Cs. Gyimesi Éva (1945 –2011) elemzései, kritikai észrevételei ma is érvényesek és aktuálisak
Fotó: Krónika archív
Írásait szenvedélyes igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte, sokak számára meghatározó tanáregyéniség volt, egyike azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – jellemezte a Krónikának a 75 éve született, 2011-ben elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvészt, irodalomtörténész-professzort Balázs Imre József irodalomtörténész.
2020. szeptember 20., 14:592020. szeptember 20., 14:59
2020. szeptember 20., 15:382020. szeptember 20., 15:38
Idén szeptemberben 75 éves lenne Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész-professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségéről Balázs Imre József irodalomtörténész megkeresésünkre elmondta, Cs. Gyimesi Éva egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt.
– fogalmazott Balázs Imre József.
Az irodalomtörténész arra is kitért, hogy három szerzői névváltozattal is lehet találkozni: Cs. Gyímesi Éva, Cs. Gyimesi Éva, Gyimesi Éva. „Könyvei legnagyobb részét az első, hosszú í-s névváltozattal jegyezte, köztük a legendás, 1983-as Teremtett világot, amely több irodalmárgeneráció számára vált megkerülhetetlen szakmai bevezetővé az irodalomba. Ehhez mérhető hatást ért el Gyöngy és homok című könyve is, amelyet az 1980-as években írt, és amely a transzilvanizmus akkurátus kritikai elemzését tartalmazta, voltaképpen a transzilvanizmus által kínált magatartásformák időszerűségét is mérlegelve a nyolcvanas évek diktatúrájának kontextusában” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, Cs. Gyimesi Éva szakmai életművének kiemelkedő darabja még a kortárs líráról szóló Találkozás az egyszerivel című kötete (1978), illetve Szilágyi Domokos-monográfiája, az Álom és értelem (1990).
Balázs Imre József elmondta, Cs. Gyimesi Éva maga döntött neve írásmódjának megváltoztatása mellett, és a családi, hagyományos névváltozatot kezdte használni a kétezres évek folyamán.
– mondta az irodalomtörténész. Mint fogalmazott, ez az értelmező gesztus növelte a dokumentumok közzétételének relevanciáját: a könyv nem szenzációgyanús leleplezésekről szól, nem is saját ellenzéki tevékenységének előtérbe állításáról, hanem egy megértési kísérlet folyamatát mutatja meg annak reményében, hogy az aktív értelmezésen keresztül végre feldolgozható, és ezáltal meghaladható és átléphető legyen a diktatúra öröksége. „A nemzedékek közti átjáráshoz kulcsfontosságú könyv” – mondta Balázs Imre József.
Kifejtette, Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban „Gyimesi Éva” néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte.
„Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően” – értékelt Balázs Imre József. Kitért arra is, Cs. Gyimesi Évának a szakkollégiumi modell kolozsvári meghonosításában is kezdeményező szerepe volt, az 1993-ban létrejött Láthatatlan Kollégium mindmáig kiegészítő képzéseket és közösségi alkalmakat biztosít a kolozsvári bölcsészeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!