Szaniszló Attila, a Liszt Akadémia fiatal zongoristája első díjat nyert Rabatban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A székelyföldi származású, húszéves Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen. A fiatal zongorista a Krónikának elmondta, küldetésének tartja, hogy a zene nyelvét anyanyelvi szinten szólaltassa meg, és minden koncertjén új világokat tárjon fel hallgatói előtt.
2025. november 15., 09:042025. november 15., 09:04
Nemzetközi zenei sikert ért el Szaniszló Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem húszéves hallgatója: a fiatal zongorista november elején megnyerte a marokkói Rabatban megrendezett Her Royal Highness Lalla Meryem rangos zongoraversenyt. A Székelykeresztúron nevelkedett, Erdélyből indult tehetség, aki idén Junior Prima Díjat is kapott, a megmérettetésen huszonhét ország legjobb fiatal művészei között bizonyította tehetségét.
A versenyt követően felkerestük a fiatal zongoristát, aki éppen Londonban tartózkodott. A Krónikának úgy fogalmazott, hatalmas megtiszteltetés volt számára, hogy a világ legjobbjai között játszhatott.
Hozzátette, úgy érzi, ez a díj nemcsak az ő érdeme, hanem tanáraié és mindazoké, akik gyerekkora óta támogatták zenei útján.
Mint mondta, a verseny háromfordulós volt, és már a nyáron elkezdődött egy online előválogatóval. Erre a fordulóra egy húszperces videófelvételt kellett beküldeni, amelyben egy kötelező Bach-mű és egy szabadon választott darab szerepelt. Ezt követték a rabati élő fordulók, ahol már két, jóval nagyobb volumenű programot kellett előadni. Az első fordulóban a versenyzőknek mintegy félórás műsort kellett bemutatniuk: egy Liszt-etűdöt és egy Beethoven-szonátát.
A felkészülésről elmondta, körülbelül három hónap intenzív gyakorlást igényelt.
„Amikor színpadra léptem, elsősorban nem versenyezni szerettem volna, hanem a zenét szerettem volna átadni a közönségnek. Mindig arra törekszem, hogy a közönség a koncert alatt valami olyan érzést, hangulatot kapjon, akár új világba csöppenjen, ami segít kiszakadni a hétköznapokból. Ezt szerették volna a zeneszerzők is, amikor megírták a darabokat.
– mondta a fiatalember. Hozzátette, meglátása szerint a zongorista egyfajta tolmácsként működik: a zene rajta keresztül szólal meg, és ugyanúgy szól a közönséghez, mint több száz évvel ezelőtt.
A székelyföldi tehetség játékával elvarázsolta a marokkói közönséget
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attila arról is mesélt, hogy bár Karcagon (város a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében) született, a székelyföldi Bözsefalván, Székelykeresztúr mellett nőtt fel, és ötévesen került először kapcsolatba a zongorával. „Székelykeresztúrra jártam óvodába, és édesapámmal az 5–10 perces út alatt gyakran hallgattunk rádiót. Egyik nap édesapám véletlenül a klasszikus zenei adóra kapcsolt, és azonnal megfogott. Úgy éreztem, hogy ezt szeretném hallgatni tovább, sokkal jobban felkeltette az érdeklődésemet, mint a többi műsor” – emlékezett vissza.
Ezt követően került zenei útja első meghatározó tanárához, Simó Margithoz Székelykeresztúron, akinél teljes játékossággal ismerkedett a zenével, és itt szerette meg igazán a zongorázást. „Még kottaolvasást sem kezdtünk, csak alapszolfézst, és fül után játszottunk. Itt voltak az első koncertjeim is, amelyek nagyon fontos élmények maradtak számomra” – mesélte.
Később Lakó Judit tanárnőhöz került Marosvásárhelyre, ahol komolyabbá vált a szakmához való hozzáállása, ott tanulta meg, hogy a fejlődéshez rendszeres gyakorlás szükséges. Tizenhárom évesen felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tehetséggondozó programjába, és a magyar fővárosban folytatta tanulmányait Eckhardt Gábor és Hargitai Imre irányítása alatt, akik legfontosabb leckeként az önállóságot adták neki.
– emelte ki. Budapesthez kötik zenei pályájának legfontosabb mérföldkövei is: felvétele a Zeneakadémia rendkívüli tehetségeket képző programjába, a Junior Prima Díj elnyerése, debütálása a Zeneakadémia nagytermében.
Szaniszló Attila arról is beszélt, hogy a székelyföldi környezet jelentős hatással volt zenei pályájára is. „Számomra nagyon fontos, hogy a gyerekkoromat a természetben tölthettem. Rengeteget játszottam kint, sokat túráztunk, kirándultunk, és ez a nyugalom, amit a természet ad, nagyon meghatározó volt” – mesélte. Hozzátette, a környezet mellett a népzene is mindennapos része volt az életének, a családi eseményeken, születésnapokon gyakran felcsendültek a népdalok.
– tette hozzá.
A székelykeresztúri származású Szaniszló Attila (jobbról a második) a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraverseny fődíját nyerte el Marokkóban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A zongora, akárcsak a többi hangszer, óriási türelmet és kitartást igényel, ezért arról is kérdeztük a húszéves zongoristát, hogyan dolgozik játéktechnikája fejlesztésén. Szaniszló Attila elmondta, nagyon szeret lemezeket hallgatni, gyűjti a példaképei felvételeit, és próbálja elemezni, hogy mit miért csinálnak úgy, ahogy. Ez nagymértékben segíti abban, hogy a saját zenei gondolkodása fejlődjön, és kialakuljon a saját stílusa.
„A napi gyakorlás időtartama változó, a versenyek és koncertek ritmusától függ. A verseny előtt másfél-két hónapon keresztül átlagosan napi nyolc órát gyakoroltam. Most, hogy a verseny lezárult, volt egy hét, amikor nagyon keveset tudtam gyakorolni, de télen, amikor újra több koncert következik, ismét intenzívebb lesz.
– részletezte.
A példaképeit tekintve elmondta, Cziffra György, Fischer Annie, Horowitz, Rachmaninov, valamint Dohnányi Ernő játéka áll közel hozzá, és rendszeresen gyűjti ezeknek a mestereknek a lemezeit, hogy játékukból és interpretációjukból tanulhasson. A kortársok közül pedig Schiff András, Martha Argerich és Szokolov munkássága jelent számára követendő példát.
A zeneszerzők tekintetében úgy látja, hogy az az alkotó, akinek zenéjével éppen foglalkozik, közel kerül a szívéhez. „Különösen Mozart és Liszt állnak most közel hozzám, mivel az elmúlt fél évben sokat játszottam a darabjaikat. Ha példát kellene mondanom egy darabra, amit nagyon szívesen játszanék a közeljövőben, Rachmaninov második zongoraversenye lenne az” – tette hozzá.
Szaniszló Attila nagyon fiatalon, ötévesen kezdett el zongorázni
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attilát jövőbeli terveiről is kérdeztük. Mint fogalmazott,
Ezenkívül tervei között egyértelműen szerepelnek a versenyek, kiemelten a 2026-os budapesti Liszt-verseny, amelyre már tudatosan két éve készül. Emellett a koncertezés a legfontosabb számára, különösen a személyes projektek: szeretne a közeljövőben a szülővárosában, Székelykeresztúron is fellépni, ami számára nagyon különleges pillanat lenne.
A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében 2025. január 3. és 7. között rendezték meg azt a zongora mesterkurzust és versenyt, amely a fiatal erdélyi tehetségek zenei fejlődését támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!