Cs. Gyimesi Éva (1945 –2011) elemzései, kritikai észrevételei ma is érvényesek és aktuálisak
Fotó: Krónika archív
Írásait szenvedélyes igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte, sokak számára meghatározó tanáregyéniség volt, egyike azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – jellemezte a Krónikának a 75 éve született, 2011-ben elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvészt, irodalomtörténész-professzort Balázs Imre József irodalomtörténész.
2020. szeptember 20., 14:592020. szeptember 20., 14:59
2020. szeptember 20., 15:382020. szeptember 20., 15:38
Idén szeptemberben 75 éves lenne Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész-professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségéről Balázs Imre József irodalomtörténész megkeresésünkre elmondta, Cs. Gyimesi Éva egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt.
– fogalmazott Balázs Imre József.
Az irodalomtörténész arra is kitért, hogy három szerzői névváltozattal is lehet találkozni: Cs. Gyímesi Éva, Cs. Gyimesi Éva, Gyimesi Éva. „Könyvei legnagyobb részét az első, hosszú í-s névváltozattal jegyezte, köztük a legendás, 1983-as Teremtett világot, amely több irodalmárgeneráció számára vált megkerülhetetlen szakmai bevezetővé az irodalomba. Ehhez mérhető hatást ért el Gyöngy és homok című könyve is, amelyet az 1980-as években írt, és amely a transzilvanizmus akkurátus kritikai elemzését tartalmazta, voltaképpen a transzilvanizmus által kínált magatartásformák időszerűségét is mérlegelve a nyolcvanas évek diktatúrájának kontextusában” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, Cs. Gyimesi Éva szakmai életművének kiemelkedő darabja még a kortárs líráról szóló Találkozás az egyszerivel című kötete (1978), illetve Szilágyi Domokos-monográfiája, az Álom és értelem (1990).
Balázs Imre József elmondta, Cs. Gyimesi Éva maga döntött neve írásmódjának megváltoztatása mellett, és a családi, hagyományos névváltozatot kezdte használni a kétezres évek folyamán.
– mondta az irodalomtörténész. Mint fogalmazott, ez az értelmező gesztus növelte a dokumentumok közzétételének relevanciáját: a könyv nem szenzációgyanús leleplezésekről szól, nem is saját ellenzéki tevékenységének előtérbe állításáról, hanem egy megértési kísérlet folyamatát mutatja meg annak reményében, hogy az aktív értelmezésen keresztül végre feldolgozható, és ezáltal meghaladható és átléphető legyen a diktatúra öröksége. „A nemzedékek közti átjáráshoz kulcsfontosságú könyv” – mondta Balázs Imre József.
Kifejtette, Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban „Gyimesi Éva” néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte.
„Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően” – értékelt Balázs Imre József. Kitért arra is, Cs. Gyimesi Évának a szakkollégiumi modell kolozsvári meghonosításában is kezdeményező szerepe volt, az 1993-ban létrejött Láthatatlan Kollégium mindmáig kiegészítő képzéseket és közösségi alkalmakat biztosít a kolozsvári bölcsészeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!