Fehér Balázs Benő és Bartha László Zsolt a Tompa Miklós Társulat A vadkacsa című előadásában
Fotó: Bereczky Sándor/ Tompa Miklós Társulat
Folytatódik a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Ibsen-sorozata: a Hedda Gabler, A nép ellensége és a Nóra című előadások után a norvég drámaíró egyik legösszetettebb művét, A vadkacsa című drámát viszi színpadra Keresztes Attila rendező.
2022. március 24., 08:552022. március 24., 08:55
A bemutatót március 27-én, vasárnap 18 órától láthatja a közönség a színház nagytermében. Amint a társulat közleményében olvasható, A vadkacsa című drámában a Werle és az Ekdal család életébe tekinthetünk be. A két család múltja összefonódik, viszont ez a múlt, amitől szabadulni akarnak, olyan titkokkal van tele, melyek folyamatosan mérgezik életüket. Az apák bűne fiaikra száll, a hazugságok átszövik mindennapjaikat. A helyzetet látszólag megoldani vágyik az ifjú Werle azzal, hogy megpróbál fényt deríteni az igazságra, és ezzel megbontja az évek során kialakult álegyensúlyt.
A 14 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető előadást a bemutatót követően több alkalommal is műsorra tűzi a társulat. Szintén a színház közleményében olvasható, hogy miként nyilatkozik az előadásról Keresztes Attila rendező.
– fogalmazta meg Keresztes. Aláhúzta: Ibsen a szereplősorsokban csodálatra méltó intellektussal állítja szembe egymással a 19. század nagy gondolkodóinak erkölcsi-pszichológiai vitáit, persze, sosem az állásfoglalás szándékával, inkább valamilyenfajta bizalmatlansággal vagy kritikai hangvétellel teszi. „A mi feladatunk saját érveinkkel, tapasztalatainkkal kiegészíteni ezeket, csakis így érdemes részt vennünk az általa elindított vitákban” – vallja a rendező.
Keresztes különben A vadkacsát 2004-ben Kolozsváron már rendezte. A kérdésre, hogy mi késztette arra, hogy Marosvásárhelyen visszatérjen a műhöz, a rendező azt válaszolta, részben az, hogy 18 évvel ezelőtt még fiatal volt, azóta sokat változott színházi önkifejezésben, látásmódban, és az élettapasztalatai valahogy visszavezettek Ibsenhez. „Folyamatosan visszatérek valamelyik Ibsen-darabhoz, így találkoztam a Hedda Gablerrel, A nép ellenségével, a Nórával. Kihívás volt számomra, hogy A vadkacsában olyan módon kísérletezzünk a szerepekkel, ahogyan az Ibsen-karaktereket a rendezéseimben megismertem” – fejtette ki a rendező. Hozzátette:
„A mai ember irányvesztett, és olyan sokféle, akár egymásnak ellentmondó befolyásoló tényező veszi körül, hogy csak rövid távon használható eszmények alakulhatnak ki bennünk. Lassan arra vagyunk kárhoztatva, hogy amennyiben nem befolyásol minket a körülvevő világ valamiféle tiszavirág-életű eszményképpel, kiderül, hogy egyénként nem is létezünk igazán” – fogalmazott Keresztes Attila.
A főbb szerepekben Henn János, Fehér Balázs Benő, Nagy István, Bartha László Zsolt, Simon Boglárka Katalin, Nagy Evelyn-Adrienn lép színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!