközlő".
Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat része, az EME és Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot. Monografikus elemzői perspektívából mutatja be az elmúlt évtizedek nyelvhasználattal kapcsolatos kutatásait, az erdélyi románság, szászság, cigányság társadalmi és művelődéstörténeti összefüggéseibe ágyazottan.
Kontra Miklós sorozatszerkesztő előszava ismerteti a trianoni döntéssel szétszakított kárpát-medencei magyarság 1920 utáni kisebbségi nyelvállapotának felmérését célzó, az 1990-es évek közepén indult kutatást. A kárpátaljai, vajdasági, szlovákiai, ausztriai és szlovéniai nyelvállapotot bemutató kötetek 1998–2012 között jelentek meg. A „legtöbb poszttrianoni magyart" érintő kötet most látott nyomdafestéket. A szerzők bevezetőjükben fejtették ki a késés előnyeit:
„Minden, ami a nyelvvel történik, az a nyelvközösségekben történik, és ez szoros összefüggés. Az erdélyi magyarságnak a magyar nyelvhez való viszonyát az elmúlt harminc év perspektívájából vizsgáltuk” – mondta el a kötetről Péntek János nyelvészprofesszor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!