
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből. A kötetről Ádám Gyulát, valamint a kötetbe az idézeteket válogató Lázár Csillát, a püspök szőlőfalujában, Csíkszentdomokoson működő emlékmúzeum igazgatóját kérdeztük.
2024. március 11., 09:582024. március 11., 09:58
Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulója előtti tisztelgésként készült el a Transylvania Catholica című, három – magyar, román és angol – nyelven megjelent, gyönyörű kivitelezésű album, melyet Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képei díszítenek, és amelyhez Lázár Csilla, a püspök szőlőfalujában, Csíkszentdomokoson működő emlékmúzeum igazgatója válogatott Márton Áron-idézeteket.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Ádám Gyulának – akinek elismert fotográfusi munkássága több évtizedre nyúlik vissza, és Erdély mindenik régiójában készített gyönyörű sorozatokat – március 5-én egyébként a bukaresti Parlement épületében nyílt kiállítása a Székelyföldön és a Csángóföldön az elmúlt évtizedekben készített fotográfiáiból.
„A válogatáskor jöttem rá, hogy a fotográfusi munkám tulajdonképpen az ember és a hit kapcsolatának témája körül forgott. Mindig olyasmit fotóztam, ami gondolatilag, lelkileg egybecseng ezzel: az ember toronyiránt, az ember miként él együtt a vallásosságával – erre mindig hangsúlyt fektettem” – fejtette ki a fotóművész. Azt is kifejtette, számára katolikus vallása nagyon fontos, hiszen ebben nőtt fel a Márton Áron szülőfaluja melletti Csíkkarcfalván, a felmenői is mind erősen élték a hitüket, számára pedig a fotózásnak ez az iránya áldásos munka volt. „Az egész környék, nagyszüleim is sokat meséltek a püspökről, az nagy mértékben hatott rám, hogy az ő emlékezete miként él a köztudatban. Óriási dolog volt számomra, hogy a Márton Áron gondolatait illusztrálhatják az én képeim” – mondta a fotóművész. Arról is beszélt, hogy
Ádám Gyula fotóművész dedikál a Gyulafehérváron tartott kötetbemutatón
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
„Az is nagyon érdekes, hogy a kötet vége felé olyan, mintha Márton Áron az én képeimre írta volna a gondolatait. Meglepett Kovács Gergely érsek úr felkérése, és nagy kihívás volt számomra” – fogalmazott Ádám Gyula. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kötetben szereplő legrégebbi képet 1985-ben készítette Csíkszentdomokoson, az anyag attól kezdve lefedi az időt egészen 2023 végéig. „Ez is igazolja, hogy nem megrendelt képanyagról van szó, hanem tulajdonképpen ennek a gondolatkörnek a jegyében dolgoztam az utóbbi évtizedekben végig. Búzaszentelések, bérmálások, gyimesi keresztelő, számtalan eseményen fotóztam, a válogatáskor már csak az volt a kérdés, hogy melyik képek legyenek” – mondta a fotóművész. Arra is kitért, hogy
Balról jobbra: Kovács Gergely érsek, Ádám Gyula fotóművész és Lázár Csilla szerkesztő a könyvbemutatón, amelyet Márton Áron püspökké szentelésének 85. évfordulóján tartottak
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
„Nekem fontos volt, hogy a „széleken” fotózzak, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom. Arra gondoltam, hogy a kötet Gyulafehérváron készült képekkel kezdődjön, aztán Csíkszentdomokossal, a püspök életének másik nagy centrumával fejeződjön be, és a szerkesztők – az érsek úr és Lázár Csilla – azt mondták, hogy így rendben lesz” – tette hozzá a fotóművész. Azt is kifejtette, hogy korántsem csak a székelység jelenik meg a képanyagban: román katolikusok, görögkatolikusok, cigány katolikusok, örmények, sőt német ajkú katolikusok is.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Lázár Csilla megkeresésünkre az album elkészítésének folyamatáról is beszélt. „Amikor megkaptunk Ádám Gyulával az elkészítésre vonatkozó megbízást dr. Kovács Gergely érsektől, világos volt, hogy Gyula képeiből kiindulva állítjuk össze a kötet szerkezetét. Az albumot két kiemelt helyszínen, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban és a kolozsvári Szent Mihály-templomban készül képek keretezik. A Mária-tisztelet néhány kivételes szépségű remekművének felvillantása után a húsvéti ünnepkör látványos és bensőséges képei következnek, majd sorra több jelentős egyházi ünnep lényegét megragadó fotó” – fejtette ki Lázár Csilla. Hozzátette, természetesen helyet kapnak az albumban az élet és a halál, a hétköznapok és az ünnepek képei is.
Az egyházmegye történetének, kultúrtörténetének és jelen szokásvilágának részletes, terjedelmes és idegenek számára nehezen befogadható bemutatása helyett megpróbáltuk néhány tucat, kivételesen hatásos képben megfogalmazni, miért hálás dolog Erdélyben élni, és konkrétabban miért lehet jó erdélyi katolikusnak lenni, akár a déli »végeken«, akár a keleti tömbkatolikus vidékeken gyakorolja a vallását a hívő ember” – mondta a szerkesztő.
