
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély egykor. Az impozáns épületegyüttesről forgattak filmet
Fotó: Haller család archívuma
A Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szól Margittai Gábor és Major Anita legújabb alkotása, amely a Tiltott kastélyok Erdélyben című sorozatba illeszkedik. A munkafolyamatról, a filmről Margittai Gábor beszélt lapunknak.
2018. december 16., 14:522018. december 16., 14:52
2018. december 16., 14:552018. december 16., 14:55
A Tiltott kastélyok című sorozat harmadik részével is elkészült Margittai Gábor és Major Anita, a magyarországi Külső Magyarok produkciós iroda két munkatársa, akik a Kárpát-medence magyar kastélyairól készítenek dokumentumsorozatot film, fotó és kötet formájában. A harmadik dokumentumfilm, a Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szóló alkotás, a Tiltott kastélyok 3. december elejére készült el, hamarosan műsorra tűzik a magyar tévécsatornák, illetve a mozikban is bemutatják.
Amikor aztán a kastély egykori tulajdonosának, a Haller családnak a tagjával, Haller Béla gróffal és Barabási Endre lelkipásztorral igyekeztünk bejutni, végül kötélnek álltak, Incze Irma helyi menedzser, intéző beengedett és elkalauzolt” – mondta Margittai Gábor, akit arról faggattunk, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a dokumentumfilm forgatásakor.
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély a tatárjáráskor elpusztult vár utódja, 1321-ben említik először. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg, 1884-ben a kastély gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. A 70-es évektől a zsidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, Alvinc általános iskolájaként üzemelt 2011-ig, aztán tűzvész pusztította el, ám az új román tulajdonos fantáziát látott a romokban, és ízlése szerint felújította.
Amint a dokumentumfilm beharangozójában olvasható, a település a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén fekszik, ahol a románság különösen magyarellenes. „Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Évekig mindhiába ostromoltuk Küküllővárat, most megkíséreljük bevenni. Amit a vaskos bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Sorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról” – írták az alkotók.
„A filmben megszólaltattuk Haller Béla grófot, Barabási Endre küküllővári református lelkipásztort, kettejük főszerepére építettük a film dramaturgiáját. Megszólal benne Soós Zoltán, a marosvásárhelyi múzeum igazgatója, de pásztoroktól a helyi magyar értelmiségig sokakkal folytattunk háttérbeszélgetést” – fejtette ki a budapesti újságíró.
A film online premierje a Magyar Idők Online-on volt, de az alkotók reményei szerint az erdélyi közönség is láthatja majd. A Küküllőváron végzett kutatómunka eredménye könyv formájában is napvilágot lát – mondta a rendező, aki társával, Major Anitával mutatná be Erdély több településén a jövő esztendőben azt a vándorkiállítást, amely a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be.
Egy következő rész a keresdi Betlehenekről szól Bethlen Anikó főszereplésével, egy másik a marosújvári Telekiekről. Margittai Gábor elmondta, kutatási területeik Háromszéket és a Felső-Maros vidékét is felölelik, ahogy a Tiltott kastély című könyvben külön fejezet szól az uzoni Mikesekről és az altorjai Aporokról. A kiállításukat székelyföldi településeken is szeretnék bemutatni.
Margittai Gábor magyarországi író, újságíró annak jár utána, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók, és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!