
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély egykor. Az impozáns épületegyüttesről forgattak filmet
Fotó: Haller család archívuma
A Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szól Margittai Gábor és Major Anita legújabb alkotása, amely a Tiltott kastélyok Erdélyben című sorozatba illeszkedik. A munkafolyamatról, a filmről Margittai Gábor beszélt lapunknak.
2018. december 16., 14:522018. december 16., 14:52
2018. december 16., 14:552018. december 16., 14:55
A Tiltott kastélyok című sorozat harmadik részével is elkészült Margittai Gábor és Major Anita, a magyarországi Külső Magyarok produkciós iroda két munkatársa, akik a Kárpát-medence magyar kastélyairól készítenek dokumentumsorozatot film, fotó és kötet formájában. A harmadik dokumentumfilm, a Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szóló alkotás, a Tiltott kastélyok 3. december elejére készült el, hamarosan műsorra tűzik a magyar tévécsatornák, illetve a mozikban is bemutatják.
Amikor aztán a kastély egykori tulajdonosának, a Haller családnak a tagjával, Haller Béla gróffal és Barabási Endre lelkipásztorral igyekeztünk bejutni, végül kötélnek álltak, Incze Irma helyi menedzser, intéző beengedett és elkalauzolt” – mondta Margittai Gábor, akit arról faggattunk, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a dokumentumfilm forgatásakor.
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély a tatárjáráskor elpusztult vár utódja, 1321-ben említik először. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg, 1884-ben a kastély gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. A 70-es évektől a zsidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, Alvinc általános iskolájaként üzemelt 2011-ig, aztán tűzvész pusztította el, ám az új román tulajdonos fantáziát látott a romokban, és ízlése szerint felújította.
Amint a dokumentumfilm beharangozójában olvasható, a település a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén fekszik, ahol a románság különösen magyarellenes. „Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Évekig mindhiába ostromoltuk Küküllővárat, most megkíséreljük bevenni. Amit a vaskos bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Sorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról” – írták az alkotók.
„A filmben megszólaltattuk Haller Béla grófot, Barabási Endre küküllővári református lelkipásztort, kettejük főszerepére építettük a film dramaturgiáját. Megszólal benne Soós Zoltán, a marosvásárhelyi múzeum igazgatója, de pásztoroktól a helyi magyar értelmiségig sokakkal folytattunk háttérbeszélgetést” – fejtette ki a budapesti újságíró.
A film online premierje a Magyar Idők Online-on volt, de az alkotók reményei szerint az erdélyi közönség is láthatja majd. A Küküllőváron végzett kutatómunka eredménye könyv formájában is napvilágot lát – mondta a rendező, aki társával, Major Anitával mutatná be Erdély több településén a jövő esztendőben azt a vándorkiállítást, amely a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be.
Egy következő rész a keresdi Betlehenekről szól Bethlen Anikó főszereplésével, egy másik a marosújvári Telekiekről. Margittai Gábor elmondta, kutatási területeik Háromszéket és a Felső-Maros vidékét is felölelik, ahogy a Tiltott kastély című könyvben külön fejezet szól az uzoni Mikesekről és az altorjai Aporokról. A kiállításukat székelyföldi településeken is szeretnék bemutatni.
Margittai Gábor magyarországi író, újságíró annak jár utána, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók, és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
szóljon hozzá!