Lázár Csilla a Gyulafehérváron tartott kötetbemutatón
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Arról is beszélt, hogy számukra nem volt kérdés, hogy az emblematikus műemléképületek mellett meg kell jelennie az emberi arcoknak és a tájnak is. „Ádám Gyula fotói önálló műalkotások, és egyáltalán semmilyen magyarázatra nem szorulnak,
– mutatott rá Lázár Csilla.
Mint felhívta a figyelmet, az is időszerűvé tette a kötet megjelenését, hogy idén van Márton Áron pappá szentelésének kerek 100., püspökké szentelésének 85. évfordulója. „Mivel Márton Áron püspök hagyatéka immár mondhatni teljes terjedelmében hozzáférhető dr. Marton József nagyprépost kutatói és szerkesztői munkájának köszönhetően, a szövegek válogatásakor inkább csak a bőség zavarával küszködtem. Aztán az is előfordult, hogy egy-egy idézet láttán Gyula újabb fotókat keresett elő »a tarsolyából«, ilyenformán a püspök szavai is alakították, gazdagították a koncepciót” – fejtette ki Lázár Csilla.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Arra is kitért, hogy voltak egészen váratlan egybeesések is: a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítás utáni ünnepélyes megáldásán Ádám Gyula is fotózott, néhány képén egészen különleges perspektívából ragadta meg a templom íveit. „Amikor Márton Áron egyik harmincas évekbeli beszédét olvastam:
– mondta a szerkesztő.
Lázár Csillát arra kértük, jellemezze a kötetben olvasható Márton Áron-idézeteket, valamint megkérdeztük: mit gondol, miért van szüksége a mai olvasónak ezekre a püspök máig aktuális gondolataira.
„Szelídek, mégis mértékadók ezek az egyházmegyét és az erdélyi katolikus identitást bemutató gondolatok. Akár hívei figyelmét akarta egy-egy prédikációban felhívni a katolicizmus elfelejtett vagy alábecsült értékeire, akár kormányküldöttség vagy éppen XII. Piusz pápa számára próbálta megvilágítani, melyek az erdélyi katolicizmus sajátosságai, leggyakrabban hálás, szeretetteljes szavakkal jellemezte »népét« a püspök. Ugyanakkor szigorú, ma is megfontolandó mértéket is állított a hívei elé” – fejtette ki a szerkesztő. Mint részletezte, amikor betették a kötetbe a püspök egyik teológiai mélységű gondolatát, amelyben a hamis Jézus-képet azzal szemlélteti, hogy az »hasonlít a gipszszobrokhoz, melyekkel gyakran fölöslegesen is teletömjük a templomainkat...«, meg is kérdezte Ádám Gyula viccesen, nem a kötet ellen beszél-e itt a püspök...
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Lázár Csilla kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kötet az érsekség megbízásából, elsősorban a főegyházmegye protokoll kiadványaként készült, ezért természetes, hogy többnyelvű. „Ugyanakkor a protokolláris funkción túl is
A Márton Áron Múzeum közreműködésével készült már korábban román nyelvre fordított beszédgyűjtemény, több kisebb idegen nyelvű kiadvány is, illetve a római Velar kiadónál készült életrajz angol fordításában is örömmel működtünk közre” – sorolta Lázár Csilla.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Kiemelte, meglátása szerint a püspök boldoggá avatását is segítheti, ha minél több emberhez minél több nyelven eljuttatják Márton Áron üzeneteit. „Arról nem is szólva, hogy ő maga is kereste a kultúrák közötti párbeszéd lehetőségeit. Például az ő irányításával adta ki a harmincas években a Majálth-Kör (katolikus főiskolai egyesület) XI. Pius pápa Quadragesimo Anno című szociális enciklikáját először magyar nyelven, idős korában pedig »pihenésképpen« Romano Guardini és Joseph Ratzinger – később ő lett XVI. Benedek pápa – teológiai munkáit ültette át magyar nyelvre. Remélem, örömmel olvasná a saját beszédeit is idegen nyelveken, minden esetre románul is, angolul is igen szépek, köszönhetően a kiváló fordítóknak és lektoroknak” – emelte ki a szerkesztő.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet
Lázár Csilla kérdésünkre jellemezte Ádám Gyula képanyagát is. Mint fogalmazott, a képeknek számos kvalitása van, de ő ebben az albumban az otthonosságot emelné ki.
Továbbá az időtlenség, a nyugalom, a hektikus jelenünkből nézve üdítően ható lassúság, divatos szóval élve a »slow« életérzés az, ami nagyon erősen jelen van ezeken a képeken, amúgy Erdélyt más kiadványokban is szokás ezzel a – még – valóban megtapasztalható életérzéssel népszerűsíteni” – fejtette ki a szerkesztő. Úgy összegzett, Ádám Gyula fotói egyáltalán nem „marketing” céllal készültek, mégis azt szemléltetik, hogy – mondjon bárki bármit – (többnyire) jó és izgalmas erdélyinek és katolikusnak lenni.
Fotó: Ádám Gyula/Transylvania Catholica kötet/részlet

Február 12-én lesz 85 éve annak, hogy püspökké szentelték Márton Áront a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ez alkalomból este 6 órától tartanak ünnepséget a kincses város legimpozánsabb istenházában.

Márton Áron szentté avatásának új, olasz anyanyelvű posztulátora, a római Cristiana Marinelli kiemelt meghívottként jelen lesz a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson a hétvégén tartandó, immár 12. alkalommal szervezendő konferencián.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
szóljon hozzá!