Fotó: A szerző felvétele
2012. február 10., 08:272012. február 10., 08:27
Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója a megnyitón elmondta, megható, néha megrázó szembesülni azzal, amiről Kertész képei tudósítanak, a múltnak olyan darabkái, amelyek a képek nélkül menthetetlenül elenyésztek volna, ám így megmaradtak kimerevítve, és mégis élettel tele. „Néha egy fénykép többet mond egy fejezetnyi írott okfejtésnél” – fogalmazott Lakatos Mihály, példaként említve azt a fotót, amelyiken az első világháború után katonák szabadítják meg rangjelzésétől egyik társukat. „Azok az arckifejezések beszédesen árulkodnak a hadsereg akkori állapotáról, az az egyetlen fotó önmagában szociográfia, történetírás, pszichológia és irodalom, kő, amely nem akar leesni a szívünkről” – mondta Lakatos.
André Kertész életútját Henning János fotós ismertette, kitért a művész magyarországi, párizsi és New York-i korszakaira és a kései, felesége halála utáni évekre, amikor már csak a lakása ablakából fotózott. Henning János elmondta: a tárlat anyagát fotóikonoknak is lehet nevezni, hiszen Kertész túllépett a korára jellemző piktorialista ábrázolásmódon, és megalkotta a realisztikus-dokumentarista fotográfiát.
„André Kertész gyermekkorában a nagynénje padlásán talált folyóiratokat lapozva döntötte el, hogy fényképész lesz, és azontúl úgy járt-kelt a világban, hogy komponált, és tudta, később mit hogyan fog lefényképezni” – mondta Henning János, felidézve Kertész fényképészeknek adott tanácsát, miszerint arra használják a fotográfiát, hogy a világról alkotott egyéni képüket megmutassák, és maradjanak őszinték önmagukhoz. Azt is elmondta, hogy Kertész saját bevallása szerint, fél órát, órát, de néha negyven évet is várt egy fotóra. A sepsiszentgyörgyi kiállítás március 4-éig látogatható, majd az anyagot a szebeni Bruckenthal Múzeumba, onnan pedig a Brassói Szépművészeti Múzeumba viszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok