Szaniszló Attila, a Liszt Akadémia fiatal zongoristája első díjat nyert Rabatban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A székelyföldi származású, húszéves Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen. A fiatal zongorista a Krónikának elmondta, küldetésének tartja, hogy a zene nyelvét anyanyelvi szinten szólaltassa meg, és minden koncertjén új világokat tárjon fel hallgatói előtt.
2025. november 15., 09:042025. november 15., 09:04
Nemzetközi zenei sikert ért el Szaniszló Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem húszéves hallgatója: a fiatal zongorista november elején megnyerte a marokkói Rabatban megrendezett Her Royal Highness Lalla Meryem rangos zongoraversenyt. A Székelykeresztúron nevelkedett, Erdélyből indult tehetség, aki idén Junior Prima Díjat is kapott, a megmérettetésen huszonhét ország legjobb fiatal művészei között bizonyította tehetségét.
A versenyt követően felkerestük a fiatal zongoristát, aki éppen Londonban tartózkodott. A Krónikának úgy fogalmazott, hatalmas megtiszteltetés volt számára, hogy a világ legjobbjai között játszhatott.
Hozzátette, úgy érzi, ez a díj nemcsak az ő érdeme, hanem tanáraié és mindazoké, akik gyerekkora óta támogatták zenei útján.
Mint mondta, a verseny háromfordulós volt, és már a nyáron elkezdődött egy online előválogatóval. Erre a fordulóra egy húszperces videófelvételt kellett beküldeni, amelyben egy kötelező Bach-mű és egy szabadon választott darab szerepelt. Ezt követték a rabati élő fordulók, ahol már két, jóval nagyobb volumenű programot kellett előadni. Az első fordulóban a versenyzőknek mintegy félórás műsort kellett bemutatniuk: egy Liszt-etűdöt és egy Beethoven-szonátát.
A felkészülésről elmondta, körülbelül három hónap intenzív gyakorlást igényelt.
„Amikor színpadra léptem, elsősorban nem versenyezni szerettem volna, hanem a zenét szerettem volna átadni a közönségnek. Mindig arra törekszem, hogy a közönség a koncert alatt valami olyan érzést, hangulatot kapjon, akár új világba csöppenjen, ami segít kiszakadni a hétköznapokból. Ezt szerették volna a zeneszerzők is, amikor megírták a darabokat.
– mondta a fiatalember. Hozzátette, meglátása szerint a zongorista egyfajta tolmácsként működik: a zene rajta keresztül szólal meg, és ugyanúgy szól a közönséghez, mint több száz évvel ezelőtt.
A székelyföldi tehetség játékával elvarázsolta a marokkói közönséget
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attila arról is mesélt, hogy bár Karcagon (város a magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében) született, a székelyföldi Bözsefalván, Székelykeresztúr mellett nőtt fel, és ötévesen került először kapcsolatba a zongorával. „Székelykeresztúrra jártam óvodába, és édesapámmal az 5–10 perces út alatt gyakran hallgattunk rádiót. Egyik nap édesapám véletlenül a klasszikus zenei adóra kapcsolt, és azonnal megfogott. Úgy éreztem, hogy ezt szeretném hallgatni tovább, sokkal jobban felkeltette az érdeklődésemet, mint a többi műsor” – emlékezett vissza.
Ezt követően került zenei útja első meghatározó tanárához, Simó Margithoz Székelykeresztúron, akinél teljes játékossággal ismerkedett a zenével, és itt szerette meg igazán a zongorázást. „Még kottaolvasást sem kezdtünk, csak alapszolfézst, és fül után játszottunk. Itt voltak az első koncertjeim is, amelyek nagyon fontos élmények maradtak számomra” – mesélte.
Később Lakó Judit tanárnőhöz került Marosvásárhelyre, ahol komolyabbá vált a szakmához való hozzáállása, ott tanulta meg, hogy a fejlődéshez rendszeres gyakorlás szükséges. Tizenhárom évesen felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tehetséggondozó programjába, és a magyar fővárosban folytatta tanulmányait Eckhardt Gábor és Hargitai Imre irányítása alatt, akik legfontosabb leckeként az önállóságot adták neki.
– emelte ki. Budapesthez kötik zenei pályájának legfontosabb mérföldkövei is: felvétele a Zeneakadémia rendkívüli tehetségeket képző programjába, a Junior Prima Díj elnyerése, debütálása a Zeneakadémia nagytermében.
Szaniszló Attila arról is beszélt, hogy a székelyföldi környezet jelentős hatással volt zenei pályájára is. „Számomra nagyon fontos, hogy a gyerekkoromat a természetben tölthettem. Rengeteget játszottam kint, sokat túráztunk, kirándultunk, és ez a nyugalom, amit a természet ad, nagyon meghatározó volt” – mesélte. Hozzátette, a környezet mellett a népzene is mindennapos része volt az életének, a családi eseményeken, születésnapokon gyakran felcsendültek a népdalok.
– tette hozzá.
A székelykeresztúri származású Szaniszló Attila (jobbról a második) a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraverseny fődíját nyerte el Marokkóban
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
A zongora, akárcsak a többi hangszer, óriási türelmet és kitartást igényel, ezért arról is kérdeztük a húszéves zongoristát, hogyan dolgozik játéktechnikája fejlesztésén. Szaniszló Attila elmondta, nagyon szeret lemezeket hallgatni, gyűjti a példaképei felvételeit, és próbálja elemezni, hogy mit miért csinálnak úgy, ahogy. Ez nagymértékben segíti abban, hogy a saját zenei gondolkodása fejlődjön, és kialakuljon a saját stílusa.
„A napi gyakorlás időtartama változó, a versenyek és koncertek ritmusától függ. A verseny előtt másfél-két hónapon keresztül átlagosan napi nyolc órát gyakoroltam. Most, hogy a verseny lezárult, volt egy hét, amikor nagyon keveset tudtam gyakorolni, de télen, amikor újra több koncert következik, ismét intenzívebb lesz.
– részletezte.
A példaképeit tekintve elmondta, Cziffra György, Fischer Annie, Horowitz, Rachmaninov, valamint Dohnányi Ernő játéka áll közel hozzá, és rendszeresen gyűjti ezeknek a mestereknek a lemezeit, hogy játékukból és interpretációjukból tanulhasson. A kortársok közül pedig Schiff András, Martha Argerich és Szokolov munkássága jelent számára követendő példát.
A zeneszerzők tekintetében úgy látja, hogy az az alkotó, akinek zenéjével éppen foglalkozik, közel kerül a szívéhez. „Különösen Mozart és Liszt állnak most közel hozzám, mivel az elmúlt fél évben sokat játszottam a darabjaikat. Ha példát kellene mondanom egy darabra, amit nagyon szívesen játszanék a közeljövőben, Rachmaninov második zongoraversenye lenne az” – tette hozzá.
Szaniszló Attila nagyon fiatalon, ötévesen kezdett el zongorázni
Fotó: Szaniszló Attila archívuma
Szaniszló Attilát jövőbeli terveiről is kérdeztük. Mint fogalmazott,
Ezenkívül tervei között egyértelműen szerepelnek a versenyek, kiemelten a 2026-os budapesti Liszt-verseny, amelyre már tudatosan két éve készül. Emellett a koncertezés a legfontosabb számára, különösen a személyes projektek: szeretne a közeljövőben a szülővárosában, Székelykeresztúron is fellépni, ami számára nagyon különleges pillanat lenne.
A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében 2025. január 3. és 7. között rendezték meg azt a zongora mesterkurzust és versenyt, amely a fiatal erdélyi tehetségek zenei fejlődését támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ünnepi esttel köszöntötte csütörtökön a Budapesti Székely Kör Ambrus András színészt, a Székely Kör egyik alapító tagját 100. születésnapja alkalmából Budapesten.
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!