Lackfi János magyarországi író, költő: „az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves”
Fotó: koncert.hu
Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban lép színpadra a napokban Lackfi János József Attila-díjas író, költő, aki lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal együtt tart irodalmi-zenés előadásokat. Lackfi János a turnéról, az erdélyi közönségről, gyerekeiről, az irodalom háttérbe szorulásának mítoszáról beszélt a Krónikának.
2019. október 25., 10:562019. október 25., 10:56
2019. október 25., 11:022019. október 25., 11:02
– Vízen járni tilos – irodalmi családlátogatás a címe annak a fellépéssorozatnak, amelynek keretében hatállomásos erdélyi turnéra indulnak Lackfi Dorottyával (ének) és Sinha Róberttel (gitár). Mire számíthat a közönség, miként fonódik össze ezeken a fellépéseken szöveg, irodalom, költészet és muzsika?
– Negyvennyolcadik életévem a betakarítás jegyében zajlik. Őszi szüretjelleggel jött ki az elmúlt hat év verseit egybeölelő Emberszabás című kötetem, melyben egyebek közt feleségemhez írott szerelmes versek, irodalmi portrék, gyászversek és persze tuningolt klasszikusok is szerepelnek: például „sziriöszli kimaxoltam iskoláim egykoron” Petőfitől. Sok családi történet szerepel (igaz, nem mind az én családom köréből) a 365 egypercest tartalmazó, idei Minden napra egy sztoriban is.
Regényem, a Levágott fül egy kamaszfiú és egy vak kamaszlány harca a világgal, sok önéletrajzi és gyerekeimtől orzott részlettel. Hab a tortán a Van tüzed?, mely istenes verseimet fogja össze, elvégre hogyne tartozna a famíliához az, aki sárból gyúrta az egész emberi pereputtyot.
– Lányával együtt lép színpadra. Hat gyereke van, mindenikük a vers, az irodalom szerelmese?
– Erről szó sincs, szerencsére. Nem volt idehaza személyi kultusz életnagyságú költőportrékkal, fejvétel terhe mellett bemagolandó memoriterekkel. Verset, mesét sokat olvastunk nekik, a négyéves Julcsi is rengeteget kap belőle.
A kapolcsi Kaláka Versudvarban a stáb a mai napig gyerekeimből áll össze, sok zenés irodalmat hallgatnak. Többen Kreatív Írás foglalkozásomra is eljártak, Margit skandináv irodalmat tanul, Dorottya dalokat ír és énekel, Johanna szintén énekli zsoltáraimat. Simon ellenben informatikai fejlesztő, Ágnes állatorvosnak készül. Semmi nem kötelező.
Lackfi Jánosék fellépései
Lackfi János József Attila-díjas író, költő lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal október 25-én Nagyváradon, 26-án Temesváron, 27-én Sepsiszentgyörgyön, 28-án Csíkszeredában, 29-én Gyergyószentmiklóson és 30-án Kolozsváron lép fel.
– Az esemény beharangozójában az szerepel, hogy „semmihez sem hasonlítható, mindig felemelő érzés az erdélyi magyar közönség előtt fellépni”. Kifejtené kicsit bővebben, hogy mit jelent ez? A nézői befogadás módja, a reakciók tekintetében vajon észlelhető különbség az erdélyi és magyarországi közönség között?
– Nem kötelező bók, és nem is az otthoni közönség lekicsinylése, hiszen százötven fellépésem van magyar földön, remek hangulatban.
Jártam Ausztráliában, Amerikában, Angliában, Németországban, Genfben, Moszkvában is magyarok közt, mindenhol adódnak helyi sajátosságok, különleges megrendülések. Ugyanígy semmi máshoz nem hasonlítható az erdélyi fogadtatás.
– Ön az egyik legismertebb kortárs magyar költő, akinek versei az erdélyi magyar gyerekek és felnőttek körében is népszerűek, az itteni diákok iskolai keretek közt, felvételi tételsorokban is találkoznak műveivel. Talán az írásait át meg átszövő játékosság, az olvasóhoz való közvetlen „szólásmód” miatt is kedvelik olvasói. Írásait nemcsak papírra nyomtatott köteteiből ismerheti meg a közönség, hiszen a közösségi oldalon keresztül nap mint nap szoros kapcsolatot ápol a nagybetűs Olvasóval. Hogyan vélekedik, manapság, amikor sokan siránkoznak amiatt, hogy egyre inkább háttérbe szorul a vers, az irodalom, a kortárs irodalom a fiatalok (és nemcsak a fiatalok) életében, kell tennie valamit az írónak, és ha igen, mit, hogy megmaradjon az élő kapcsolat kortárs irodalom/író és olvasó között?
– Az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves. Mert közben volt versem, amely egymillió-kétszázezer ember oldalára jutott el, s volt prózám, amely másfélmillióéra.
Az fájdalmasan igaz, hogy sok remek szerzőt szinte egyáltalán nem ismer a közönség, keveseknek jut reflektorfény. És persze tenni is kell érte, de én örömmel kalózkodom a virtuális tengeren, mely sok szemetet sodor, de ettől még hajózhatunk rajta értékes rakománnyal.
Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós Budapesten született 1971. május 18-án. Irodalmár családba született, édesanyja Mezey Katalin író, költő, szerkesztő, édesapja Oláh János költő, szerkesztő. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. 1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja. Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható. Számos elismerése között szerepel a 2000-ben kapott József Attila-díj, 2001-ben a Déry Tibor-díjjal, 2013-ban pedig a Prima Primissima-díjjal ismerték el munkásságát. Gyermekirodalmi munkásságáért is számos rangos díjjal tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!