Szaniszló Attila, a Liszt Akadémia fiatal zongoristája első díjat nyert Rabatban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A székelyföldi származású, húszéves Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen. A fiatal zongorista a Krónikának elmondta, küldetésének tartja, hogy a zene nyelvét anyanyelvi szinten szólaltassa meg, és minden koncertjén új világokat tárjon fel hallgatói előtt.
2025. november 15., 09:042025. november 15., 09:04
Nemzetközi zenei sikert ért el Szaniszló Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem húszéves hallgatója: a fiatal zongorista november elején megnyerte a marokkói Rabatban megrendezett Her Royal Highness Lalla Meryem rangos zongoraversenyt. A Székelykeresztúron nevelkedett, Erdélyből indult tehetség, aki idén Junior Prima Díjat is kapott, a megmérettetésen huszonhét ország legjobb fiatal művészei között bizonyította tehetségét.
A versenyt követően felkerestük a fiatal zongoristát, aki éppen Londonban tartózkodott. A Krónikának úgy fogalmazott, hatalmas megtiszteltetés volt számára, hogy a világ legjobbjai között játszhatott.
Hozzátette, úgy érzi, ez a díj nemcsak az ő érdeme, hanem tanáraié és mindazoké, akik gyerekkora óta támogatták zenei útján.
Mint mondta, a verseny háromfordulós volt, és már a nyáron elkezdődött egy online előválogatóval. Erre a fordulóra egy húszperces videófelvételt kellett beküldeni, amelyben egy kötelező Bach-mű és egy szabadon választott darab szerepelt. Ezt követték a rabati élő fordulók, ahol már két, jóval nagyobb volumenű programot kellett előadni. Az első fordulóban a versenyzőknek mintegy félórás műsort kellett bemutatniuk: egy Liszt-etűdöt és egy Beethoven-szonátát.
A felkészülésről elmondta, körülbelül három hónap intenzív gyakorlást igényelt.
„Amikor színpadra léptem, elsősorban nem versenyezni szerettem volna, hanem a zenét szerettem volna átadni a közönségnek. Mindig arra törekszem, hogy a közönség a koncert alatt valami olyan érzést, hangulatot kapjon, akár új világba csöppenjen, ami segít kiszakadni a hétköznapokból. Ezt szerették volna a zeneszerzők is, amikor megírták a darabokat.
– mondta a fiatalember. Hozzátette, meglátása szerint a zongorista egyfajta tolmácsként működik: a zene rajta keresztül szólal meg, és ugyanúgy szól a közönséghez, mint több száz évvel ezelőtt.
A székelyföldi tehetség játékával elvarázsolta a marokkói közönséget
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attila arról is mesélt, hogy bár Karcagon (város a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében) született, a székelyföldi Bözsefalván, Székelykeresztúr mellett nőtt fel, és ötévesen került először kapcsolatba a zongorával. „Székelykeresztúrra jártam óvodába, és édesapámmal az 5–10 perces út alatt gyakran hallgattunk rádiót. Egyik nap édesapám véletlenül a klasszikus zenei adóra kapcsolt, és azonnal megfogott. Úgy éreztem, hogy ezt szeretném hallgatni tovább, sokkal jobban felkeltette az érdeklődésemet, mint a többi műsor” – emlékezett vissza.
Ezt követően került zenei útja első meghatározó tanárához, Simó Margithoz Székelykeresztúron, akinél teljes játékossággal ismerkedett a zenével, és itt szerette meg igazán a zongorázást. „Még kottaolvasást sem kezdtünk, csak alapszolfézst, és fül után játszottunk. Itt voltak az első koncertjeim is, amelyek nagyon fontos élmények maradtak számomra” – mesélte.
Később Lakó Judit tanárnőhöz került Marosvásárhelyre, ahol komolyabbá vált a szakmához való hozzáállása, ott tanulta meg, hogy a fejlődéshez rendszeres gyakorlás szükséges. Tizenhárom évesen felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tehetséggondozó programjába, és a magyar fővárosban folytatta tanulmányait Eckhardt Gábor és Hargitai Imre irányítása alatt, akik legfontosabb leckeként az önállóságot adták neki.
– emelte ki. Budapesthez kötik zenei pályájának legfontosabb mérföldkövei is: felvétele a Zeneakadémia rendkívüli tehetségeket képző programjába, a Junior Prima Díj elnyerése, debütálása a Zeneakadémia nagytermében.
Szaniszló Attila arról is beszélt, hogy a székelyföldi környezet jelentős hatással volt zenei pályájára is. „Számomra nagyon fontos, hogy a gyerekkoromat a természetben tölthettem. Rengeteget játszottam kint, sokat túráztunk, kirándultunk, és ez a nyugalom, amit a természet ad, nagyon meghatározó volt” – mesélte. Hozzátette, a környezet mellett a népzene is mindennapos része volt az életének, a családi eseményeken, születésnapokon gyakran felcsendültek a népdalok.
– tette hozzá.
A székelykeresztúri származású Szaniszló Attila (jobbról a második) a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraverseny fődíját nyerte el Marokkóban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A zongora, akárcsak a többi hangszer, óriási türelmet és kitartást igényel, ezért arról is kérdeztük a húszéves zongoristát, hogyan dolgozik játéktechnikája fejlesztésén. Szaniszló Attila elmondta, nagyon szeret lemezeket hallgatni, gyűjti a példaképei felvételeit, és próbálja elemezni, hogy mit miért csinálnak úgy, ahogy. Ez nagymértékben segíti abban, hogy a saját zenei gondolkodása fejlődjön, és kialakuljon a saját stílusa.
„A napi gyakorlás időtartama változó, a versenyek és koncertek ritmusától függ. A verseny előtt másfél-két hónapon keresztül átlagosan napi nyolc órát gyakoroltam. Most, hogy a verseny lezárult, volt egy hét, amikor nagyon keveset tudtam gyakorolni, de télen, amikor újra több koncert következik, ismét intenzívebb lesz.
– részletezte.
A példaképeit tekintve elmondta, Cziffra György, Fischer Annie, Horowitz, Rachmaninov, valamint Dohnányi Ernő játéka áll közel hozzá, és rendszeresen gyűjti ezeknek a mestereknek a lemezeit, hogy játékukból és interpretációjukból tanulhasson. A kortársok közül pedig Schiff András, Martha Argerich és Szokolov munkássága jelent számára követendő példát.
A zeneszerzők tekintetében úgy látja, hogy az az alkotó, akinek zenéjével éppen foglalkozik, közel kerül a szívéhez. „Különösen Mozart és Liszt állnak most közel hozzám, mivel az elmúlt fél évben sokat játszottam a darabjaikat. Ha példát kellene mondanom egy darabra, amit nagyon szívesen játszanék a közeljövőben, Rachmaninov második zongoraversenye lenne az” – tette hozzá.
Szaniszló Attila nagyon fiatalon, ötévesen kezdett el zongorázni
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attilát jövőbeli terveiről is kérdeztük. Mint fogalmazott,
Ezenkívül tervei között egyértelműen szerepelnek a versenyek, kiemelten a 2026-os budapesti Liszt-verseny, amelyre már tudatosan két éve készül. Emellett a koncertezés a legfontosabb számára, különösen a személyes projektek: szeretne a közeljövőben a szülővárosában, Székelykeresztúron is fellépni, ami számára nagyon különleges pillanat lenne.
A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében 2025. január 3. és 7. között rendezték meg azt a zongora mesterkurzust és versenyt, amely a fiatal erdélyi tehetségek zenei fejlődését támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!