
Fotó: Festival-cannes.com/Anora
Az Anora című, New Yorkban játszódó filmnek, Sean Baker független amerikai filmes rendezésének ítélte az Arany Pálmát a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Greta Gerwig amerikai rendező, színésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
2024. május 25., 22:192024. május 25., 22:19
2024. május 25., 23:352024. május 25., 23:35
„Ez egy csodálatos film, tele van emberséggel (...) Összetörte a szívünket, és ugyanakkor nagyon megnevettetett” – indokolta a zsűrielnök, a Barbie című zenés film rendezője a döntést.
A történet egy modern tündérmeseként indul, de miután a fiú szülei Moszkvában tudomást szereznek arról, hogy a fiatalok összeházasodtak, és New Yorkba érkeznek, az álmodozás Anora számára véget ér, a film pedig valódi akcióvígjátékká alakul át.
A 138 perces feszes ritmusú film hatásosan idézi meg a klasszikus amerikai maffiafilmeket, miközben a milliárdosok világa és a New York-i szegény negyedek közötti váltásokkal az amerikai álom árnyoldalaira is rávilágít. A filmjeiben a peremvidékre szorultakat humorral és méltósággal középpontba helyező 53 éves amerikai rendezőnek a fődíjat George Lucas amerikai rendező, producer adta át. A Csillagok háborúja univerzumának 80 éves megálmodóját néhány perccel korábban tiszteletbeli Arany Pálma díjjal tüntette ki a fesztivál, amelyet a 85 éves Francis Ford Coppola amerikai rendező nyújtott át kollégájának.
Jóllehet az indiai filmgyártás méretében az amerikaiéval vetekszik, indiai alkotás harminc év után kapott újra meghívást a cannes-i fesztivál hivatalos programjába. A francia-holland-luxemburgi-indiai koprodukcióban készült film főhőse két alacsony sorból származó vidéki ápolónő, akik a világ egyik legnépesebb városában, Mumbaiban egy kórház szülészetén dolgoznak, s közösen bérelnek lakást. Egyikük egy éve nem látta a férjét, aki Németországban vállalt munkát, míg fiatalabb lakótársa titokban találkozgat vőlegényével. A két nő egy harmadik kolléganőjük meghívására egy tengerparti kirándulás során találja meg a helyet, ahol végre felszabadultan önmaguk lehetnek, és megélhetik vágyaikat.
A két világsztár, Selena Gomez és Zoe Saldana, a mexikói Adriana Paz, valamint a címszerepet alakító spanyol transznemű színésznő, Karla Sofía Gascón főszereplésével készült zenés krimi egy mexikói drogbáróról szól, aki az életét minden szempontból meg akarja változtatni. A díjat a színésznők nevében Karla Sofía Gascón vette át, aki a film kezdetén Manitast, egy hatalmas mexikói drogkartell erőszakos és dúsgazdag vezetőjét alakítja. A kegyetlen férfi nővé átoperáltatva magát kilép a bűnözői alvilágból, és teljesen új életet kezd.
A legjobb rendezés díját a portugál Miguel Gomes vehette át Grand Tour (Nagy körút) című fekete-fehér epikus filmjéért, amely az első világháború végén Burmában kezdődik, ahonnan egy brit köztisztviselő elmenekül a Londonból hozzá érkező menyasszonya elöl, és körútra indul Ázsiában. A férfi és az őt követő nő utazásának történetével a film egyszerre idézi meg a mai ázsiai országokat, és a több mint száz évvel ezelőtti brit gyarmati birodalmat.
A csaknem háromórás alkotás – amelyben eredeti mobiltelefonos felvételek is láthatók az erőszakba torkollott 2022-es tömegtüntetésekről, amelyek a muzulmán öltözködési szabályokat megszegő 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki – egy négytagú fiktív család életét követi Teheránban, amelyet teljesen felkavar a politikai helyzet.
A történet elején vizsgálóbíróvá kinevezett és a tüntetőket kihallgató apa egyre gyanakvóbbá válik feleségével és lányaival szemben, akik egy rendőrök által megsebesített barátnőjüknek próbálnak segíteni. A családon belül generációs szakadék alakul ki: míg a szülők a rend pártján állnak, addig lányaik egyértelmű szolidaritást éreznek a tüntetőkkel, és úgy érzik, hogy jogos a lázadás az elnyomó rezsimmel szemben.
A legjobb forgatókönyv díját Coralie Fargeat francia rendező The Substance (A szer) című angol nyelven készült feminista horrorfilmje kapta. A történet főhőse, egy ötvenes évei végéin járó tévés személyiség (Demi Moore), aki kipróbál egy olyan szert, amely a hirdetés szerint „jobb verziót”, „fiatalabbat, szebbet, tökéletesebbet” ígér a felhasználójának. Így jön létre az egyszerre angyali és démoni avatárja (Margaret Qualley).
A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera díjat Halfdan Ullmann Tondel norvég rendező Armand című filmje kapta, amelyet az Un certain regard (Egy bizony nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be. A rövidfilmes Arany Pálmát a horvát Nebojąa Slijepčević The Man who could not remain silent (Az ember, aki nem tudott hallgatni) című filmje érdemelte ki.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!