
2012. március 23., 08:512012. március 23., 08:51
A filmet tavalyi megjelenésekor Moretti korábbi politikai állásfoglalásai miatt nem kis gyanakvás fogadta, sokan arra számítottak, hogy tendenciózus alkotásról van szó, amely megpróbálja még jobban befeketíteni az elmúlt évek botrányai nyomán amúgy is komoly imázsproblémákkal küszködő egyházat. A Van pápánk! azonban egyáltalán nem erről szól. Sőt nagyon is empatikusan viszonyul ahhoz a közösséghez, amelyet a Vatikán, a bíborosok konklávéja, valamint a közösséget alkotó egyének jelentenek.
A film keserédes történet arról, hogyan döbben rá élete alkonyán egy ember, hogy eddigi pályafutása tulajdonképpen vakvágányon haladt, és hogyan sikerül erőt merítenie ahhoz, hogy ezt önmaga és a nyilvánosság előtt is bevallja. A sztori egy fiktív pápaválasztás történetét meséli el: a kezdő képsorok II. János Pál temetési szertartását idézik meg, majd a konklávé tevékenységébe nyerünk bepillantást. A választáson Melville bíborosra szavaznak a legtöbben, ám ő a kulcspillanatban – amikor köszöntenie kellene a tömeget – összeomlik, mivel érzi: nem tudna megbirkózni a feladattal.
A válságos helyzetet egy pszichiáter segítségével próbálják megoldani, de a végkifejlet nem úgy alakul, ahogy azt várnák. A történetet finom irónia lengi be, kezdve a konklávétól, ahol az összes bíboros azért imádkozik, nehogy őt válasszák pápává, egészen a megválasztott pápa lelkigondozására kijelölt pszichiáter megnyilvánulásáig. A tudálékos, magánéleti kudarcait elkerülni és feldolgozni szakmai sikerei ellenére sem tudó professzor házi röplabdabajnokság szervezésével próbálja feldobni a Vatikánban rekedt bíborosok hétköznapjait, ami sikerül is, ám páciensével nem halad előre, sőt az megszökik a terápia elől.
A polgári ruhában csatangoló pápa aztán sajátos odisszeát jár be Róma utcáin, hogy aztán megvilágosodva az egyetlen jó döntést hozhassa meg. A főszereplő Michel Piccoli érzékletesen jeleníti meg az idős, eddigi életének kudarcosságával szembesülő bíborost, aki képes őszinte lenni akkor is, amikor ez azt jelentheti, hogy mégsem lesz övé a katolikus egyház sokak által irigyelt legfőbb méltósága. A karakter önmagára találását sajátos vándorút segítségével illusztrálja a film, amelynek egyik fő motívumát Csehov darabjaiból vett idézetek jelentik – miközben kiderül, hogy a bíboros fiatal korában színész szeretett volna lenni.
Ezzel amolyan, a kilátástalan mindennapokból tehetetlenül elvágyódó, csehovi hőssé válik ő maga is – hogy aztán a zárójelenetben mégis saját kezébe vegye sorsának irányítását, és hátat tudjon fordítani annak a világnak, amely boldogtalansága forrását jelenti.
Van pápánk! (Habemus Papam / We Have a Pope. Olasz–francia vígjáték, 102 perc, 2011). Rendezte: Nanni Moretti. Producer: Nanni Moretti, Domenico Procacci. Szereplők: Michel Piccoli, Jerzy Stuhr, Leonardo Della Bianca, Camilla Ridolfi, Franco Graziosi. Írta: Nanni Moretti, Federica Pontremoli, Francesco Piccolo. Kép: Alessandro Pesci. Zene: Franco Piersanti. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.