A nagykárolyi Károlyi-kastélyban nyílt meg a Látva lássanak című, Ady Endre életművét bemutató kiállítás
Fotó: Károlyi kastély
Ady életművének legfontosabb témáit, Nagykárolyhoz való kötődését is felvillantja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, amely a költő születésének 145. évfordulóján, kedden nyílt meg a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. Az esemény szervezője, Bikfalvi Zsolt beszélt a tárlatról a Krónikának.
2022. november 22., 19:152022. november 22., 19:15
Ady Endrére emlékeztek születésének 145. évfordulóján, kedden szülőfalujában, Érmindszenten, valamint Nagykárolyban, ahol a Károlyi-kastélyban megnyílt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Látva lássanak című, a költő életpályáját felidéző vándorkiállítása. Bikfalvi Zsolt, a Nagykárolyban megnyílt tárlat szervezője a Krónikának elmondta, a tárlatot Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub, a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ, valamint a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum társszervezésében tartották.
A megnyitón közel 100 diák vett részt a Kalazanci líceumból, valamint a Nagykárolyi Elméleti Líceumból. A Petőfi Irodalmi Múzeum december elejéig látogatható installációja Ady Endre életét fotók, versek, visszaemlékezések, levélrészletek segítségével mutatja be a látogatóknak, külön kiemelve azon mozzanatokat, melyek a költőt Nagykárolyhoz kötötték.
Bikfalvi Zsolt – aki a Vasile Vénig László Fotóklub alelnöke és művészeti vezetője, egyben a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ munkatársa is – a Krónikának elmondta, a tavasszal a kolozsvári főkonzulátustól Demeter Katalin konzul látogatott el Nagykárolyba, ekkor szóba került, hogy több, a magyar kultúra népszerűsítését célzó eseményt is szervezzenek a kastélyban.
„Két kiállítást hoztak el városunkba: a Katolikus jelenlét a nagyvilágban című tárlatot, valamint az Ady emlékkiállítást. Kimondottan úgy terveztük, hogy a költő születésnapján, november 22-én nyissuk meg” – mondta a szervező. Hozzátette, az esemény partnere a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum is, mivel Ady oda járt kisiskolásként négy éven keresztül.
„A mostani a jogutódja Ady egykori iskolájának, amelyet a piarista rend működtetett, most hála Istennek újra egyházi adminisztrációba került a tanintézet. A líceum előtti Ady-emlékplakett, ott koszorúztunk az esemény indításaként” – mondta el a szervező. A tárlaton látható pannók egyikén olvasható például Ady 1913-ben írt önéletrajzának részlete.
„Engem 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osztályt végeztették el velem a kedves emlékű, nagyon derék, kegyes atyák. Talán – s ha igen, alaptalanul – katolikus hatásoktól féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegyei ősi, kálvinista zilahi „nagyiskolába”, a mai Wesselényi Kollégiumba. Nagykárolyban s Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom s magamviselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség” – olvashatóak Ady mondatai az egyik pannón.
Érmindszenten, az Ady emlékmúzeumban szervezett eseményt a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A megemlékezésen jelen volt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja.
Érmindszent – ma Adyfalva – elsősorban Ady Endre (1877–1919) szülőhelyeként ismert.
A Szatmár Megyei Múzeum égisze alá tartozik az érmindszenti Ady-emlékhely is. Amint a múzeum honlapján szerepel, a falu igazi Ady-zarándokhely, mely a költő emlékének felidézésével a megye kulturális turizmusának kiemelt célpontja. A három helyiségből – konyha, tisztaszoba, hálószoba – álló parasztházban láthatók a család régi bútorai. 1911-ban bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos, eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz.
Az emlékházat 2014-ben újították fel, ahol számos, Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutatnak be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Ady költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat a múzeum; eredeti kiadású versesköteteket, korabeli újságokat, fényképeket, magán- és hivatalos leveleket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!