
Ádám Gyula fotója a Két világ emberei című kiállítás plakátján
Fotó: Ádám Gyula / Székely Nemzeti Múzeum
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
2026. január 27., 19:382026. január 27., 19:38
Ádám Gyulának, az erdélyi magyar fotográfia meghatározó alakjának nyílik kiállítása Sepsiszentgyörgyön, a tárlat február 27-ig lesz látogatható – közölte a Székely Nemzeti Múzeum.
Ádám Gyula (1961, Csíkkarcfalva) grafikusnak készült, végül fotóművészként vált az erdélyi magyar fotográfia meghatározó alakjává. Grafikai látásmódja, kompozíciós érzékenysége és technikai tudása már a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban formálódott. A fotográfiával középiskolásként ismerkedett meg, majd a rendszerváltás előtti években – a moldvai és gyimesi csángó falvakat járva –
dokumentarista munkáival hívta fel magára a figyelmet.
amelyekből – Cseke Gábor szavaival – „arcpoétikája” bontakozik ki, a keresztény hitből fakadó értékrenddel és a szülőfalu templomának szimbolikus fényével áthatva, „a dolgoknak nemcsak a valóját, hanem az igazát” megmutatva.
Számos hazai és európai kiállítás résztvevője, több jelentős fotóalbum szerzője; munkásságát rangos elismerések kísérik, köztük a Csíkszereda Pro Urbe Díja (2000), a Magyar Művészetért Díj (2008), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2019), az EMKE Kallós Zoltán-díj (2022), a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díja, a film- és fotóművészet Szőts István-díj (2022). Ádám Gyula 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Ádám Gyula korábban már nyilatkozott művészetéről a Krónikának. A művésszel legutóbb akkor beszélgettünk, amikor 2024-ben képileg egész Erdélyt lefedő, háromnyelvű kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula képeinek és Márton Áron püspök gondolatainak ötvözéséből. A fotóművész kérdésünkre elmondta, az elmúlt évtizedekben
„Nekem fontos volt, hogy a „széleken” fotózzak, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.

Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!