Az immár hatéves találkozó alkalmából Mikháza köves-poros utcáin színészekkel, rendezőkkel lehetett találkozni, akik ezúttal a fellépés drukkja nélkül csevegtek el a közelebbi és távolabbi településekről összeverődött publikummal. A csűrszínház népes közönsége bizonyítja: nemcsak az elitnek szóló fesztiváldarabokra van szükség, hanem vásári komédiára, könnyed, zenés vígjátékra, daljátékra vagy éppenséggel kabaréra is. Mindezt mi példázhatná jobban, mint a Goldoni, Labiche, Kodály, Heltai vagy a Gruppen Hecc kabarétársulat műveinek szóló taps, amely mintha hangosabb lett volna, mint hetekkel korábban a kőszínház falai között. A háromnapos rendezvénysorozaton nemcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vagy a győri Forrás Színház hivatásos művészei arattak sikert, hanem az Erdélyi Tündérkert Alapítvány hét környékbeli helységből verbuvált hatvantagú gyermekegyüttese, a vásárhelyi Szivárvány Alapítvány cigány-táncosgárdája, a bábszínház, a Budapestről érkező Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Zakuszka együttes is elnyerte a közönség tetszését.
Amikor az utolsó előadás is véget ért, a tűz melletti improvizáció vette át a betanult színpadi szöveg helyét. A programban Énekóra címmel megjelenő „műsorszámba” mindenki benevezett, aki még bírta. „Ez volt a legjobb, mert itt mi is bizonyíthattuk tehetségünket” – mondta el egy Szovátáról érkezett fiatalember.
A Nyárád túlsó oldalán fekvő Vármezőn is csűrszínházi rendezvények zajlottak: a Vándor fogadó kertjében felállított színpadon bemutatott előadásokkal újabb települést vontak be az időszakos színházi körforgásba. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője jövőre Nyárádköszvényest vagy Nyárádremetét is bevonná a Csűrszínházi Napok szervezésébe. Mint mondta, a támogatás évről évre nő, de a rendezvénysorozat még nagyobb léptekkel fejlődik, ezért gyakran kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló anyagi keret: a Szélyes-porta teljesen átépített csűrjét is csak idén, a hatodik találkozóra sikerült lefedni, az oldalát pedig levakolni, további munkálatokra viszont nem volt lehetőség, holott most is bebizonyosodott, hogy a nézőtér fölé is szükséges lenne valamiféle tetőszerkezet.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.