Az immár hatéves találkozó alkalmából Mikháza köves-poros utcáin színészekkel, rendezőkkel lehetett találkozni, akik ezúttal a fellépés drukkja nélkül csevegtek el a közelebbi és távolabbi településekről összeverődött publikummal. A csűrszínház népes közönsége bizonyítja: nemcsak az elitnek szóló fesztiváldarabokra van szükség, hanem vásári komédiára, könnyed, zenés vígjátékra, daljátékra vagy éppenséggel kabaréra is. Mindezt mi példázhatná jobban, mint a Goldoni, Labiche, Kodály, Heltai vagy a Gruppen Hecc kabarétársulat műveinek szóló taps, amely mintha hangosabb lett volna, mint hetekkel korábban a kőszínház falai között. A háromnapos rendezvénysorozaton nemcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vagy a győri Forrás Színház hivatásos művészei arattak sikert, hanem az Erdélyi Tündérkert Alapítvány hét környékbeli helységből verbuvált hatvantagú gyermekegyüttese, a vásárhelyi Szivárvány Alapítvány cigány-táncosgárdája, a bábszínház, a Budapestről érkező Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Zakuszka együttes is elnyerte a közönség tetszését.
Amikor az utolsó előadás is véget ért, a tűz melletti improvizáció vette át a betanult színpadi szöveg helyét. A programban Énekóra címmel megjelenő „műsorszámba” mindenki benevezett, aki még bírta. „Ez volt a legjobb, mert itt mi is bizonyíthattuk tehetségünket” – mondta el egy Szovátáról érkezett fiatalember.
A Nyárád túlsó oldalán fekvő Vármezőn is csűrszínházi rendezvények zajlottak: a Vándor fogadó kertjében felállított színpadon bemutatott előadásokkal újabb települést vontak be az időszakos színházi körforgásba. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője jövőre Nyárádköszvényest vagy Nyárádremetét is bevonná a Csűrszínházi Napok szervezésébe. Mint mondta, a támogatás évről évre nő, de a rendezvénysorozat még nagyobb léptekkel fejlődik, ezért gyakran kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló anyagi keret: a Szélyes-porta teljesen átépített csűrjét is csak idén, a hatodik találkozóra sikerült lefedni, az oldalát pedig levakolni, további munkálatokra viszont nem volt lehetőség, holott most is bebizonyosodott, hogy a nézőtér fölé is szükséges lenne valamiféle tetőszerkezet.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.