Fotó: Borító
Hely- és kultúrtörténeti érdekességeket is kínál az olvasóknak a 2022-es Nagyszalonta kalendárium, amelyet Tódor Albert szerkeszt. A kötetből többek közt az is kiderül, hogy iskolai törvényében tiltotta a diákok éjszakázását, szerencsejátékozását a város leghíresebb szülöttje, Arany János „tanár úr”.
2022. január 02., 09:462022. január 02., 09:46
„Kik vagyunk mi? Amellett, hogy nemünk, szüleinktől örökölt nevünk, anyanyelvünk, felekezetünk, munkánk, végzettségünk szerint határozzuk meg magunkat, meg szoktuk említeni a szülővárost vagy falut, esetleg vidéket, országot is, ahol születtünk. A szülőföldhöz való kötődésünk szépen meglátszik abban is, hogy miként viseljük gondját a házunk tájának, a településünknek. De ez nem csak tisztára sepregetett portánkban mutatkozik meg.
Ezekkel a megállapításokkal, illetve szónoki kérdések sorával indítja Tódor Albert a 2022-es Nagyszalonta kalendáriumot, nem csupán a tartalmi üzenet fontosságát emelve ki azzal, hogy a borító belső felére szerkesztette a címet, hanem jelezve egyben azt is, hogy a felvetett témákra a válasz maga a kiadvány.
Évek óta nem csak a szalontaiakat – akiknek hosszú időn át volt polgármestere – ajándékozza meg minden decemberben a menetrendszerű pontossággal megjelenő kalendáriummal, hanem lapunkról sem feledkezik el. Mi is megkapjuk azt az „ünnepi csokrot”, amelyben jól megfér egymás mellett a kötelesség és a szórakozás tanulsága egyaránt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Természetesen a kalendáriumban leggyakrabban előforduló név az Arany Jánosé, illetve azoké, akiknek születési vagy elhalálozási évfordulójára emlékeznek.
A szalontai irodalomtudós igyekszik a kevésbé ismert költeményekből válogatni a kötetbe. Az idén még egy pluszcsemegét is kaptunk, különlegességet: azt az iskolai törvényt, amelynek teljes közlése előtt elmondják, hogy Nagykőrösön megtalálták azt az „Iskolai törvényt”, amelyet Arany János „tanár úr” készített. A rendkívül szigorú iskolai rendszabályok büntetései: börtön, botütések és a városból való „kikísértetés”. Az Iskolai törvény, amelyet a nagykőrösi „Föl- és algimnázium” növendékei számára készített tanársága első idejében Arany János, 17 törvénycikkből áll, és mindegyik törvénycikk négy-nyolc paragrafusból. Mint látható,
Továbbá, noha nem tartozik a „törvénykönyvhöz”, de szellemiségében nagyon sokban kapcsolódik a kalendárium egy másik anyaga, aminek lényege, hogy mennyire fontos az olvasni még nem tudó gyereknek mesélni vagy felolvasni, mivel vizsgálatok igazolták, a sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire, segített alkalmazkodni, fejlesztette a logikai képességet és növelte a fantáziát.
Az említett érdekességek mellett az idén Bocskai István fejedelemről és Kossuth Lajosról is megemlékeznek a kalendárium lapjain.
és igazat adhat a Tamási Árontól származó záró gondolatnak, miszerint „emberibb a szellem, mint a test, és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs! Taníts mindenkit erre, hogy jobb lehessen a világ.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!