Cs. Gyimesi Éva (1945 –2011) elemzései, kritikai észrevételei ma is érvényesek és aktuálisak
Fotó: Krónika archív
Írásait szenvedélyes igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte, sokak számára meghatározó tanáregyéniség volt, egyike azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – jellemezte a Krónikának a 75 éve született, 2011-ben elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvészt, irodalomtörténész-professzort Balázs Imre József irodalomtörténész.
2020. szeptember 20., 14:592020. szeptember 20., 14:59
2020. szeptember 20., 15:382020. szeptember 20., 15:38
Idén szeptemberben 75 éves lenne Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész-professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségéről Balázs Imre József irodalomtörténész megkeresésünkre elmondta, Cs. Gyimesi Éva egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt.
– fogalmazott Balázs Imre József.
Az irodalomtörténész arra is kitért, hogy három szerzői névváltozattal is lehet találkozni: Cs. Gyímesi Éva, Cs. Gyimesi Éva, Gyimesi Éva. „Könyvei legnagyobb részét az első, hosszú í-s névváltozattal jegyezte, köztük a legendás, 1983-as Teremtett világot, amely több irodalmárgeneráció számára vált megkerülhetetlen szakmai bevezetővé az irodalomba. Ehhez mérhető hatást ért el Gyöngy és homok című könyve is, amelyet az 1980-as években írt, és amely a transzilvanizmus akkurátus kritikai elemzését tartalmazta, voltaképpen a transzilvanizmus által kínált magatartásformák időszerűségét is mérlegelve a nyolcvanas évek diktatúrájának kontextusában” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, Cs. Gyimesi Éva szakmai életművének kiemelkedő darabja még a kortárs líráról szóló Találkozás az egyszerivel című kötete (1978), illetve Szilágyi Domokos-monográfiája, az Álom és értelem (1990).
Balázs Imre József elmondta, Cs. Gyimesi Éva maga döntött neve írásmódjának megváltoztatása mellett, és a családi, hagyományos névváltozatot kezdte használni a kétezres évek folyamán.
– mondta az irodalomtörténész. Mint fogalmazott, ez az értelmező gesztus növelte a dokumentumok közzétételének relevanciáját: a könyv nem szenzációgyanús leleplezésekről szól, nem is saját ellenzéki tevékenységének előtérbe állításáról, hanem egy megértési kísérlet folyamatát mutatja meg annak reményében, hogy az aktív értelmezésen keresztül végre feldolgozható, és ezáltal meghaladható és átléphető legyen a diktatúra öröksége. „A nemzedékek közti átjáráshoz kulcsfontosságú könyv” – mondta Balázs Imre József.
Kifejtette, Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban „Gyimesi Éva” néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte.
„Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően” – értékelt Balázs Imre József. Kitért arra is, Cs. Gyimesi Évának a szakkollégiumi modell kolozsvári meghonosításában is kezdeményező szerepe volt, az 1993-ban létrejött Láthatatlan Kollégium mindmáig kiegészítő képzéseket és közösségi alkalmakat biztosít a kolozsvári bölcsészeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!