Fotó: Borító
Hely- és kultúrtörténeti érdekességeket is kínál az olvasóknak a 2022-es Nagyszalonta kalendárium, amelyet Tódor Albert szerkeszt. A kötetből többek közt az is kiderül, hogy iskolai törvényében tiltotta a diákok éjszakázását, szerencsejátékozását a város leghíresebb szülöttje, Arany János „tanár úr”.
2022. január 02., 09:462022. január 02., 09:46
„Kik vagyunk mi? Amellett, hogy nemünk, szüleinktől örökölt nevünk, anyanyelvünk, felekezetünk, munkánk, végzettségünk szerint határozzuk meg magunkat, meg szoktuk említeni a szülővárost vagy falut, esetleg vidéket, országot is, ahol születtünk. A szülőföldhöz való kötődésünk szépen meglátszik abban is, hogy miként viseljük gondját a házunk tájának, a településünknek. De ez nem csak tisztára sepregetett portánkban mutatkozik meg.
Ezekkel a megállapításokkal, illetve szónoki kérdések sorával indítja Tódor Albert a 2022-es Nagyszalonta kalendáriumot, nem csupán a tartalmi üzenet fontosságát emelve ki azzal, hogy a borító belső felére szerkesztette a címet, hanem jelezve egyben azt is, hogy a felvetett témákra a válasz maga a kiadvány.
Évek óta nem csak a szalontaiakat – akiknek hosszú időn át volt polgármestere – ajándékozza meg minden decemberben a menetrendszerű pontossággal megjelenő kalendáriummal, hanem lapunkról sem feledkezik el. Mi is megkapjuk azt az „ünnepi csokrot”, amelyben jól megfér egymás mellett a kötelesség és a szórakozás tanulsága egyaránt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Természetesen a kalendáriumban leggyakrabban előforduló név az Arany Jánosé, illetve azoké, akiknek születési vagy elhalálozási évfordulójára emlékeznek.
A szalontai irodalomtudós igyekszik a kevésbé ismert költeményekből válogatni a kötetbe. Az idén még egy pluszcsemegét is kaptunk, különlegességet: azt az iskolai törvényt, amelynek teljes közlése előtt elmondják, hogy Nagykőrösön megtalálták azt az „Iskolai törvényt”, amelyet Arany János „tanár úr” készített. A rendkívül szigorú iskolai rendszabályok büntetései: börtön, botütések és a városból való „kikísértetés”. Az Iskolai törvény, amelyet a nagykőrösi „Föl- és algimnázium” növendékei számára készített tanársága első idejében Arany János, 17 törvénycikkből áll, és mindegyik törvénycikk négy-nyolc paragrafusból. Mint látható,
Továbbá, noha nem tartozik a „törvénykönyvhöz”, de szellemiségében nagyon sokban kapcsolódik a kalendárium egy másik anyaga, aminek lényege, hogy mennyire fontos az olvasni még nem tudó gyereknek mesélni vagy felolvasni, mivel vizsgálatok igazolták, a sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire, segített alkalmazkodni, fejlesztette a logikai képességet és növelte a fantáziát.
Az említett érdekességek mellett az idén Bocskai István fejedelemről és Kossuth Lajosról is megemlékeznek a kalendárium lapjain.
és igazat adhat a Tamási Árontól származó záró gondolatnak, miszerint „emberibb a szellem, mint a test, és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs! Taníts mindenkit erre, hogy jobb lehessen a világ.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!