
A nagykárolyi Károlyi-kastélyban nyílt meg a Látva lássanak című, Ady Endre életművét bemutató kiállítás
Fotó: Károlyi kastély
Ady életművének legfontosabb témáit, Nagykárolyhoz való kötődését is felvillantja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, amely a költő születésének 145. évfordulóján, kedden nyílt meg a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. Az esemény szervezője, Bikfalvi Zsolt beszélt a tárlatról a Krónikának.
2022. november 22., 19:152022. november 22., 19:15
Ady Endrére emlékeztek születésének 145. évfordulóján, kedden szülőfalujában, Érmindszenten, valamint Nagykárolyban, ahol a Károlyi-kastélyban megnyílt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Látva lássanak című, a költő életpályáját felidéző vándorkiállítása. Bikfalvi Zsolt, a Nagykárolyban megnyílt tárlat szervezője a Krónikának elmondta, a tárlatot Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub, a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ, valamint a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum társszervezésében tartották.
A megnyitón közel 100 diák vett részt a Kalazanci líceumból, valamint a Nagykárolyi Elméleti Líceumból. A Petőfi Irodalmi Múzeum december elejéig látogatható installációja Ady Endre életét fotók, versek, visszaemlékezések, levélrészletek segítségével mutatja be a látogatóknak, külön kiemelve azon mozzanatokat, melyek a költőt Nagykárolyhoz kötötték.
Bikfalvi Zsolt – aki a Vasile Vénig László Fotóklub alelnöke és művészeti vezetője, egyben a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ munkatársa is – a Krónikának elmondta, a tavasszal a kolozsvári főkonzulátustól Demeter Katalin konzul látogatott el Nagykárolyba, ekkor szóba került, hogy több, a magyar kultúra népszerűsítését célzó eseményt is szervezzenek a kastélyban.
„Két kiállítást hoztak el városunkba: a Katolikus jelenlét a nagyvilágban című tárlatot, valamint az Ady emlékkiállítást. Kimondottan úgy terveztük, hogy a költő születésnapján, november 22-én nyissuk meg” – mondta a szervező. Hozzátette, az esemény partnere a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum is, mivel Ady oda járt kisiskolásként négy éven keresztül.
„A mostani a jogutódja Ady egykori iskolájának, amelyet a piarista rend működtetett, most hála Istennek újra egyházi adminisztrációba került a tanintézet. A líceum előtti Ady-emlékplakett, ott koszorúztunk az esemény indításaként” – mondta el a szervező. A tárlaton látható pannók egyikén olvasható például Ady 1913-ben írt önéletrajzának részlete.
„Engem 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osztályt végeztették el velem a kedves emlékű, nagyon derék, kegyes atyák. Talán – s ha igen, alaptalanul – katolikus hatásoktól féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegyei ősi, kálvinista zilahi „nagyiskolába”, a mai Wesselényi Kollégiumba. Nagykárolyban s Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom s magamviselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség” – olvashatóak Ady mondatai az egyik pannón.
Érmindszenten, az Ady emlékmúzeumban szervezett eseményt a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A megemlékezésen jelen volt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja.
Érmindszent – ma Adyfalva – elsősorban Ady Endre (1877–1919) szülőhelyeként ismert.
A Szatmár Megyei Múzeum égisze alá tartozik az érmindszenti Ady-emlékhely is. Amint a múzeum honlapján szerepel, a falu igazi Ady-zarándokhely, mely a költő emlékének felidézésével a megye kulturális turizmusának kiemelt célpontja. A három helyiségből – konyha, tisztaszoba, hálószoba – álló parasztházban láthatók a család régi bútorai. 1911-ban bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos, eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz.
Az emlékházat 2014-ben újították fel, ahol számos, Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutatnak be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Ady költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat a múzeum; eredeti kiadású versesköteteket, korabeli újságokat, fényképeket, magán- és hivatalos leveleket.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!