Fotó: A szerző felvétele
2012. február 10., 08:272012. február 10., 08:27
Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója a megnyitón elmondta, megható, néha megrázó szembesülni azzal, amiről Kertész képei tudósítanak, a múltnak olyan darabkái, amelyek a képek nélkül menthetetlenül elenyésztek volna, ám így megmaradtak kimerevítve, és mégis élettel tele. „Néha egy fénykép többet mond egy fejezetnyi írott okfejtésnél” – fogalmazott Lakatos Mihály, példaként említve azt a fotót, amelyiken az első világháború után katonák szabadítják meg rangjelzésétől egyik társukat. „Azok az arckifejezések beszédesen árulkodnak a hadsereg akkori állapotáról, az az egyetlen fotó önmagában szociográfia, történetírás, pszichológia és irodalom, kő, amely nem akar leesni a szívünkről” – mondta Lakatos.
André Kertész életútját Henning János fotós ismertette, kitért a művész magyarországi, párizsi és New York-i korszakaira és a kései, felesége halála utáni évekre, amikor már csak a lakása ablakából fotózott. Henning János elmondta: a tárlat anyagát fotóikonoknak is lehet nevezni, hiszen Kertész túllépett a korára jellemző piktorialista ábrázolásmódon, és megalkotta a realisztikus-dokumentarista fotográfiát.
„André Kertész gyermekkorában a nagynénje padlásán talált folyóiratokat lapozva döntötte el, hogy fényképész lesz, és azontúl úgy járt-kelt a világban, hogy komponált, és tudta, később mit hogyan fog lefényképezni” – mondta Henning János, felidézve Kertész fényképészeknek adott tanácsát, miszerint arra használják a fotográfiát, hogy a világról alkotott egyéni képüket megmutassák, és maradjanak őszinték önmagukhoz. Azt is elmondta, hogy Kertész saját bevallása szerint, fél órát, órát, de néha negyven évet is várt egy fotóra. A sepsiszentgyörgyi kiállítás március 4-éig látogatható, majd az anyagot a szebeni Bruckenthal Múzeumba, onnan pedig a Brassói Szépművészeti Múzeumba viszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok