
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély egykor. Az impozáns épületegyüttesről forgattak filmet
Fotó: Haller család archívuma
A Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szól Margittai Gábor és Major Anita legújabb alkotása, amely a Tiltott kastélyok Erdélyben című sorozatba illeszkedik. A munkafolyamatról, a filmről Margittai Gábor beszélt lapunknak.
2018. december 16., 14:522018. december 16., 14:52
2018. december 16., 14:552018. december 16., 14:55
A Tiltott kastélyok című sorozat harmadik részével is elkészült Margittai Gábor és Major Anita, a magyarországi Külső Magyarok produkciós iroda két munkatársa, akik a Kárpát-medence magyar kastélyairól készítenek dokumentumsorozatot film, fotó és kötet formájában. A harmadik dokumentumfilm, a Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szóló alkotás, a Tiltott kastélyok 3. december elejére készült el, hamarosan műsorra tűzik a magyar tévécsatornák, illetve a mozikban is bemutatják.
Amikor aztán a kastély egykori tulajdonosának, a Haller családnak a tagjával, Haller Béla gróffal és Barabási Endre lelkipásztorral igyekeztünk bejutni, végül kötélnek álltak, Incze Irma helyi menedzser, intéző beengedett és elkalauzolt” – mondta Margittai Gábor, akit arról faggattunk, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a dokumentumfilm forgatásakor.
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély a tatárjáráskor elpusztult vár utódja, 1321-ben említik először. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg, 1884-ben a kastély gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. A 70-es évektől a zsidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, Alvinc általános iskolájaként üzemelt 2011-ig, aztán tűzvész pusztította el, ám az új román tulajdonos fantáziát látott a romokban, és ízlése szerint felújította.
Amint a dokumentumfilm beharangozójában olvasható, a település a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén fekszik, ahol a románság különösen magyarellenes. „Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Évekig mindhiába ostromoltuk Küküllővárat, most megkíséreljük bevenni. Amit a vaskos bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Sorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról” – írták az alkotók.
„A filmben megszólaltattuk Haller Béla grófot, Barabási Endre küküllővári református lelkipásztort, kettejük főszerepére építettük a film dramaturgiáját. Megszólal benne Soós Zoltán, a marosvásárhelyi múzeum igazgatója, de pásztoroktól a helyi magyar értelmiségig sokakkal folytattunk háttérbeszélgetést” – fejtette ki a budapesti újságíró.
A film online premierje a Magyar Idők Online-on volt, de az alkotók reményei szerint az erdélyi közönség is láthatja majd. A Küküllőváron végzett kutatómunka eredménye könyv formájában is napvilágot lát – mondta a rendező, aki társával, Major Anitával mutatná be Erdély több településén a jövő esztendőben azt a vándorkiállítást, amely a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be.
Egy következő rész a keresdi Betlehenekről szól Bethlen Anikó főszereplésével, egy másik a marosújvári Telekiekről. Margittai Gábor elmondta, kutatási területeik Háromszéket és a Felső-Maros vidékét is felölelik, ahogy a Tiltott kastély című könyvben külön fejezet szól az uzoni Mikesekről és az altorjai Aporokról. A kiállításukat székelyföldi településeken is szeretnék bemutatni.
Margittai Gábor magyarországi író, újságíró annak jár utána, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók, és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!