2011. november 28., 07:032011. november 28., 07:03
Nem csak a székház, a színpad is szűkösnek bizonyult, hisz három nemzedék ropta a táncot: az utolsó műsorszámban felléptek valamennyien, a nyugdíjba vonulóktól az utánpótlást jelentő gyerekekig. „A jó közösség kialakulásához hozzátartozik a hagyományok őrzése, az elődök munkájának megbecsülése. Ez annak a nem csekély erőfeszítésnek és munkának az elismerése, amit az alapítók, az előttünk volt tagok fejtettek ki az együttes érdekében. Véleményem szerint ez mindig erőssége volt az együttesnek” – hangsúlyozta díszbeszédében az intézmény új igazgatója, Barabási Attila Csaba.
A marosvásárhelyi együttes 1956-ban jött létre; tagjai közül a legtöbben a szó legnemesebb értelmében őstehetségek voltak: a Székelyföld falvaiból származó egyszerű fiatalok, akik a szülői házból tehetségüket, munkabírásukat és akaraterejüket hozták magukkal, hogy az Állami Székely Népi Együttesnél dolgozva és tanulva, művészekké váljanak. A vidéki fiatalokat néhány, Kolozsvár valamelyik neves egyetemén frissen diplomázott tanár, zenész vagy színész egészítette ki. Az első bemutatóra 1957 tavaszán került sor. A Viszik a menyasszonyt című produkciót egy csaknem 134 fős tánc-, zene- és énekkar vitte színpadra. A kezdeteket a régiek közé tartozó, nemzedékek kovászaként ismert Sántha Rezső idézte fel.
„Magam elé képzelem a hetventagú kórust – mondta, és egyben mutatta is az énekkar helyét. – Ott álltak a neves karmesterek, a színpadnak a másik oldalán sorakozott a zenekar, itt léptek be a sikert sikerre halmozó szólisták. És ott ropta a szigorú táncmesterek által irányított tánckar… Ez egy valóságos zenekombinát volt.” A hetven esztendős művész úgy idézte fel név és a színpadon elfoglalt hely szerint kollégáit, akár sportriporter a kezdő csapatot.
A repülőtáncosnak becézett művész még az együttes buszsofőrjeiről sem feledkezett meg, azokról, „akik soha nem hagyták úton a csapatot, csak éppen nem találták az eldugottabb falvakat”. Viszonzásként Füzesi Albert művészeti vezető köszönetet mondott az elődöknek, hogy ilyen szép együttest és hivatást hagytak hátra. A kövesdombi székház előcsarnokában emléktáblát lepleztek le az együttes néhai koreográfusa és igazgatója, Székely Dénes emlékére. A nemrég elhunyt alapító tagról a lánya, Székely Mendel Melinda színművésznő emlékezett meg, mondván, hogy édesapja anyanyelvként kezelte a néptáncot.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.