
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély egykor. Az impozáns épületegyüttesről forgattak filmet
Fotó: Haller család archívuma
A Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szól Margittai Gábor és Major Anita legújabb alkotása, amely a Tiltott kastélyok Erdélyben című sorozatba illeszkedik. A munkafolyamatról, a filmről Margittai Gábor beszélt lapunknak.
2018. december 16., 14:522018. december 16., 14:52
2018. december 16., 14:552018. december 16., 14:55
A Tiltott kastélyok című sorozat harmadik részével is elkészült Margittai Gábor és Major Anita, a magyarországi Külső Magyarok produkciós iroda két munkatársa, akik a Kárpát-medence magyar kastélyairól készítenek dokumentumsorozatot film, fotó és kötet formájában. A harmadik dokumentumfilm, a Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szóló alkotás, a Tiltott kastélyok 3. december elejére készült el, hamarosan műsorra tűzik a magyar tévécsatornák, illetve a mozikban is bemutatják.
Amikor aztán a kastély egykori tulajdonosának, a Haller családnak a tagjával, Haller Béla gróffal és Barabási Endre lelkipásztorral igyekeztünk bejutni, végül kötélnek álltak, Incze Irma helyi menedzser, intéző beengedett és elkalauzolt” – mondta Margittai Gábor, akit arról faggattunk, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a dokumentumfilm forgatásakor.
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély a tatárjáráskor elpusztult vár utódja, 1321-ben említik először. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg, 1884-ben a kastély gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. A 70-es évektől a zsidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, Alvinc általános iskolájaként üzemelt 2011-ig, aztán tűzvész pusztította el, ám az új román tulajdonos fantáziát látott a romokban, és ízlése szerint felújította.
Amint a dokumentumfilm beharangozójában olvasható, a település a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén fekszik, ahol a románság különösen magyarellenes. „Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Évekig mindhiába ostromoltuk Küküllővárat, most megkíséreljük bevenni. Amit a vaskos bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Sorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról” – írták az alkotók.
„A filmben megszólaltattuk Haller Béla grófot, Barabási Endre küküllővári református lelkipásztort, kettejük főszerepére építettük a film dramaturgiáját. Megszólal benne Soós Zoltán, a marosvásárhelyi múzeum igazgatója, de pásztoroktól a helyi magyar értelmiségig sokakkal folytattunk háttérbeszélgetést” – fejtette ki a budapesti újságíró.
A film online premierje a Magyar Idők Online-on volt, de az alkotók reményei szerint az erdélyi közönség is láthatja majd. A Küküllőváron végzett kutatómunka eredménye könyv formájában is napvilágot lát – mondta a rendező, aki társával, Major Anitával mutatná be Erdély több településén a jövő esztendőben azt a vándorkiállítást, amely a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be.
Egy következő rész a keresdi Betlehenekről szól Bethlen Anikó főszereplésével, egy másik a marosújvári Telekiekről. Margittai Gábor elmondta, kutatási területeik Háromszéket és a Felső-Maros vidékét is felölelik, ahogy a Tiltott kastély című könyvben külön fejezet szól az uzoni Mikesekről és az altorjai Aporokról. A kiállításukat székelyföldi településeken is szeretnék bemutatni.
Margittai Gábor magyarországi író, újságíró annak jár utána, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók, és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!