
Fehér Balázs Benő és Bartha László Zsolt a Tompa Miklós Társulat A vadkacsa című előadásában
Fotó: Bereczky Sándor/ Tompa Miklós Társulat
Folytatódik a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Ibsen-sorozata: a Hedda Gabler, A nép ellensége és a Nóra című előadások után a norvég drámaíró egyik legösszetettebb művét, A vadkacsa című drámát viszi színpadra Keresztes Attila rendező.
2022. március 24., 08:552022. március 24., 08:55
A bemutatót március 27-én, vasárnap 18 órától láthatja a közönség a színház nagytermében. Amint a társulat közleményében olvasható, A vadkacsa című drámában a Werle és az Ekdal család életébe tekinthetünk be. A két család múltja összefonódik, viszont ez a múlt, amitől szabadulni akarnak, olyan titkokkal van tele, melyek folyamatosan mérgezik életüket. Az apák bűne fiaikra száll, a hazugságok átszövik mindennapjaikat. A helyzetet látszólag megoldani vágyik az ifjú Werle azzal, hogy megpróbál fényt deríteni az igazságra, és ezzel megbontja az évek során kialakult álegyensúlyt.
A 14 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető előadást a bemutatót követően több alkalommal is műsorra tűzi a társulat. Szintén a színház közleményében olvasható, hogy miként nyilatkozik az előadásról Keresztes Attila rendező.
– fogalmazta meg Keresztes. Aláhúzta: Ibsen a szereplősorsokban csodálatra méltó intellektussal állítja szembe egymással a 19. század nagy gondolkodóinak erkölcsi-pszichológiai vitáit, persze, sosem az állásfoglalás szándékával, inkább valamilyenfajta bizalmatlansággal vagy kritikai hangvétellel teszi. „A mi feladatunk saját érveinkkel, tapasztalatainkkal kiegészíteni ezeket, csakis így érdemes részt vennünk az általa elindított vitákban” – vallja a rendező.
Keresztes különben A vadkacsát 2004-ben Kolozsváron már rendezte. A kérdésre, hogy mi késztette arra, hogy Marosvásárhelyen visszatérjen a műhöz, a rendező azt válaszolta, részben az, hogy 18 évvel ezelőtt még fiatal volt, azóta sokat változott színházi önkifejezésben, látásmódban, és az élettapasztalatai valahogy visszavezettek Ibsenhez. „Folyamatosan visszatérek valamelyik Ibsen-darabhoz, így találkoztam a Hedda Gablerrel, A nép ellenségével, a Nórával. Kihívás volt számomra, hogy A vadkacsában olyan módon kísérletezzünk a szerepekkel, ahogyan az Ibsen-karaktereket a rendezéseimben megismertem” – fejtette ki a rendező. Hozzátette:
„A mai ember irányvesztett, és olyan sokféle, akár egymásnak ellentmondó befolyásoló tényező veszi körül, hogy csak rövid távon használható eszmények alakulhatnak ki bennünk. Lassan arra vagyunk kárhoztatva, hogy amennyiben nem befolyásol minket a körülvevő világ valamiféle tiszavirág-életű eszményképpel, kiderül, hogy egyénként nem is létezünk igazán” – fogalmazott Keresztes Attila.
A főbb szerepekben Henn János, Fehér Balázs Benő, Nagy István, Bartha László Zsolt, Simon Boglárka Katalin, Nagy Evelyn-Adrienn lép színpadra.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!