
Aprószentek. A fiúgyermekek, legények vagy pásztorok termőágakkal, fűzfavesszővel vagy korbáccsal jártak házról házra
Fotó: Csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát.
2025. december 28., 14:232025. december 28., 14:23
Az aprószentek napjához számos népszokás kapcsolódik. Jellegzetes, egész Kárpát-medencében ismert szokás a vesszőzés, amelyet helyenként aprószentekelésnek, suprikálásnak, odoricsolásnak vagy csapulásnak is neveznek – olvasható a Hagyományok Háza Facebook-oldalán.
hogy játékos ütögetéssel egészséget kívánjanak a háziaknak. A vesszőzésnek védelmező, tisztító és termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak: úgy hitték, akit megveregetnek, az nem lesz beteg, keléses, és a gyümölcsfák is jobban teremnek.
Sok vidéken verses, jókívánságokat tartalmazó mondókákat mondtak, amelyekben egészséget, szerencsét kértek az új esztendőre
Fotó: Barabás László
A gyerekeket gyakran mustármagért küldték a szomszédba; ez volt a jelzés, hogy meg kell vesszőzni őket. Sok vidéken verses, jókívánságokat tartalmazó mondókákat mondtak, amelyekben egészséget, szerencsét, engedelmességet, valamint bőséget kértek az új esztendőre. A megvesszőzött gyerekek jutalmul diót, mogyorót, édességet vagy pénzt kaptak. A Dunántúlon és a Drávaszögben is gazdag hagyománya volt a suprikálásnak és az odoricsolásnak, különféle rítusmondásokkal kísérve.
Aprószentelekés: a vesszőzésnek védelmező, tisztító és termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak
Fotó: Hagyományok Háza/Facebook
Előfordult, hogy a vesszőzést az állatokra is kiterjesztették, hogy azok egészségesek legyenek. Több településen kérdés-felelet formájú játékok is kapcsolódtak a szokáshoz. („Hányan vannak az aprószentek?” „Száznegyvennégyezren.”)
amelyet sokféle táji változat őrzött meg.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház JelesNapTár hagyományőrző gyermekprogramjának keretében december 27-én, pénteken délután kántálni, aprószentekelni, újévet köszönteni várják a gyerekeket és felnőtteket is.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!